Peking most készíti a 14. ötéves tervét, ami az egész növényvédőszer iparágat új pályára állítja. Átrendezi a hatóanyag-gyártást, ami hatással lesz a nyugat-európai növényvédőszer-árakra is.
A triazolok ára most éppen lefelé tart (Fotó: Horizont Média)
Levonult egy árhullám
Jelenleg a kínai gyártás legnagyobb dilemmája az, hogy a nyersanyagok megdrágultak, a beruházások is sok tőkét kötnek le, viszont a korábban felhalmozott készletek miatt a vártnál alacsonyabb áron értékesíthető egy sor hatóanyag. Ilyen például a triazolok többsége. Az azoxistrobin iránti kereslet is gyengébbnek tűnik, így a készletek tükrében csökkenni kezdett az ára. A gombaölő szerek iránti kereslet március óta szezonálisan csökken, az újabb növekedés 2021 harmadik negyedévében várható – írja az AgriBusinessGlobal.
A glifozát ára viszont nagyon magas, és ez 2021-ben várhatóan így is marad. A glüfozinát ára szintén elszállt az alapmolekula drágulása miatt, olyannyira, hogy ez már a keresletet is visszafogta iránta. A magról kelő egyszikűeket irtó kletodim viszont év eleje óta csak egy enyhe emelkedést élt át, és máris lefelé tart az ára. A rovarirtók többségének ára márciusban érte el a csúcspontját, így a neonikotinoidoké is. A kukoricakártevők ellen gyakran alkalmazott indoxakarb ára is a múlt hónapban tetőzött. (Lásd még a témában márciusi helyzetképünket itt.)
További fúziók
Kína agrokémiai vállalatainak száma a 14. ötéves szerint 2021–2025 között tovább csökken. A fúziók és felvásárlások várhatóan az ország top-50 növényvédőszer-gyártóját érintik majd elsősorban. A méret növelésével csökkenthető a gyártási költség és növelhető a haszon. Ez pedig megteremti az innovációhoz szükséges forrásokat is. A nagy gyártókkal a kisebbek egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt, vagy beolvadnak, vagy átalakítják a termékportfóliójukat.
Bár már egy ideje világos volt, a SinoChem és a ChemChina egyesül, ezt hivatalosan csak 2021. március 31-én jelentették be. Ez az első olyan nagy fúzió Kínában, amelyik a vegyipart érinti, és mélyen kihat a kínai agrokémiai iparra, mivel az erőforrások újraelosztásával jár. A kisebb gyártóknak a beszerezhető alapanyagok alapján újra kell gondolniuk, mit érdemes termelniük. A multinacionális vállalatok pedig ismét átértékelik az ellátási láncaikat.
Innováció, saját szabadalom
A 14. ötéves tervben Peking az innovációra összpontosít. A gyártóknak nemcsak a termelés hatékonyságát kell javítaniuk, hanem a környezetszennyezést is csökkenteni kell. A szabadalmi oltalmak lejártával a kínai gyártók újabb generikus hatóanyagokra állhatnak rá, amelyeket versenyképesen állítanak elő. Viszonylag új jelenség, hogy az iparág a saját szabadalmaztatott hatóanyagok fejlesztésére is nagy súlyt fektet, továbbá igyekszik a japán és koreai agrokémiai vállalatok gyártási módszereiről példát venni, tanulni belőlük. Peking nagyobb teret biztosít a kínai vállalatoknak arra is, hogy a portfóliójukban fellelhető lukakat egy külső multinacionális gyártóval kötött „szövetség” révén betömjék.
Fenntarthatóság
2017-től fokozott környezetvédelmi elvásárok nehezednek a kínai gyárakra. Ennek hatására a gyártási helyszínek is módosultak: az agrokémiai iparág Kína északnyugati és középső része felé mozog, ahol mintegy 250 ezer tonna generikus hatóanyag gyártására épül ki gyártókapacitás. A költségek csökkentése és a környezetvédelmi előírások betartása együttesen nagy kihívást jelent az ágazat számára, de a méret növelésével megoldhatónak tűnik a probléma. Kína várhatóan 2030-ra éri el a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, de 2060-ra már karbonsemlegességé szeretne válni.
A környezettudatosság része, hogy előtérbe kerülnek az olyan korszerű formulációk mint kapszulázott szuszpenzió (CS), az olaj diszperzió (OD), vagy a vízben diszpergáló granulátum (DF, WG). A karbonsemlegesség elérését segítheti az is, hogy a növényvédelemben is terjed a digitális, precíziós gazdálkodás és várhatóan a drónok is hamarosan megjelennek.
