Az időjárási szélsőségek szinte az egész vegetációs időszakot jellemezték. Aszály, majd viharokkal, néhol jégesőkkel tarkított, özönvízszerű esőzések nehezítették a növényvédelmi munkálatok elvégzését, hátráltatták a növények fejlődését, ami mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében nyomot hagyott a termésen. Kár lenne persze tagadni, hogy helyenként és kultúránként adódtak szerencsés körülmények, de ezek a pozitív kivételek sem feledtethetik azt a tényt, hogy a 2018. évi időjárási anomáliák összességében szerényebbre szabták az exportárualapjainkat, ami tükröződik a kivitel alakulásán.
Jóllehet az exportvisszaesés összességében eddig nem bizonyult túlzottan jelentősnek, hiszen az év első felében még csak alig haladta meg a 2%-ot, a háromnegyed évi lemaradás pedig nem érte el a 3%-ot, de az exportárualapok hiánya jó néhány termékkörünk, mint például a szántóföldi kultúrák, a zöldség- és gyümölcstermékek esetében gátat vet az export bővülésének.
Szerkezeti változások
A gabonaexport visszaesése önmagában közel 360 millió eurónyi hiányt okozott
Háromnegyed évi látlelet (2018)
1. táblázat. Uniós exportunk alakulása (2017-2018, 1-9. hónap) a teljes agrárexport tükrében és a gabonaexport unió-piaci meghatározottsága
1. grafikon. Csökkenő kivitelt mutató termékek, termékkörök 2018 I-III. negyedévében
Mintegy 30 százalékot javult az export és import átlagárak közötti különbség
2. táblázat. Bővülő exportot mutató termékkörök
3. táblázat. Frekventált külpiacaink, külpiaci relációink fogadókészségének alakulása 2017-18 1-9. hónapjában
A közeli és távoli jövőt tekintve sem kínálkozik más alternatíva számunkra. A földrajzi közelségből adódóan mind a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeinkre, mind az elsődleges feldolgozottságú élelmiszertermékeinkre tartós kereslet az EU tagállamaiban mutatkozik. Az integráció különleges előnye számunkra, hogy szemben a „harmadik piacokkal”, itt nem korlátozzák vámok és nem vám jellegű kereskedelmi akadályok, esetleges embargók az áruk szabad mozgását, és politikai kockázattal sem terhelt a kereskedelem, nem is beszélve az áruk és személyek szabad mozgását biztosító keretfeltételekről. Nem éppen mellesleg, fizetőképes kereslet is itt mutatkozik leginkább a termékeink iránt. Hátrány persze, hogy a magasan feldolgozott termékeinkre meglehetősen visszafogott Nyugaton az érdeklődés, de ez részben élelmiszeriparunk relatív fejletlenségéből is adódik.
Némi részlettel is szolgálva érdemes néhány pillantást vetni az I-III. negyedévi gabonaexport szerkezeti jellemzőire:
- a búzaexport értékben egyharmaddal, mennyiségben 37%-kal csökkent. A 2,7 millió tonnás, 2017. évi 1-9. havi export 2018 azonos időszakára 1,7 millió tonnára esett vissza;
- árpaexportunk 42%-os értékbeli visszaesését az exportmennyiség 48%os visszaesése kísérte. Az árpakivitel a korábbi 804 ezer tonnáról 421 ezer tonnára csökkent;
- kukoricakivitelünk a bázis szint szerinti 3,1 millió tonnáról 2 millió tonnára esett vissza. Az exportárbevétel pedig a korábbi 657 millió euróról 489 millió euróra mérséklődött;
- ami pedig az olajos magok kivitelét illeti, itt egyedül a repcemagexport esett vissza: a 226 millió eurós korábbi árbevétel, 14%-kal csökkenve, 194 millió euróra, az exportmennyiség pedig 578-ról 524 ezer tonnára mérséklődött. Ezzel szemben a napraforgómag-export meglódult! A kivitt mennyiség, közel 60%-kal bővülve, 239 ezer tonnáról 381 ezer tonnára, az exportárbevétel pedig 134 millió euróról 165 millió euróra nőtt;
- szójababkivitelünk ugyanakkor megharmadolódott. Az exportárbevétel 34 millió euróról 12 millió euróra csökkent, miközben a kivitt mennyiség a korábbi 83 ezer tonnáról 29 ezer tonnára esett vissza. A 2018. évi agrárexport alakulását pozitív irányba befolyásoló termékkörökre is érdemes némi figyelmet szentelni.
2. grafikon. Főbb exportpiacaink, csökkenő exportsorrendben, 2017-18 I-III. negyedévében, forrás: KSH, 2018
Fő felvevőpiacaink 2017-18 1-9. hónapjában
A magyar agrárexport frekventált, 12 legjelentősebb agrárkülpiaca a 2018. I-III. negyedévi agrárkivitel 78%-át reprezentálta, de ezen belül az első öt legjelentősebb piacunk a kivitelünk közel felét kötötte le. A román piacon 755 ezer, az olasz piacon mintegy 725 ezer, a német piacon 378 ezer, a lengyel piacon 127 ezer és az osztrák piacon 63 ezer tonnával kevesebb gabonát adtunk el 2018 I-III. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Ez önmagában 2 millió tonnás exporthiányt képez, ami 286 millió eurós exportárbevételi kiesést vonz. Hozzá kell tenni, hogy a 2017-es gabonabőség idején ezek a piacaink lendületesen fejlődtek. A legjelentősebb gabonafelvevő piacunknak számító olasz piac mintegy 30,7%-kal bővült, most pedig közel 8%os csökkenést mutat. A legjelentősebb agrár- és élelmiszer-felvevő piacunknak számító német piac a mostani 7,5%-os csökkenéssel szemben 2017-ben 15%-kal bővült. A lengyel piac pedig a mostani 7%-os csökkenéssel szemben 2017-ben, a némethez hasonlóan, 15%-kal nőtt, miközben az osztrák piac is közel 11%-os bővülést mutatott, a mostani 3%-os visszaeséssel szemben.
SZERZŐ: SZABÓ JENŐ AGRÁRKÖZGAZDÁSZ
