Az ipari mákra folyamatos a morfingyárak kereslete, a piaca sokkal kiszámíthatóbban alakul, mint az étkezési máké. Mégis erősen visszaszorult a hazai termesztése, ami a hazai morfingyártás megszűnését követő zűrzavarnak köszönhető. A mák mégsem tűnt el. Az utóbbi években az étkezési fajták vettek nagy lendületet. Már a vetésidő sem a régi. A szakmabeliek kérésére egyik megszólalót sem nevezzük meg a cikkben.
A máktermelés gyakorlatilag Európára és Törökországra korlátozódik a világban. A FAO adatai szerint 2018-ban a törökök adták a megterelt szemmennyiség 36 százalékát (27 ezer tonna). Az EU-n belül azonban a csehek viszik a prímet: a világtermelés 18-19 százalékával (14,5 ezer tonna) büszkélkedhetnek. Továbbá ők a világpiac legnagyobb szereplői: a teljes termésük 80 százalékát a globális piacon értékesítik – ezzel el is döntve az étkezési mák árát. Magyarország a világtermelés 5-6 százalékát mondhatja magáénak, de ezzel is az 5-6. legjelentősebb termelőnek és világpiaci szereplőnek számítunk. Nálunk az iparimák-termelésnek vannak nagyobb hagyományai, ahogy a franciáknál és a spanyoloknál is ez dominál. A spanyolokra érdemes figyelni. Míg a cseh termelés hektikusan ugrál az időjárás függvényében, addig a dél-európai ország öntözött földjei dacolnak az aszállyal. Makacsul növelik a termelést.
Egyre nehezebb a tavaszi vetés
Az utóbbi hat évben teljesen átalakult a magyar máktermesztés. Bár a hagyományaink az ipari máknak kedveznek, mióta a tiszavasvári Alkalioda Zrt. indiai kézbe került, és elfordult a morfingyártástól, nincs, aki a máktokot hazai földön feldolgozná. Az Alkaloida korábbi alkalmazottai egy ideig dédelgették egy új morfingyár megépítésének tervét, de a horribilis összeg és a bizonytalan megtérülés letérítette őket erről az útról. Ami végül megmaradt: a mák hazai tisztítása, így a magas alkaloidatartalmú tok és szalma tökéletesen elkülöníthető a szemektől, amelyek így étkezési mákként értékesíthetők jellemzően külföldi töltelékgyártóknak. A probléma az, hogy a megengedett alkaloida-tartalom egyre csökken az étkezési tételekben, így egyre költségesebb és rizikósabb az ipari mákból kinyert szemek értékesítése. A másik gondot az okozza, hogy a morfingyártási célra nemesített fajták többsége tavaszi vetésű, ami időjárási okokból vált egyre kockázatosabbá. Ezzel együtt az ipari mákkal foglalkozók még bíznak bennük, nemrég két új hazai, tavaszi fajtát is regisztráltak. Ezek beltartalomra és mennyiségre is többet tudnak a korábbiaknál. „Nem volt rossz az idei termés. Az őszi fajták egy tonna körüli eredménnyel zártak, az új tavaszi fajtáinkkal 1400 kiló volt az átlag. Az árak a koronavírus ellenére, ami visszavetette a cukrászdák, vendéglők keresletét, stabilak maradtak. Az azonban látszik, hogy a nagy karácsonyi bevásárlás elmarad idén, így az árak jelenleg inkább lefelé csorognak” – mondja az ipari mákot ma már elsősorban a határ túloldalán, Szlovákiában termeltető szakember december közepén. Nemcsak ő szerette volna újra felfuttatni az ipari mák termesztését. Így indokolja elkötelezettségét: „A magyar étkezési mák hiába jobb, mint a cseheké, ha az európai piacot ők irányítják, és az ő portékájukat keresik elsősorban a vevők. A morfinpiac ennél sokkal stabilabban alakul. Egy tonna szemterméshez csaknem ugyanennyi tokos szalma is társul, amiért az alapáron túl – morfintartalomtól függően –prémiumot fizetünk. Egy szlovákiai és egy ausztrál gyár a vevőnk” – mondja a szakember. A tisztított máknak idén jó ára van, a 400-450 forintos alapárat a piaci helyzet 500 forintra emelte. A szalma most ennél valamivel kevesebbet ér, de más évjáratokban fordított a helyzet. A szakember így folytatja: „A Covid is bizonytalanná tette a piacot, így nem növeltük a máktermeltetést. Őszszel szűk ezer hektáron vetették el a partnereink, de nem volt túl jó a kelés. Sajnos az alternatív szántóföldi növények magas ára sem kedvez a máknak. Most nehéz a kukorica megtérülésével versenyezni.”
Ismét növekszik a mákterület
A mák termesztésének önköltsége valójában alacsonyabb a napraforgóénál. Ha kellően tömörödött, nedves közegben fejlődhet a mag, és sikerül hatleveles koráig tisztán tartani a gyomoktól a táblát, akkor nyert ügye van a gazdálkodónak. Csak a mákszem értékesítésével idén hektáronként 300 ezer forint tiszta hasznot lehetett zsebre tenni. Ez teljesen versenyképes jövedelem a kukoricával, hiszen az sem terem mindig 10 tonnát 60 ezer forintos átvételi árral. „Az ipari mákosoknak abban igazuk van, hogy abból két termék is bevételt hoz. A morfingyártás hazai felszámolását követően azonban a termelés olyan kálvárián ment át, ami az ipari mákot szinte teljesen felszámolta. Az étkezési azért nyerhetett teret, mert egyrészt kiderült, hogy van egy félig-meddig hazai fajtánk, amelyiket Dobos György nemesített Bécsben, és ősszel vethető. Másrészt nagyon stabil, a piaci árhullámzást tompítani képes, szakmailag is támogató integrátorgárda alakult ki körülötte. Már csak egy tisztán hazai őszi fajtára lenne szükségünk, hogy ne fizessünk ilyen sokat a külföldi mag használatáért” – sorolja a magyar nemesítés egyik nagy öregje. 2018 óta, amelyik extrém gyenge évjárat volt (lásd az előbbi grafikont) folyamatosan regenerálódik a hazai termelés. Ősszel már mintegy 6 ezer hektárt jelentettek le a Nébihnek a termeltetők. A tavaszi vetéssel együtt 7-8 ezer hektár körülire kúszhat fel a termőterület – latolgat egy termelő-szaktanácsadó, aki nagy területen integrál étkezési mákot termelőket, szigorúan őszi vetéssel. A KSH szerint 2015-ben volt utoljára ekkora a máktermelési kedv.
„Nálunk jól jött ki a 2020-as év. Évek óta nem volt ilyen jó a termés. A minőség is kifejezetten jó lett, hiszen a júliusi esők előtt lekerült a tábláról a termés, míg a cseheknél, szlovákoknál elkapták a csapadékos időt. Sajnos a kukorica áremelkedéséhez hasonló jelenség ezen a piacon nem következett be – ez nem tőzsdei cikk. Azért az 500 forintos ár is jónak mondható” – jegyzi meg a szaktanácsadó. Rajta kívül még két-három nagy gazdasági erővel rendelkező integrátor foglalkozik az étkezési mák termeltetésével, tisztításával és piacra juttatásával. A szakemberek szerint az őszi vetést a szeptember végén érkező esők kellően földbe döngölték, így gyönyörű állományok vonultak a télbe. Mivel az árak már a harmadik éve jól alakulnak, remélhető, hogy 2021-ben tovább nő a mákvetési kedv. Úgy tűnik, hogy bár egészen más hasznosítási céllal és megváltozott vetésidővel, de újra feltámad a magyar máktermesztés.
Máktokbarkó virágzó növényen (forrás: http://gizgazok.blogspot.com)
Így termesszen mákot!
A mák a herbicidekkel szemben érzékeny, és a kelése után nagyon lassan fejlődik. A levelén kialakult viaszréteg azonban több levélherbiciddel szemben szelektivitást biztosít a számára. Ez a szelektivitás 4-6 leveles korban a legerősebb. Ha ekkor sikerül kitisztítani a táblát, akkor innentől már a növény saját gyomelnyomó hatása is érvényesül. Ezzel együtt évelő gyomoktól fertőzött területre ne tervezzük mák vetését. Az elővetemény tarlóját totális gyomirtóval célszerű kezelni. Az állománypermetezések kivitelezésénél fontos az átfedések elkerülése, mivel a kétszeres dózis 100%-os pusztulást okozhat. A használható hatóanyagok: fluazifop-P-butil, klórtoluron, piridát, tembotrion. Eseti engedéllyel: fluroxipir, klopiralid, mezotrion. A gyomirtó szereket 300-350 l/ha vízben oldva, 350-500 mikron nagyságú cseppekkel juttassuk ki, lehetőleg az esti órákban végezve a permetezést. A kezelés szempontjából a legoptimálisabb a gyomok 2-4 leveles stádiuma. Ez különösen vonatkozik a parlagfűre, libatopra és kenderre. A talajlakó gombák és a rovarkártevők egy része kikerülhető az őszi vetéssel, mivel a tél túl hideg számukra. Tavasszal azonban mindkét károkozó ellen védekezni kell. Gombás fertőzések ellen fluopiram, mankoceb, protiokonazol, tebukonazol hatóanyagú készítmények jöhetnek szóba. A levéltetvek ellen a pirimikarb javasolt. A tiakloprid és a klórpirifosz kivonásával sajnos alig maradt szer a termelő kezében a rovarokkal szemben. A máktokbarkó rajzásának idejére az őszi mák tokja viszont már „kinőtt a kártevő foga alól”. A tavaszi máknak azonban ez a bogár a legnagyobb ellensége.
SZERZŐ: Gönczi Krisztina
