November 4-én a búzavetőmag harmada még zsákban volt, már akkor látni lehetett, hogy mélypontra süllyed a növény vetésterülete. Bármilyen is lesz az időjárás, már most biztos, hogy kevesebb búza lesz jövőre Magyarországon. A kukorica csúcstermést adott volna, ha mind le tudjuk hozni a tábláról. Sorra vesszük a legfontosabb kultúrák őszi számait.
November első napjaiban már láttuk
A NAIK AKI jelentése alapján az őszi gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 88,1 százalékán végeztek a vetéssel november 13-ig. Ez az őszi árpa esetében 97,7 százalékban valósult meg, a tritikálénál 94,2 százalékban, a durumbúza esetében 94,4 százalékban sikerült befejezni a vetést, és a rozst is sikerült a tervezett 28 ezer hektáron elvetni. Az őszi búzánál mindössze 84,5 százalékos a siker. Mint arról november negyedikén beszámoltunk, akkoriban a búzavetőmag harmada lehetett még a zsákban. Lapunk print száma is hamarosan megjelenik, amiben a novemberi körkérdés alapján 10-15 százalékra tettük a kieső búzaterületet, ami be is fog jönni, hiszen pár százalékkal még november 13. után is növelhető volt a készültség. Ez azt jelenti, hogy szomorú mélypont jön a növény vetésterületében. November 13-ig mindössze 804,4 ezer hektáron fejeződött be a vetése.
Elúszó megyék
Ha megyei szinten vizsgáljuk, hol volt a legrosszabb a helyzet, akkor Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szenvedték meg a gazdák leginkább az idei őszt. Legutóbb az európai MARS jelentés ábrájáról volt jól leolvasható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén uniós szinten is a legszerencsétlenebb időjárású térségbe tartozott. A borsodiakon kívül a szlovákok, csehek, románok és erdélyiek jártak még ugyanebben a cipőben. Magyarország többi részén kevésbé volt nedves a talaj, így a búzavetés nagyobb arányban sikerült.
A repce sem úgy sikerült
A repcevetési kedvet befolyásolta a tavalyinál valamivel jobb rovarhelyzet és az idei extrém magas átvételi ár. Ugyanakkor a száraz ősz feladta a leckét. A Mezőhír úgy tapasztalta, hogy a vetésterület nagyjából felén szeptember közepére tolódott ki a vetésidő. A piaci jelentés szerint csak kevéssé csökkent a repceterület, 292 ezer hektárra tehető idén. A Mezőhír 270 ezer hektárról értesült, ami közelebb állhat a valósághoz. Az alábbi ábra szerint a nyár végén is Borsodban volta legnedvesebb a talaj, így ott még nőtt is a növény termőterülete, míg másutt stagnálás vagy csökkenés tapasztalható.
Kukorica: csúcstermés lett, csak lehozni nem tudtuk
A NAK felmérése alapján a kukorica hazai 2020. évi termőterülete 960,3 ezer hektár körül alakult, amelyből november 13-ig 824,5ezer hektárt, a teljes terület 86 százalékát aratták le. (Ez annyi, amennyivel kevesebb területen valósult meg a búza elvetése, nem véletlenül.) A 8,6 tonna/hektár termésátlag 6,6 százalékkal nagyobb a 2019. évihez képest. 2016-ban láttunk utoljára ilyen csúcstermést, csak akkor bő egymillió hektárról került le a mag. Szeptember közepén még úgy tűnt, hogy akár történelmi rekordot is írhatunk, de aztán elromlott az időjárás. Eddig 7,1 millió tonna kukoricatermést arattak le a piaci jelentés szerint.
A többi növény betakarítása
A jelentés szerint idén 611 ezer hektárról 1,7 millió tonna napraforgót takarítottunk be. A napraforgó hozama országosan 2,8 tonna/hektár körül alakult. A legalacsonyabb termésátlagot Győr-Moson-Sopron megyéből (2,4 t/ha), a legmagasabbat Heves és Tolna megyéből (3,2 t/ha) jelentették. A burgonya betakarítása 99 százalékon állt a jelentés napján, termésátlaga 26,9 tonna/hektár, 2,6 százalékkal több, mint 2019- ben. A legalacsonyabb termésátlagot Nógrád megyében (14,6 t/ha), a legmagasabbat Komárom-Esztergom megyében (38 t/ha) érték el a termelők. A szójabetakarítás is a végéhez ért, így az 58,5 ezer hektáron vetett növény 2020. évi termése 160,3 ezer tonna, termésátlaga 2,7 tonna/hektár, amely nem változott a tavalyihoz mérten. (A viszonylag kis betakarított területnek és a forintárfolyamnak is köszönhetjük, hogy a szója termeléshez kötött támogatása idén 75 ezer Ft/ha-ra ugrott.)
A fűszerpaprika terméshozama 30 százalékkal, a vöröshagymáé 25 százalékkal mérséklődött a 2019. évi adatokhoz képest. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, az alma termésátlaga 12,4 t/ha, 28 százalékkal csökkent a tavalyi értékhez képest. Körtéből 8,7 tonna termett hektáronként, a termésmennyiség pedig szinte megegyezett a tavalyival.
