Írország a Brexit egyik legnagyobb vesztese, mivel mezőgazdasági termékeinek még ma is messze legnagyobb piaca az Egyesült Királyság, plusz Anglia jelentős tranzitútvonal is Európa felé – mutat rá a napi.hu. Ezért az írek gőzerővel kutatnak alternatív piacok és szállítási útvonalak után.
Sötét árnyékot vet a Brexit
Amikor Írország 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, az ország kivitelének 55 százaléka a brit piacon talált vevőt. Ez azóta kilenc százalékra csökkent, ma az ír export közel fele az EU-s tagállamokba irányul. A mezőgazdaság területén azonban nem ez a helyzet. Az Egyesült Királyság nagyjából 50 százalékát vásárolja meg az ír marhahúsnak, 34 százalékát a tejtermékeknek és 80 százalékát a gombának. A font gyengülése a 2016-os referendumot követően az euróval szemben elmosta az ír gombatermesztő ágazat értékének tíz százalékát. Ez mutatja a legjobban mennyire fontos a diverzifikálás a Brexit hatásainak kivédésére.
Több vasat tartani a tűzben
Egy példa az ír cheddartermelés, amelynek 80 százalékát a szomszédos szigetre exportálják. Az ezzel foglalkozó farmerek részben bivalymozzarellára próbálnak átállni, hogy új piacokat találhassanak maguknak. Az átállás jegyében 2018-ban már kilencmillió euró értékű ír marhahúst vittek ki Kínába, ami várakozások szerint 120 millióra nő. Az EU-ban is növelni akarják piacaikat az írek, ennek szellemében a dublini kormány erősítette az ország diplomácia jelenlétét az uniós tagállamokban és új konzulátusokat nyitott Frankfurtban és Lyonban.
Nagy-Britannia mint tranzitország
A másik komoly gond, hogy az ír export, ezen belül a romlandó élelmiszerek kivitele, az Egyesült Királyságon átvezető szárazföldi tranzitútvonalon folyik. Évente 150 ezer kamion hárommillió tonna árut szállít a brit szigeten keresztül, mert így kevesebb mint 20 óra az út a kontinensre, míg kompon 40-60 óra. Az lesz ilyen egyszerű, ha az Egyesült Királyságban más vámrezsim lesz érvényben, mint Írországban, és kamionsorok fogják akadályozni a gyors haladást a határokon. Ezért jelentős kikötői fejlesztések indultak Dublinban és máshol. A túloldalon új kikötőket keresnek, amelyeken át gyorsabban bejuthat az ír áru a célországokba, mintha a zsúfolt, ismert kikötőket használnák. A kisebb francia lehetőségek mellett megcélozzák Lisszabont, az észak-spanyolországi Santandert, illetve a belgiumi Zebrugge-t.
A Mezőhír több cikkben is részletesen elemezte a Brexit várható hatását az európai agráriumra:
A brit exportunk jövője I. rész
A brit exportunk jövője II. rész
Most dől el, hogy lesznek-e vámok Anglia felé
