Aki csak zöldtrágyanövényt lát benne, ne adj’ isten hagyta már egyszer elperegni, az biztosan mérges a hajdinára. Van azonban néhány pofonegyszerű szabály, amit ha betartunk, egy nagyon olcsón előállítható, nyereséges növényt kapunk. Száraz őszökön másodvetésben is hoz annyi profitot, mint a kukorica, és egyik főnövényről sem kell lemondanunk érte.
A korábbi piaci válságok idején azt tapasztaltuk, hogy a prémium szegmens és a biopiac viszonylag sértetlenül kerül ki belőlük. Ám ahogy a biotermékek bevonultak a kereskedelmi láncokba, úgy kezdett csökkenni az áruk. A termelésük viszont (az áresést is kompenzálandó) folyamatosan nő. Ha azonban sokan termelnek durumbúzát, az előbb-utóbb konvencionálisként kezd el „viselkedni” a piacon. Éppen ezért megfigyelhető Nyugat-Európában is az a jelenség, hogy a biogazdálkodók is egyre kisebb piaci rések felé fordulnak, ahol még nem akkora a tumultus a kínálati oldalon. Nos, a hajdináról vagy más néven pohánkáról sok minden elmondható, de az nem, hogy tömegtermék lenne. Ha megvan rá az igény, márpedig megvan, akkor ebből a „gabonaféléből” (rendszertanilag keserűfűféle) egy stabil kínálati mennyiséggel biztos bevételre lehet szert tenni – vélekedik egy német szakmai lap, a topagrar.com. Az árán kívül a legfontosabb kérdés, hogy mennyire nehéz termelni, tárolni és beilleszteni a vetésforgóba. Németországban tavaly már 1200 hektáron tenyészett fővetésben ez a kultúra. Úgy tűnik, egyre népszerűbb a hajdina, és nem lehetetlen boldogulni vele. Az európai biopiacot a német kereslet mozgatja, de hazánkban a franciák termeltetik belőle a legnagyobb mennyiséget.
A 60 centis magasságot rossz körülmények közt is eléri
Zöldítés: amit ilyenkor elronthatunk
A pohánka mindössze 100–140 napot igényel a mag beérleléséhez, hőösszegtől függően, 60 napot egy tekintélyes zöldtömeg kifejlesztéséhez. Mivel utóbbi időtartam éppen megegyezik a másodvetés táblán tartásának kötelezettségével, nem csoda, ha viszonylag kedvelt összetevője lett a zöldítésre alkalmas nyári magkeverékeknek Nagy előnye, hogy – szemben a mustárral – nem rokona egyik előtte vagy utána következő termesztett fajnak sem, ezért a többi kultúrát veszélyeztető károsítói jelenleg nincsenek. A talajra igénytelen, ha a kelés jó volt, nagy zöldtömeget fejleszt, mire eljön a beforgatás ideje. Vagy hagyhatjuk kifagyni is, ha belvízre nem hajlamos, tavasszal könnyen művelhető a tábla. A vetéstől számítva a 45. naptól hosszan virágzik (még ősszel is), ami kiváló méhlegelővé teszi, ugyanakkor a mag a 75. naptól érésnek indulhat. A pohánka agresszív növény, ezért, ha a magját leforgatjuk, akkor hosszú évek múlva is gyomosítani fogja a táblát! Vagyis, ha elkéstünk a művelettel, akkor tilos leforgatni.
Hagyni kell az elpergett magvakat ősszel kikelni, majd az első fagy megtisztítja helyettünk a táblát. (Maga a hajdina egyébként jól tűrné a monokultúrát is.) „A gazdálkodók döntő többsége zöldítési célból vásárol pohánkát valamilyen keverékben, és igyekszik azt nem sokkal a repce, árpa vagy búza betakarítása után el is vetni. Egy kisebb réteg májusi vetéssel méhlegelőnek telepíti. Humán célú hasznosításra vetett pohánka kevés van az országban. A növény érdekessége, hogy levéllisztjét – annak P-vitamintartalma miatt – a gyógyszeripar is keresné” – sorolja tapasztalatait Szentiványi Szilveszter, az egyik ismert vetőmag-értékesítéssel foglalkozó cég, a Primag Kft. szaktanácsadója. A zöldtrágyanövények a 60. naptól leforgathatók, ezután leggyakrabban búza vagy árpa követi őket a táblán. Augusztus végére lecseng az értékesítési szezon, ekkorra azok is beszerzik a vetőmagot, akik a napraforgó után szeretnék szerves anyaggal dúsítani a talajt a kukorica tavaszi vetése előtt. Mivel a pohánka télen kifagy, az, aki kifejezetten téli takarónövényt keres, jellemzően rozsos bükkönyt vagy más pillangós-fűféle keveréket vet, hiszen az élő gyökértömegnél semmi nem tartja jobban egyben a talajfelszínt – mutat rá a szakember.
Étkezésre, vetőmagnak
A humán célú felhasználás legnagyobb akadálya, hogy ezt Magyarországon senki nem fogja össze. Pedig a vetőmag-előállítást már elég ügyesen meg tudjuk valósítani. Ennek egyik legnagyobb hazai integrátora a Tradisco Seeds Kft. „Francia megrendelésre a Harpe fajtával foglalkozunk, az elitmagból első vagy másod szaporítási fokot állítunk elő köztermesztésre. Ebben 15-20 gazdaság a partnerünk, összesen 450 hektáron folyik a vetőmag-előállítás” – sorolja Kruppi Tibor, a cég termeltetési menedzsere. A pohánkát a Tradisco partnerei szinte kizárólag másodvetésben vetik. Lényegében a földbe kerülés időpontjától és az időjárástól függ, hogy aztán valóban vetőmag lesz-e belőle, vagy a gyengébb csírázási erély miatt „csak” étkezési lisztet őrölnek belőle a franciák, esetleg be sem érik, így végül zöldtrágyaként hasznosul. „A Harpe-ból készül a bretagne-i palacsinta és keksz, de a vetőmag-előállítással már ott sem foglalkoznak elegen. Könnyebb búzát és kukoricát termelni, mint ezzel a kétmenetes betakarítás igénylő, szárítandó aprómaggal” – indokolja a francia megbízatást a szakember. Az érés annál biztonságosabb, minél korábban vetik a növényt. Lehetőleg a repce, árpa vagy borsó aratása után azonnal földbe kell kerülnie, hogy az őszi esők ne rothasszák el a rendre vágott termést, vagy ne az első fagy takarítsa be helyettünk. Búza és tavaszi borsó után elvetve hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint most: e cikk írásakor már második napja zuhog az eső, és még nincs vége. Nagy kár. A duplagabona sortávra, 62,5 kg/ha normával (2,5 millió csíra/ha) vetett Harpe a Nyugat-magyarországi Egyetem egyik kísérletében 14%-os nedvességtartalomra korrigálva 1,3 t/ha szemtermést adott. Kruppi szerint a tenyészidőszak hosszától és az időjárástól (hőösszeg, csapadék) függően 1,5–2 tonna mag várható el a francia fajtától.
Makkocskái hántolandók
Ennyibe kerül termeszteni
A pohánka legtöbb technológiai leírása tartalmazza egyes talajherbicidekre való érzékenységét és az alkalmazható vegyszerek hiányát. Valójában ma már nincsenek ennyire durva gyomirtók, azonkívül a korai posztemergens kétszikűirtók alkalmazási ideje fél évnyi távolságban van a pohánka vetésétől. A leírások figyelmeztetnek a hajdina klórérzékenységére (műtrágya), illetve a nitrogén könnyű túladagolhatóságára. De miért is műtrágyáznánk, ha nincs rá szüksége? – teszi fel a kérdést Kruppi Tibor évi „450 hektárnyi tapasztalattal” a háta mögött. Állítja, hogya pohánkatermesztés sikere három tényezőn múlik:
- Essen 10 mm eső a vetés után (ez júliusban mindig megvan)!
- Virágzáskor ne vonja el semmi a poszméheket, háziméheket a tábláról! Vagyis sem virágzó napraforgó, sem facélia nem lehet a szomszédságában. Július eleji vetéssel ez bizony megtörténhet, ha nem figyelünk.
- Aratás előtt vagy rendre vágás után ne ázzon napokig a növény! Ez szerencse dolga, ahogy más kultúrában is.
A pohánkavetőmag hazai ára kilónként 330–380 forint között szór, de elvétve találni a neten ennél olcsóbb ajánlatot is. A 2,5 millió csírát adott esetben 45 kilónyi magból is ki lehet hozni, inkább a tőszám legyen a lényeg, amikor normát kalkulálunk. Átlagosan 14–18 ezer forint körüli vetőmagköltséggel számolhatunk. A Tradisco szakembere az elővetemény aratását és a szalma lehordását követően direktvetéssel húzza be a földbe a vetőmagot, ezzel is spórolva a talajnedvességgel. Júliusban azonban mindig jön annyi csapadék, hogy kétmenetes magágykészítést követően is meg tud indulni a pohánka. Ha egyszer kikelt, onnantól kezdve semmi nem állítja meg. A minimum, hogy 60 centis magasságot ér el. „Különben meg ne örüljünk neki, ha mellig ér. A vegetatív burjánzás nem kedvez a generatív, magérlelő folyamatoknak. Az az igazság, hogy ha nem az ideális körülmények közé kerül, hamarabb és több virágot fejleszt, tehát több termésre van kilátás, amint jön egy kis eső” – jegyzi meg Kruppi. Mivel hosszan érik, és nincs deszikkáló szere, valóban probléma, ha a pohánka szára vághatatlanná „nyúlik” az esőben, vagy már rendben fekve kapja el egy tartós esőzés. A felszedést tisztítás és lassú szárítás követi – jellemzően nem a termelő telephelyén. A feldolgozás további lépése lenne a hántolás és őrlés. Vannak olyan gazdaságok, amelyek már most rendelkeznek az ehhez szükséges malomipari háttérrel, de még nem szánták rá magukat a pohánka feldolgozására. Talán nemsokára…
Deszikkálás nélkül két menetben takarítható be
És mit nyerünk vele?
A Tradisco Kft. idén tonnánként 140 ezer forintot fizet a konvencionális termésért, míg a bio minősítésű pohánka 220 ezer forint körüli értéket képvisel. A mag valós piaci ára ettől hol magasabb, hol alacsonyabb, a pillanatnyi kínálattól függően (most éppen 160 ezer körül van az európai piacon). Kruppi szerint az sem lebecsülendő, ha kiszámítható árat ígérnek a termelőknek. A szűken vett termelési költség nagyjából 40-45 ezer Ft/ha. Vagyis fél tonnás terméssel is eredményesek lehetünk.
Főként, ha hozzátesszük: mint minden valamirevaló zöldtrágyanövény, ez is képes 0,5–1 tonnával megemelni az utána következő búza termését, így további 25–50 ezer forinttal biztosan megajándékozza a gazdát a fáradozásért. Ha pedig valóban sikerül a minimum egy tonna, akkor a kukorica nyereségességével vetekedő eredményt érünk el egy másodvetéssel. Egy évben akár kétszer is bekasszírozhatunk egy főnövénnyel megszokott profitot.
Miért szereti a piac?
A pohánka azért „divatos” mag, mert gluténmentes, fehérjedús (11-14% fehérje), és ritka vitaminokat is tartalmaz nagy mennyiségben. Gazdag E-, B1- és B2-vitaminokban, magas az ásványianyag-tartalma (kálium, kalcium, magnézium, vas, szilícium). 12-féle aminosavat tartalmaz, különösen sok lizint és triptofánt. Érrendszer-erősítő hatást is tulajdonítanak a pohánkának. Leggyakrabban bioboltokban találkozni vele, de ott van minden nagyobb áruházlánc polcain is. A hántolt, natúr hajdina 250 grammonként 280-300 forintba kerül. Hasonlóan kell elkészíteni, mint a gerslit, azaz az árpát. Lisztjéből számos sütemény készíthető.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
