A hazánkban eddig leírt 6 muharfaj elterjedése és szántóföldi gyakorisága fajonként eltérő. A Setaria faberi (óriás muhar) Nyugat-Magyarországon már meghonosodottnak tekinthető, miközben ma még jól körülhatárolható az elterjedési területe.
A Setaria italica (olasz muhar) sok helyütt kultúrszökevényként jelentkezik szántóföldjeinken, és továbbhurcolása ezekre a helyekre vezethető vissza. Két további faj egymáshoz viszonyított aránya pedig újragondolást igényelne. A 2018. évi terepgyakorlatok tapasztalatai alapján ez pedig a jobban ismert Setaria verticillata (ragadós muhar) és a Setaria verticilliformis (csalékony muhar). A tüzetes vizsgálatok alapján ugyanis a csalékony muhar jóval gyakoribb faj, mint ahogy azt ez idáig gondoltuk; s köszönhető ez annak, hogy a két faj csak alapos vizsgálatokkal különböztethető meg egymástól, ellenben mindkettő bugája horgas, így alkalmas arra, hogy más tárgyakra „ragadjon”. A kis különbség és a nagyfokú hasonlatosság miatt lehetséges, hogy a csalékony muhar kukoricában való leírása eddig még váratott magára. 2018 nyarán azonban Öcsöd külterületén, a XII. Ujvárosi Miklós Országos Gyomismereti Tanfolyamterepi gyakorlatán sikerült a fajt tömegesen detektálni és gyűjteni kukoricában. (A faj más országrészeken és más művelési ágakban is gyakoribb lehet, mint azt véljük. Pl. Budapest I. kerületében is sikerült határozni és fotózni a növényt közterületen.) A ragadós muhar nevét pedig nem kell külön magyarázni a szakmabeli olvasóknak. A növény egyre többször és egyre nagyobb területen kerül elénk az ország szántóföldjein. Döntően a kapásnövények (kukorica, napraforgó) terhes gyomnövénye, de egyre inkább találkozni vele a tavaszi gyomirtási időszakban kalászos vetésekben is! (Itt erős a korreláció a forgatás elhagyása és a muharfajok megjelenése, felszaporodása között.)
Végezetül a két leggyakrabban tárgyalt és előforduló muharfajunk a Setaria pumila (fakó muhar) és a Setaria viridis (zöld muhar). Ezek a fajok több művelési ág számtalan kultúrájában fellelhetőek, közönségesek; sokszor tömegesek, néha egyeduralkodóvá is válhatnak. Igazán komoly kártételre a szintén egyszikűek közé tartozó, tág térállású, relatíve későn vetett kultúráinkban, a kukoricában és az évről évre növekvő területtel jellemezhető cirokban képes. A nyár eleji kukoricában a fakó muhar (kiemelkedő fontosságú faj) az 5. (1,81%) legnagyobb borítású gyomnövény, amely az utolsó előtti és az utolsó vizsgálat közötti 10 évben megháromszorozta borítási százalékát! A zöld muhar (elsőrendű fontosságú faj) a 17., míg a ragadós muhar (szintén elsőrendű fontosságú faj) a 37. ezen a listán. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az 5 vizsgálati ciklusban (19472008) soha nem volt a fakó muhar a nyár eleji kukoricában olyan nagy borítással, mint 2007-2008-ban! A faj jelenlétének számszerűsített abszolút értéke és annak tendenciája sem kedvező számunkra nézve kukoricában. (A nyárutói kukoricában a fakó muhar a 4. legnagyobb borítású faj, szinte megduplázva a nyár elejei borítását!) A fakó muhar terjedésének számtalan változás segített az elmúlt évtizedekben. A teljesség igénye nélkül ide sorolható a változó és szélsőséges éghajlatváltozás okozta felmelegedés, a forgatás nélküli talajművelési rendszerek térhódítása, a rossz fajmeghatározásra épülő rosszul megválasztott hatóanyagok alkalmazása, a rossz (általában megkésett) kezelések által megnövekedett túlélési gyakoriság, az osztott kezelések elterjedése, az alsó dózisok használata és a preemergens kezelések visszaszorulása. Tény, hogy a faj folyamatos kontrollja komplex megközelítést és végrehajtást igényel, és annak csak egy eleme a kémiai gyomirtás, de egy nagyon fontos eleme! Most a kukorica- és ciroktermelők előtt eddig elsikkadt, engedélyezett lehetőségről, a PLEDGE 50 WP-nek a fakó muhar elleni kimagaslóan erős hatékonyságáról essen szó! A termék fizikokémiai tulajdonságainak köszönhetően sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik.
Ragadós és zöld muhar
Kifejezetten kicsi a bemosócsapadék-igénye, kellő tartamosságot biztosít, de nem korlátozza a vetésváltást. Ezekben a kultúrákban az egyetlen PPO-gátló herbicid, tehát a rezisztenciamegelőzés komoly tényezője ebben a szegmensben. Válasz a most megfogalmazódó kételyre. Miért használjunk PLEDGE-t fakó muhar ellen? Egyszerűen azért, mert a gyomnövény érzékeny a hatóanyagra, és egy erősen fertőzött területen kiváló feltételt biztosít egy célzott és jól időzíthető állománykezelésre. Azért, mert csapadékfüggetlensége az egyik legkiválóbb, így a kockázat radikálisan csökkenthető. Azért, mert széles spektrummal jellemezhető, és sok közönséges, nagy gazdasági kárt okozó egyéb faj ellen is eredményesen használható. Az érvek még nagyon sokáig sorolhatók lennének, de nézzük meg a számok tükrében az eredményességet: Helyszín: Somogy megye (3 ismétlés); kultúra: kukorica DKC5007 (vetés ideje: 04. 29.); kezelés ideje: 05. 05. (vetés után kelés előtt); fitotoxicitás: nem volt észlelhető (homogén állományban preemergensen ez természetes, heterogén állományban a szögcsírás növények egy részén lehetnek kis foltok a levél csúcsi részén vagy a levéllemezen);első 5 mm-nél nagyobb csapadék: 05. 10 (7 mm);csapadék 14 nap alatt: 41 mm; fakó muhar átlagos borítása a kontroll parcellák átlagában: 17,55% (ez közel 10-szerese az országos átlagnak);fakó muhar átlagos egyedszáma a kontroll parcellák átlagában: 99,1 db/nm. (Ez extrém magas egyedsűrűséget jelent. A mintegy 70 000 kukorica megközelítően 1 000 000 muharral együtt növekszik minden egyes hektáron, nem beszélve az egyéb gyomnövényekről! A négyzetméterenkénti 1 db fakó muhar még elfogadható egyedszám, a 2 már kritikus; míg a három már mérhető gazdasági károkozásra képes mennyiség. Ne feledjük! Ez a mennyiség is szinte a fele a kukorica egyedszámának hektáronként.)
Fakó muhar
Zöld muhar
A fenti extrém terhelésű környezetben a kéthetes értékeléskor a PLEDGE 50 WP 80,7%-os hatékonyságot adott a fakó muhar esetében, de még 1 hónap elteltével is 70%-volt az eredmény. Ugyanebben a kísérletben az 1-3 leveles fejlettségű fakó muhar esetében a SUMICORN-R-kezeléssel a hatékonyság 95% volt a kéthetes értékelésben. A két egymásra épülő kijuttatással a fakó muharoknak csak kevesebb mint 1%-a maradt életben. Ez a kombináció volt képes a négyzetméterenkénti 1 db alá szorítani a fakó muhar egyedszámát! Ez a technológia adta a vizsgálatban a legkedvezőbb eredményt, ugyanis több mint 3-szor eredményesebb volt a standarddal összevetve (ott a túlélő egyedek aránya 3,4% volt).
Ilyen nagy egyedsűrűség mellett is figyelemre méltó hatékonyságot nyújtva kevésbé fertőzött területen a PLEDGE akár végleges megoldást is adhat a fakó muhar ellen. Mindez a biztonság elérhető a cirokban is, hiszen a termék engedélyezett, használata nem igényel speciális csávázást; alkalmazása nem okoz meddőbugájúságot.
Ezzel egy eddig elhanyagolt lehetőség kerülhet a gondolkodásunk előterébe a muharok elleni küzdelemben. A készítmény alkalmazása direkt és indirekt előnyöket egyaránt tartalmaz a kukorica- és ciroktermesztők számára. Jusson eszébe ez a lehetőség ebben a nagy küzdelemben!
SZERZŐ: SZABÓ ROLAND SZAKMAI ÉS TERMÉKMENEDZSER, GYOMBIOLÓGUS • SUMI AGRO HUNGARY KFT.
