A Szent István Egyetem (SZIE) munkatársai egy többéves vizsgálatsorozatban azt kutatták, hogy a vadászpókok milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak almaültetvényekben. Mint kiderült, messze nem annyira hasznosak, mint a katicabogár-lárva.
Rozsdás ugrópók kabócát fogyaszt. Fotó: SZIE
Környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazása mellett egy-egy almaültetvényben akár több mint 70 pókfaj több tízezer egyede fordulhat elő a lombkoronában. A Szent István Egyetem (SZIE) kutatói terepi munkájuk során begyűjtötték az éppen táplálkozó vadászpókegyedeket és zsákmányukat, majd laboratóriumban határozták meg fajukat. Vizsgálták az almafák lombkoronájában található ízeltlábú együtteseket is, vagyis a pókok potenciális zsákmányállatait.
Mindenevők
Megállapították, hogy bár a különböző lombozatlakó vadászpókfajok polifág ragadozók, azaz nagyon sokféle zsákmányt fogyasztanak, az egyes fajok különböző preferenciákkal bírnak. Táplálékuk legnagyobb részben (54 százalékban) növényvédelmi szempontból érdektelen ízeltlábúakból állt. Az esetek 31 százalékában fogyasztottak almakártevőket, 15 százalékban viszont ezek hasznos természetes ellenségeit. A kártevők közül legnagyobb arányban különböző levéltetvekkel táplálkoztak, míg a fogyasztott természetes ellenségek nagy részét pókok és ragadozó poloskák adták – derült ki a vizsgálatsorozatából, amit a 24.hu foglalt össze. Végeredményben a pókok előfordulási gyakoriságukhoz képest meglepően kevés kártevőt fogyasztottak.
A tanulmány szerzői rámutatnak arra, hogy mivel az egyes pókfajok különböznek egymástól preferenciáik és zsákmányuk összetétele tekintetében, így a kártevőgyérítés szempontjából érdemesebb egyes fajok tevékenységét segíteni, mint a teljes pókegyüttes biodiverzitásának növelésére törekedni. (Zárt növényházakban könnyen megoldható egy kiválasztott hasznos rovar egyedszámának növelése: postán rendelhetők ragadozó atkák, poloskák, vagy parazitáló fürkészdarazsak, fürkészlegyek. Nyílt térben ez kevéssé hatékony megoldás – a szerk.)
