Az első jelentősebb fordulatot a mezőgazdaság információtechnológiai fejlődésében a vállalatirányítási és készletnyilvántartási szoftverek jelentették. Az egyszerű táblatörzskönyv programokból később átfogó digitális gazdálkodási megoldások jöttek létre.
A jó mezőgazdasági szoftverek üzemmérettől függetlenül személyre szabhatók, az adott speciális termelési folyamathoz vagy egy növény termesztéstechnológiájához igazíthatók. Az ügyviteli, számviteli modulokkal könnyen kiszolgálhatók a pénzügy, a bér- és munkaügy vagy akár a készletgazdálkodás, a tárgyieszköz-nyilvántartás igényei. A termelési modulokban általában táblatörzskönyvet, gazdálkodási naplót, földbérlet-, földhasználat-nyilvántartást találunk. A szükséges részekből összeállított, közös adatbázisokra épülő egységes rendszer adja az alapját minden további fejlesztésnek. A szoftverek csatlakoznak digitális mérlegekhez, térinformatikai rendszerekhez, GPS-technikákhoz, távfelügyeleti és távdiagnosztikai rendszerekhez, elektronikus adatszolgáltatókhoz, banki terminálokhoz.
A szoftverek használhatóságát későbbi bővíthetőségük adja, a kisebb gazdaságokban egy-egy modul önállóan, nagyobb termelőüzemekben integrált rendszerbe illesztéssel használható. A precíziós gazdálkodás vagy az arra való átállás sikerét a rendelkezésre álló IT-háttér is meghatározza. A gyűjtött adatok értékét azok összekapcsolhatósága és feldolgozhatósága adja. Az adatok már tartózkodási helytől függetlenül hozzáférhetők. A következő nagy fordulatot olyan informatikai változások tették lehetővé, mint például a mobilinternet hétköznapivá válása vagy a felhő alapú adattárolás és szinkronizálás elérhetősége. A változások új irányokat nyitottak a programfejlesztésben. Tömegével jelentek meg az okostelefonok és táblagépek, széles körű elterjedésükkel a mobilinternet is hétköznapivá vált. A mezőgazdasági gépgyártók tervezési elveiben részt kaptak a korszerű fedélzeti elektronikai rendszerek. A GPS-technológia egyre nagyobb teret nyer a szántóföldi növénytermesztésben. Az egyszerű nyilvántartó és elemzőszoftverekből komplex rendszerek születtek. Ezek használhatóságát nagyban befolyásolja, hogy milyen eredménnyel képesek használni más rendszerekből származó adatokat. Ideális esetben interface programokon keresztül az irodai számítógép vagy a laptop és a mezőgazdasági munkagép fedélzeti számítógépének monitorja között lehetővé válik az adatcsere. Ezúttal az RTK használatakor a nyomvonalak (AB vonalak) és pozíciók nyilvántartása is megoldott.
Eddig a legnagyobb problémát az jelentette, hogy az eltérő gyártmányú gépek egymással nem képesek kommunikálni, mert a munkavégzés közben gyűjtött adatokat különböző formátumban és más felhőben tárolják. Ilyenkor az információk összegyűjtése és későbbi kezelése válik a mezőgazdasági termelőegység információs rendszerében rendkívül bonyolulttá vagy költségessé. Egy szükséges egyedi funkció lefejlesztése drága megoldás az egyes rendszerek szinkronizálására. Egy rosszul megválasztott szoftver az egész rendszer megtérülési idejét is kitolhatja.
A nagy mezőgazdaságigép-gyártó konszernek és márkák saját IT-rendszereket fejlesztettek és építettek be termékeikbe. A legnagyobb gyártók platformjait több kisebb gyártó is beépíti. Ettől függetlenül sok egymással nem kompatibilis rendszer létezik. Ezt a helyzetet ismerte fel hat mezőgazdasági gépgyár (AGCO,Krone, Kuhn, Lemken, Pöttinger, Rauch) és egy szoftverfejlesztő cég (FarmFacts) 2018-ban. Terveik szerint az összes munkagép és eszköz által gyűjtött adat, gyártmánytól függetlenül feldolgozható lesz. Ez a márkaválasztásnál sokat nyomhat a latban. Az előremutató kezdeményezés a szabványosulás következő fázisaként értelmezhető, akárcsak korábban az ISOBUS létrejötte (traktor-munkagép kapcsolat).
A mezőgazdasági gépgyárak egyre nagyobb termékkínálatra törekednek. Céljaikat gyakran akvizíciókkal segítik. A full-liner gyártókká terebélyesedő márkák szintén fontos szerepet játszanak az integrátor vállalkozások digitalizációs és precíziós üzletágainak fejlesztésénél. A termelés közbeni kommunikációra alkalmasnak kell lennie az adott vállalkozás IT-hátterének és a gépek fedélzeti rendszereinek. Erről ritkán esik szó, amikor a helyspecifikus gazdálkodásról vagy annak bevezetéséről beszélünk.
A legjobb szoftverek mobilverzióban is elérhetők. Az applikációk nagy része offline módban is működik. Az adatok mentése után online módban újraszinkronizálják őket a webes alkalmazással. A fejlett fedélzeti számítógépek monitorjai gyakran már a táblatörzskönyv adatait is képesek használni. Ennek a talajvizsgálati adatokra (hozamtérképezés) alapozott differenciált tápanyag-kijuttatásban és a változó tőszámú vetésnél és a permetezési naplónál van fontos szerepe. Az RTK használatának jelentősége a sávművelés (strip-till) és a kultivátorozás esetében növekedni fog. Egy optimálisan összehangolt rendszerben a végén a sok adatból a döntéshozatalt támogató fontos információ válik. A szoftveralapú farmmenedzsment rendszerek automatikus táblatörzskönyvei már táblaszintű haszonelemzésre képesek. A termelés valós költségeinek monitorozásával a termelés eredményessége javítható. A géphasználat pontos naplózásával például a szerviz-, az üzemanyag-nyilvántartások érhetők el, ami már együttműködik a készlet-nyilvántartási modullal. A monitoringozásra alkalmas drónok biztosan nem a fejlődés végét jelzik. Az ipar 4.0-val a mezőgazdaságban is legalább akkora technológiai fejlődésre számíthatunk, mint más ágazatok esetében. Gondoljunk csak a robotpilóta-rendszerekre, az egyre jobb önvezető járművekre. Nincsenek már messze az autonóm agribotok és más, termelést segítő robotok sem. Sok fejlesztés a sorozatgyártás küszöbén áll. Bármerre is fejlődik tovább a gépgyártás, a meglévő rendszerekkel kompatibiliseknek kell lenniük a későbbi fejlesztéseknek.
SZERZŐ: SÖJTÖRI ANDOR
