A Magyar Mezőgazdaság arról ír, hogy Ukrajnában a 2021. július 1-jén életbe lépő földtörvény szerint csak magánszemély vásárolhat termőföldet, maximum 100 hektár terjedelemben. Külföldiek ekkor még nem léphetnek be a földpiacra. Cégeken keresztül azonban már 2024. január elsejétől részesedni lehet a világ legértékesebb földvagyonából.
A kormány eleinte 224 ezer hektár megvásárlását is engedélyezte volna jogi személyeknek, de a közfelháborodás hatására végül 10 hektárban húzta meg a felső limitet. A földek bérlőstül adhatók-vehetők. Egy hektár termőföld ára a törvény alapján nem lehet kisebb, mint az adott régióra megállapított normatív ár, ami Kárpátalján 1000-1300 dollárnak megfelelő hrivnya (300-390 ezer Ft/ha). A jogi személyek megjelenése a földpiacon várhatóan árfelhajtó hatással lesz, ám az ukrán csernozjomért 5 millió forintos ár is potom összegnek bizonyulna.
A Mezőhír kiegészítése
32 millió hektárnyi művelhető földterület van Ukrajnában. Eddig – a világon egyedülálló módon a demokratikus berendezkedésű országok között – a kormány nem engedélyezte a földtulajdonosok számára a kolhozok szétesésekor számukra kiosztott törpebitokok eladását. A szabályozás szigorát azzal magyarázták, hogy így senki sem „túrható ki” a földjéről csak azért, mert egy tőkeerősebb földművesnek lehetősége nyílik a kivásárlására. A kiöregedő földtulajdonosok bérbe adták földjeiket, a bizonytalan gazdálkodási viszonyokat nem finanszírozta a bank, tőke és jogbiztonság híján pedig elmaradtak a fejlesztések. Sok területet most is parlagon hever az országban. A földpiac megnyitására azt követően került sor, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEE) tavaly azzal fenyegette meg az ukrán kormányt, hogy 50 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie mintegy 7 millió földtulajdonosnak – hacsak lehetővé nem teszi számukra a tulajdonukkal való rendelkezést.
A földforgalmi nehézségek ellenére a külföldiek bérlőként már így is 2,5 millió hektárt művelnek Ukrajnában. A bérleti idő akár az 50 évet is elérheti. Az egyes külföldi befektetők származási megoszlása 2017-ben az alábbi ábra szerint alakult. Az USA-t európai „adóparadicsom-országok” követik a sorban.
Kövesse a hazai földforgalmi szabályozás változásait, Magyarországon is lazítás jön!
