Lazább lett a földforgalmi szabályozás, szabadabb a vásár!

A szabályozás liberálisabb lett a földszerzés terén: bizonyos esetekben cégek is szerezhetnek földtulajdont, és a magánszemélyek is átléphetik a 300 hektáros korlátot. Egyszerűbbé vált a földcsere és a birtokösszevonás. Ez a cikkünk részletesebben is hamarosan olvasható a Mezőhír augusztusi számában.

 

 

Halastavat vegyenek!

Az eddig szabályozás valamennyi olyan földrészletet a földforgalmi törvény hatálya alá sorolt, amely az ingatlan-nyilvántartásban legalább 400 m2-es alrészlet erejéig szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva. A halastó azonban nem szerepel a felsorolásban, így az szabadon, akár jogi személyek által is megvásárolható. Csakhogy a mezőgazdasági földrészletek művelési águkat tekintve gyakran vegyesen hasznosított, és ezzel együtt többféle művelési ágban nyilvántartott ingatlanok. Így tehát ha a halastó művelési ág mellett a tulajdoni lapon például nádas, szántó vagy legelő alrészlet is szerepelt egy földrészleten belül, az jogi személy számára mégsem volt megszerezhető.

A helyzet rendezése érdekében a földforgalmi törvény módosítása bevezette a „domináns művelési ág” fogalmát. Így a jövőben csak azokra a földrészletekre terjed ki a földforgalmi törvény jogi személyek földvásárlását kizáró szabálya, amelyekben a nem halastóként nyilvántartott mezőgazdasági alrészletek összterülete a nagyobb. Ahol viszont az ingatlan teljes alapterületéhez képest a halastó dominál, ott mezőgazdasági termelőszervezet is szerezhet tulajdonjogot.

 

Helyben lakik-e a szomszéd?

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog szempontjából lényeges „szomszédos föld” fogalmát korábban már módosítani kellett amiatt, hogy azok is szomszédos földrészletnek minősüljenek, amelyek út, árok, csatorna közbeékelődésével érintkeznek egymással. Július 1-jétől azonban a „helyben lakó szomszéd” fogalmát is megváltoztatták. Ennek oka, hogy több olyan eset is előfordult, amikor két szomszédos föld között húzódott a települések határa, és a tulajdonosok „helyben lakásának” megítélése lett a jogvita tárgya. Hiába lakott ugyanis az előírásoknak megfelelően legalább 3 éve az eladásra felkínált föld tőszomszédságában lévő föld tulajdonosa azon a településen, ahol a földje volt, az már egy másik településnek minősült, így a helyben lakás törvényi feltételeinek már nem felelt meg.

Így aztán a jövőben helyben lakó szomszédnak minősül az is, akinek lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelyik szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, csere vagy haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.

 A Mezőhír augusztusi számában arra is kitérünk, mikor lépheti át a 300 hektáros birtokmaximumot, hogyan vásárolhat szőlő nélküli szőlőt, és miként adjon el több földrészletből álló komplett birtokot.

 A hazai földpiacról pedig legutóbb itt írtunk.

 Orlovits Zsolt

birtokmaximum birtokösszevonás elővásárlási jog föld földcsere földhasználat földhasználó földtulajdon földvásárlás halastó helyben lakó osztatlan közös szomszédos föld termőföld üzemközpont