Csalogató növénytársításokat és bolhaellenálló repcéket találtak a kutatók.
A repcebolha a növény legérzékenyebb fejlődési periódusában, a csírázást követően fogyasztja a zsenge leveleket. A kártétel olyan mértékű lehet, hogy a teljes tábla kitárcsázására is sor kerülhet. A repce noenikotinoidos csávázása és permetezése, valamint a klórpirifosz használata is tilos már állományban. A piretroidok egyre gyakoribb alkalmazása azonban „kitermelte” a repcebolhák közül a hatóanyagnak ellenálló genetikai típusokat. Svájci és francia kutatók két ellentétes irányban indultak el, amikor arra keresték a választ, hogyan lehetne vegyszer nélkül megvédeni az állományt a kártevőtől. Az egyik tudóscsapat olyan társnövényeket keresett, amelyek megvédik a repcét a bolhától, a másik pedig olyan repcevariánsokat, amelyeket kevésbé károsítanak a bolhák. Mindkét vonalon van eredmény, vélhetően a két módszer együttes alkalmazása lesz a leghatékonyabb.
Repcebolha kártétele (Forrás: novenyvedelem.nak.hu)
Növénytársítások
A svájci kutatók kifejezetten azt tesztelték, milyen növénytársítás védi meg jobban a kultúrnövényt a repcebolháktól. A vizsgált növények között megtalálható volt az alexandria here, a négermag, a hajdina, a lencse, egy bükköny, egy lednek és a lóbab. A remények ellenére ezek a növénytársítások egy csöppet sem mérsékelték a bolhakártételt, viszont csökkentették a potenciális termést. A kutatók arra jutottak, hogy nem jó növénycsoportot vizsgáltak eddig. Az olyan keresztesvirágú rokonnövények, mint a fehér vagy mezei mustár, illetve a retek viszont magas glikozidtartalmuk miatt magukra csalogathatják a kártevőket, ugyanakkor fagyérzékenyek, ezért tavasszal már nem képeznek konkurenciát a repceállományban. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a fagyérzékeny rokonnövények valóban csalogatólag hatnak a repcebolhára., ami egészen a kártevő peterakásáig megfigyelhető volt.
Vizsgálatok folynak arra is, mennyiben csökkenti a bolhák egyedszámát, ha olyan méhlegelőnek is alkalmas virágos növényekkel vagy lóbabbal szegélyezik a táblát, amelyeken felszaporodhatnak a kártevő természetes ellenségei. Fagyérzékeny csalogató növénytársítással együtt alkalmazva így számottevően csökkenthető a kár.
Bolhaellenálló repce
A francia kutatók ezzel párhuzamosan más irányban indultak el. A gyakorlatai megfigyelések szerint ugyanis egyes repcetípusokat eleve kevésbé látogatják, illetve károsítják a bolhák, ezért úgy gondolták, inkább az ellenálló fajták megtalálására kell koncentrálni. 11 különböző kísérleti helyszínen 18 repcehibridet vizsgáltak meg. Bebizonyosodott, hogy egyes repcék termőhelytől függetlenül kevésbé esendők a bolhákkal szemben. Statisztikai számokkal támasztották alá, hogy a fajta és bolhaszám összefügg egymással. Egyes hibrideknél – bár ott volt a kártevő az állományban – a kártétel mértéke következetesen a beavatkozási szint alatt maradt. A kutatók 5 statisztikai osztályba sorolták a növényeket, ahol a legjobb az 1-es minősítést kapta. A legjobbaknál az egészséges növények aránya 76 százalék volt, a legrosszabb csoportban pedig csak az 50 százalékuk. Ugyanígy csoportokat képeztek a kezdeti fejlődési erély, a bolhaszám és a zöldtömeg alapján.
Volt olyan repce, amelyik gyengén indult és sok bolhát számoltak meg rajta, de azok mégsem rágták meg, ezért később nagy és egészséges biomasszatömeget volt képes fejleszteni (Amplitude). Az LG Avironján viszont a kevés bolha is nagy rágási kárt okozott, mégis a kezdeti, erőteljes fejlődésének köszönhetően gyorsan kinőtt a foguk alól, és nagy biomasszatömeget fejlesztett. A KWS Felicánóján viszont annak ellenére mértek kis zöldtömeget, hogy nem vonzotta a bolhákat és nagyon egészséges állományt képezett –vélhetően csak arról van szó, hogy ez egy kevésbé robusztus fajta. A DK Excity pedig azért kapta a legrosszabb minősítést a biomasszatömegre, mert vonzotta a kártevőt és az alaposan meg is rongálta a zöldfelületet.
Vagyis léteznek a repcebolhának ellenállóbb genetikák, aminek hátterében többféle ok is állhat, attól kezdve, hogy milyen a növény kezdeti fejlődési erélye, majd regenerálódó képessége, egészen addig, hogy mennyire vonzó a beltartalma vagy mennyire rágható az epidermisze a bolhák számára. Egy jó fajtával, amit fagyérzékeny rokonnövénnyel társítunk, a beavatkozási szint alatt tartható a bolhakár.
