A Takarékbank egy új bizalmi indexet hozott létre annak érdekében, hogy pontosabban felmérhetővé váljon egy-egy ágazat „üzleti hangulata”. A hangulatbarométer éppen egy olyan időszakban kezdte el működését, amikor szinte mindenkinek van oka a pesszimizmusra. Szerencsére akadnak kivételek is.
Súlyos időszakon megy át az egész gazdaság, és bár az agrártermelést válságálló iparágként szokás jellemezni, a koronavírus már ennek a szektornak is sok volt. Egy olyan járvány, amelyik megbénítja a világkereskedelmet, nem múlik el káros hatások nélkül az agráriumban sem. A magyar agrárkereskedelmi többlet 2 milliárd forint körül van egy normál évben. Paradoxnak tűnhet, de minél sikeresebb, minél exportképesebb egy ágazat, annál többet ártott neki a határok lezárulása.
A baromfisok a legpesszimistábbak
A baromfihús-termelésben és feldolgozásban érdekeltek látják legpesszimistábban a helyzetüket. Ebben a szektorban 130 százalékos az önellátottsági szintünk, ami kimagaslónak számít Európában, noha a lengyelek 250 százalékos önellátottságával nem versenyezhet. Óriási pech, hogy éppen ezt a két, erősen külpiacra termelő államot sújtotta leginkább a baromfiinfluenza Európában. A vírus már hónapokkal a koronajárvány előtt lezárta számunkra a határokat az unión kívüli országok felé. Az árak a 13. héten érték el a csúcsot, de 20. héten már negatív rekordot döntöttek.
Bezzeg a tojástermelésben már szinte kívánni sem lehetne jobb állapotot. A tojás értékesítési csúcsa hagyományosan a húsvét, ami most egybeesett a koronavírus legsúlyosabb időszakával. Ez a jól tárolható termék kiválóan fogyott a hazai boltokban, miközben az importnyomás is megszűnt a nemzetközi kereskedelem befagyása miatt. Ezt a szektort a zárt tartási rendszerek miatt a baromfiinfluenza alig érintette (szemben a víziszárnyas szektorral). Nem termelünk belőle felesleget sem: végre kiegyensúlyozott értékesítési lehetőségeket talált a szektor a hazai piacon.
Átlag feletti hangulat a zöldségtermelésben
A jól tárolható és az importtal erősen versenyző zöldségek a karantén ideje alatt magas áron voltak értékesíthetők, hiszen az import csak több hetes késéssel érte le a magyar piacot. És ami meglepő: a hiánypszichózis az import megjelenésével sem szűnt meg, az árak nagyon sokáig tartották magukat. A szektor messze az átlag feletti jövedelemre tett szert. Az árak csökkenésével a második negyedévben kicsit a hangulat is romlott. Hasonló folyamatok zajlottak le a gyümölcstermelőknél is.
Kifejezetten bizakodó hangulat lett úrrá a szőlő-bor ágazaton. A borászokat eddig a vendéglátóipar befagyása aggasztotta, a jó idő beköszöntével és a járvány elmúltával azonban újra feléledtek a reményeik. A második negyedévben már sokkal optimistábban tekintettek a jövőbe, amihez május végén az újonnan megnyíló támogatási források beharangozása is hozzájárult.
Mezei Dávid (Fotó: a szerző)
Támogatás nélkül nem megy
„Válságban látszik igazán, mennyire fontos piac-stabilizáló eszköz a támogatás. A mezőgazdaságban a jövedelem kétharmada támogatásból és nem a piacról származik” – jegyezte meg Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok igazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen bemutatták az új hangulatbarométert. Elmondta, hogy felgyorsultak az unióban a költségvetési tárgyalások, és ezen múlnak majd az agrártámogatások is.
A Green Deal értelmében a műtrágya- és vegyszerhasználatot, illetve az ezekkel okozott környezeti kockázatot megfelezné az unió, valamint az ökoterületek arányát 25%-ra emelné a mezőgazdasági területeken belül. A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy mindez csak egy tárgyalási alap, még módosulhat. A kockázat megfelezése pedig nem ugyanaz, mint a mennyiség megfelezése. Valamint a 25%-os ökoterület-aránynak maguk a biogazdák sem örülnének, hiszen az az árak további jelentős esésével járna.
Mezei Dávid úgy vélte, a javaslat célja a kibocsátáscsökkentés, párosítva egy termékminőség-javulással. A végső ok azonban nem annyira a környezet védelme, mint a piaci szempontok. „Olyan nagy agrárkibocsátású országokkal tárgyal Európa, mint Brazília. Az ipari termékek bejutásáért cserébe az unió csak agrárpiaci hozzáférést tud ígérni a szabadkereskedelmi megállapodásban.”
Csak a minőségre lesz igény
Európában csak a minőségi termelésnek lesz helye, amihez beruházásokra van szükség. Magyarországon több, eddig sikernövénynek gondolt kultúra veszélyben van. Az egyik ilyen a repce, amelyiknek a jövőjét a klímaváltozáson túl az ipari igények döntik el, márpedig a dízelnek leáldozóban a csillaga – mutatott rá Mezei Dávid. A búza esetében pedig az orosz kínálat növekedése miatt lenne szükséges átváltani egy prémiumtermékre: a vetőmagra. A szakember utalt rá, hogy a most induló beruházási támogatásokból 50 Mrd Ft az állattartóknak és 30 Mrd Ft a kertészeteknek jut. Kiemelendő, hogy ezúttal a post-harvest technológiákat is támogatják, azaz a tisztítás, csomagolás, tárolás gépi szükségletét is. A Takarékban közel ezer új projektben tervez részt venni a VP Komplex terméke révén.
Hollósi Dávid (Fotó: a szerző)
Az agráriumnak nem volt szüksége fizetési moratóriumra
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárüzletágnak vezetője utalt rá, hogy a gyenge forint javítja az exportlehetőségeinket, miközben az inflációt fékezi az alacsony jegybanki alapkamat és a fix kamatozású, olcsó fejlesztési hitelek. (Egyébként a Takarékbanknál koncentrálódik az agrárium hitelállományának egynegyede, 200 milliárd forint). De nem szabad elfelednünk, hogy mindössze a 2%-át adjuk az egész európai élelmiszergazdasági kibocsátásnak, sose mi leszünk azok, akik megszabják az értékesítési árakat. A Takarékbank mégis töretlenül bízik az agráriumban, hiszen a szántóföldi termelésben a hitelek bedőlési aránya szinte nulla, a kertészet, állattenyésztés esetén kicsit rosszabb a helyzet, a legrosszabb a feldolgozóiparban. Itt most veszélyesen nagyok a készletek.
„A fizetési moratórium idén még él. Jövőre azonban már lehetnek gondok a törlesztéssel. Biztató ugyanakkor, hogy a moratórium lehetőségével az összes gazdasági ágazat közül a legkevésbé az agrárium élt.” Egyszóval, bár hatott a válság a szektorra, és csökkenni fog a jövedelmezősége, igazán nagy bajban csak a víziszárnyas ágazat van.
