KITE cikksorozat a mezőgazdaság vezető szakembereivel – Dr. habil Milics Gábor

Mosonmagyaróvár csodálatos kis városában él és dolgozik Dr. Milics Gábor a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense, aki többek között a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke. Sorozatunk első részében őt, mint elnököt, és mint egyetemi oktatót is kérdeztük a digitális agrárium jelenlegi helyzetéről.

Mutasd be kérlek az egyesületet! Milyen céllal jött létre?

A mintát a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (International Society for Precision Agriculture) adta. Ezt 1998-ban alapította Dr. Raj Khosla, a coloradoi egyetem professzora. Fő célkitűzése, hogy olyan tudományos körökből érkező embereket fogjon össze, akik a precíziós gazdálkodás fejlesztésében segédkezhetnek, illetve a nemzetközi és európai precíziós konferenciákon részt vesznek. Magyarországot jelenleg én képviselem a szervezet munkájában, hiszen hosszú ideje látogatom mind a nemzetközi, mind az európai precíziós gazdálkodási konferenciákat.

Mivel láttuk azt, hogy nálunk is kezd megkerülhetetlenné válni ez a gazdálkodási módszer, úgy éreztük, szükség van egy hazai szakmaközi szervezet életre hívására is. Azt gondoltuk, hogy ernyőszervezetként kell működjünk, tehát nem feltétlenül a tudományos körökből érkező embereket kell tömöríteni, hanem bárki számára nyitottnak kell lennünk, aki érdeklődik a téma iránt. 2017-ben alakultunk meg és dolgozunk azon, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben váljon ismertté a gazdálkodók körében.

Az egyesület megalapításával azon túl, hogy hazánkban a precíziós gazdálkodás elterjesztésében részt vevőket egy szervezetbe hívjuk, az volt a cél, hogy adjunk a munkának egy intézményi hátteret. Mint hivatalos szervezetnek, már volt lehetőségünk megpályázni az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia lebonyolítását, hiszen nemzetközi szinten is fel tudjuk vállalni, hogy beállunk a szervezők közé. Ezt a jogot el is nyertük, 2021-ben Budapest lesz a helyszíne a „szerencsés” 13. szimpóziumnak.

Milyen kapcsolati tőkével rendelkezik az egyesület?

Már a megalakulásánál nagy volt az érdeklődés iránta. Az alakuló összejövetelre, annak ellenére, hogy nyáron volt, közel 50 ember jött el. Azóta folyamatosan fejlődünk, egyre inkább láthatóvá válunk, a legfelsőbb állami körökben is ismerik és elismerik a szervezet munkáját és céljait. Az Európai Konferencia előkészítését megkezdtük, ehhez támogatásáról biztosított bennünket Dr. Nagy István miniszter úr is. Legutóbb a Digitális Agrárakadémia előkészítő oktatási tananyagának összeállításában vettünk részt, amit a Nemzeti Agrárkamara részére készítettünk. Ernyőszervezetként tág a kapcsolatrendszerünk, látjuk, kik az országban a legismertebbek, a saját szakterületükön a legjobbak. Pl., ha preventív gépüzemeltetésről van szó, tudjuk, hogy, ha a KITE-hez folyamodunk, a fejlett technológiai megoldások miatt releváns információkhoz jutunk, hiszen ott előre látják, hogy az adott gépet mikor kell szervizelni, mikor mennyi üzemóra van benne, stb., tehát ők a legautentikusabb forrás. Az Agrárminisztériummal együttműködési megállapodást kötöttünk, és ezt mi sem fémjelzi jobban, mint az, hogy számos meghatározó személy mellett Dr. Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős államtitkár úr – elköteleződését mutatva a precíziós gazdálkodás ügye mellett – alapító tagként lépett be az egyesületbe.

Hogyan épül fel az egyesület?

Folyamatosan alakul a felépítése. Látjuk, hogy a precíziós gazdálkodás alapjaiban is egy nagyon komplex rendszer. Van a szántóföldi vertikum, de teljesen más hozzáállást kíván meg a kertészeti, vagy az állattenyészési ágazat, és ez utóbbi szintén tovább bontható. Nehéz eldönteni, hogy ezeknek az elemeknek egy szervezeten belül van-e a helyük, vagy külön kezeljük a témakörökhöz tartozó precíziós kérdéseket. Mi úgy döntöttünk, hogy együtt tartjuk az egyesületet, és munkacsoportokat hozunk létre a három fenti ágazat stratégiai kérdéseinek megvitatására. Amikor születik egy kérdés bármelyik témában, a munkacsoportok összeülnek, és megkeresik a választ.

A közgyűlés évente legalább egyszer, de ha az indokolt, akkor akár többször is ülésezik. Az elnökségünk hét fős, névsorát igyekeztünk úgy összeállítani, hogy cégfüggetlen, sokrétű legyen és olyan emberek alkossák, akik széles rálátással vannak a precíziós gazdálkodás teljes vertikumára, többek között Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója is a tagja.

Olvasható a honlaptokon, hogy egy digitális munkacsoportot is létre szeretnétek hozni. Ennek mi lesz a feladata?

Ez a csoport nagyon átfogó feladatokat kap majd. Azt érzékeltük, hogy mindhárom nagy terület ebbe az irányába indult el. Az adatgyűjtés és az adatforgalom is digitális hátteret kíván, mindennek ez lesz az alapja, megkerülhetetlenné fog válni. Azok a precíziósan gazdálkodók, akik az én látókörömben vannak, szintén abszolút digitális alapokon működnek, náluk ez már mindennapos. Ez a csapat az ezen a területen felmerülő kérdések megoldásán dolgozik majd.

Az egyesület mottója: A precíziós gazdálkodás és a digitális mezőgazdaság megismertetése, elfogadtatása, alkalmazásának elterjesztése és a gyakorlati tapasztalatok, új ismeretek megosztása Magyarországon. Ezt hogyan kívánjátok megvalósítani?

Az egyesület együtt dolgozik a PREGA konferencia szervezőcsapatával, teljes mellszélességgel kiállunk mögötte, mert azt valljuk, hogy egy ilyen konferenciát, ahol évente minden „precíziós ember” összejön, meg kell szervezni a rendszer propagálásnak és a technológia elterjedésének érdekében. Klubnapokat is tartunk, amikor az egyesületi tagoknak olyan programokat szervezünk, amik a példaértékű megoldásokat mutatják be az országban. Azokról a hírekről pedig, amik a precíziós gazdálkodással kapcsolatban jelennek meg a látókörünkben, akár a hazai, akár a nemzetközi színtéren, hírlevélben tájékoztatjuk a tagokat.

Hány tagot számol most az egyesület, és hogyan lehet taggá válni?

Jelenleg 65 tagunk van, de ez a szám folyamatosan növekszik, hiszen egyre több olyan ember kerül a látókörünkbe, akik érdeklődnek a precíziós gazdálkodás iránt. Az elmúlt héten hét új ember belépéséről döntöttünk. Ők most végeztek a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán szervezett precíziós mezőgazdasági szakmérnök/szaktanácsadó szakon. Jogi és természetes személyek is a tagokká válhatnak, és nem csak azon szervezetek jelentkezését várjuk, akik szakmailag segítik az egyesületet, hanem gazdálkodókat is, hiszen az a cél, hogy velük ismertessük meg a legújabb technológiai, technikai vívmányokat. A belépéshez egyébként csupán két egyesületi tag ajánlása kell. Mi ernyőszervezetként működünk. Van köztünk egyetemi kutató, oktató, szolgáltató, kereskedő, és gazdálkodó is, hogy mindenki képviseltesse magát, aki valamilyen szinten érdekelt ezen a területen.

Mi a jövőkép az elnök szemszögéből? Hol látod az egyesületet öt év múlva?

Elsősorban azt szeretném, ha még létezne. Az én mandátumom még két évre szól, ezalatt meg kell szerveznünk a már említett európai konferenciát. Ez most a legfontosabb feladatunk.

Te, mint az egyesület elnöke, hogy látod a precíziós gazdálkodás helyzetét Magyarországon? Milyen arányban terjedt el?

Számokat nem tudok mondani, mert jelenleg nem tudunk egzakt adatokkal szolgálni, hiszen nincs meghatározott séma arra, hogy megszabjuk a határt azok között, akik precíziósan – szántóföldi kultúrák esetén helyspecifikusan – és azok között, akik nem precíziósan gazdálkodnak. Ennek a kérdésnek a tisztázásához először is azt kell megvizsgálnunk, hogy mik azok a technológiai elemek, amiknek a hiánya már azt jelenti, hogy valaki nem precíziósan gazdálkodik. Nézzük pl. a sorvezetés kérdését. Rengeteg megoldás létezik ma már erre a témakörre, gyorsabban, pontosabban tudunk a segítségével dolgozni. De ennek használatát még ne tekintsük precíziós gazdálkodásnak. Ez egy technológiai lépés, vagy fejlesztés, de ez még nem jelenti automatikusan a helyspecifikus gazdálkodást. Azt nevezhetjük precíziós gazdálkodásnak, ha a gazdálkodó a munkafolyamatokat helyspecifikusan végzi.

De itt megint felmerül egy kérdés. Egy jól gépesített, intenzív technológiát követő, automatizált és differenciált munkálatokat végző gazdaságról kell ilyen esetben beszélünk, vagy egy olyan gazdaságról, ahol nem a legmodernebb eszközökkel dolgoznak, de a szemlélet már elmozdult az említett irányba. Az én olvasatomban ez utóbbiban is lehet precíziós gazdálkodást végezni.

Vagyis a szemléletnek még változnia kell?

Én úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb. Az agráriumban dolgozó személy felfogása kell, hogy elmozduljon a precíziós/helyspecifikus irányba. Nem feltétlenül azzal kell kezdeni, hogy valaki megpróbál először mindent maga megoldani, lecseréli a teljes gépparkját, stb.

Kiemelten fontosnak tartom még emellett az oktatás jelenlétét minden szinten. Vezetői, döntéshozói és kezelői szinten is. Sok szereplős ez a piac. Van lehetőség állami egyetemi oktatásban is részt venni, ami átfogóbb, de kisebb szerveződések is vannak, amelyek „akadémiákat” vagy egyéb részképzéseket visznek. Ezek közül meg kell találni, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb forma.

Hol tart most az oktatás? Milyen fejlett a tananyag?

A technológia kialakulása és annak gyakorlati alkalmazása hazánkban kb. 20-25 éves múltra tekint vissza. 1998-ban a felsőoktatásban kutatói szinten érkezett meg hazánkba a precíziós gazdálkodás. Ekkor még nem volt kiszolgálás, műszaki háttér. A következő lépés az volt, amikor már műszaki oldalról is jöttek a kutatási eredmények: mit érdemes használni, mit nem, megvalósítható-e bizonyos dolog, avagy nem. Ezek után léptek fel a gépkereskedők és a szolgáltató cégek, már kész technológiát láttunk, amit be tudtunk mutatni és az utolsó lépcsőfok, amin most állunk, az pedig az, amikor már a megtérülést is vizsgálhatjuk. Ez jelenti a gazdák felé a betörési lehetőséget, hiszen ezzel már maguk is meg tudják ítélni, hogy a különböző beruházási, vagy technológiai lépéseket megéri-e megtenni.

Miért éri meg belevágni?

Egy jó szemlélettel a gazda termésbiztonságot növel, inputanyagot takarít meg, magasabb hozamot érhet el. Tehát hatékonyabb lesz a gazdálkodás, nagyobb lesz a jövedelem.

Továbbá a gazdaság fel tudja építeni a saját adathátterét. Kvázi egy veszteségfeltárást tud végezni, mikor, hol, mit éri meg termeszteni, és milyen technológiát éri meg alkalmazni. Azt bizton mondhatom, hogy minél később vág bele valaki, annál nehezebben tagozódik bele ebbe az agrár-digitális világba, hiszen a fejlődés nem áll meg, egyre többen állnak át erre a gazdálkodási formára, a rendszer folyamatosan épül.

A véleményem szerint annak a kommunikációja nagyon sokat segít az elterjedésében, hogy amennyiben valaki átáll a precíziós gazdálkodásra, akkor sikeresebb gazdálkodást vihet.

Mi lehet a hátránya, illetve mik lehetnek a buktatói a precíziós gazdálkodás bevezetésének?

Ha valaki nagyon gyorsan akar belevágni, akkor elcsúszhat abba az irányba, hogy a kezdetekkor magas összegeket fektet be az eszközökbe, és, ha nincs meg a megfelelő tudás a háttérben akár döntéshozói, akár kezelői szinten, ami kiaknázza az abban rejlő lehetőségeket, sokat veszthet az átálláson, hiszen nem hozza a gazdálkodása a kellő eredményeket a megfelelő időben.

A másik hátránya, hogy türelem kell hozzá, hiszen pontos mérések szükségesek. Vissza kell mérni az adott folyamatokat, kalibrálni kell, ez pedig időbe kerül. Márpedig, ha ez nincs meg, akkor fals adatok születhetnek, ami pedig rossz irányba viheti a döntéshozatalt. Amennyiben ebbe kellő időt fektetünk, akkor pozitív lesz a mérleg. Én azt látom, hogy aki az elején sikereket ér el, az biztosan tovább lép.

Az információfeldolgozás, a big-data kérdéskörét hogy ítéled meg?

A korábbi gyakorlatban viszonylag kevés adat alapján döntötték el, hogy az adott táblán hogyan kell gazdálkodni. Ma már akár rengeteg adatunk lehet egy tábláról mondjuk egy hozamtérkép vagy egy műholdfelvétel alapján. Azonban ezeket valójában nem kell külön-külön kezelni, hiszen ezek segítenek a táblát zónákra bontani, tehát máris kevesebb adat alapján döntünk az adott terület műveléséről.

A big data kérdéskör akkor válik fontossá, amikor egy adott gazdálkodásban szinte mindent adat alapon vizsgálunk, és ezeknek a méréseknek az eredményei beépülnek a döntéshozatalba. A szaktanácsadási folyamat éppen ezt szolgálja. A gazdálkodó a szaktanácsadó cégnek megadja az adatait, amit egy megadott séma alapján feldolgoznak, az eredmény pedig egy értéknövelt információ lesz, ami segíti a döntéshozatalt, és így pozitív irányba lendíti a gazdálkodást.

Felértékelődik majd a szaktanácsadó cégek szerepe, mert a gazdálkodónak nem kell feltétlenül tudnia a választ minden kérdésre, ami felmerül a gazdaságban, hiszen ezért vannak a szakemberek, akik nem mellesleg a legújabb kutatási eredményeket is ismerik. Ha valaki jól akar gazdálkodni, akkor érdemes egy jó szaktanácsadó céget igénybe venni. De azt is figyelembe kell venni, ugyanakkor, hogy a döntés és annak felelőssége a gazdálkodóé.

Versenyképesebb egy precíziósan működő gazdaság akár hazai, akár külföldi szinten vizsgáljuk?

Magyarországon a precíziósan gazdálkodók minimum egy technológiai lépcsőfokkal feljebb vannak, mint a nem precíziósan gazdálkodók. Hozamot, területteljesítményt tudnak növelni, inputanyag-fogyasztást csökkenteni, így eredményesebbek tudnak lenni.

Ha külföldi összehasonlítást teszünk, akkor kiderül, hogy egyáltalán nem vagyunk lemaradva sem európai, sem világszinten. A gépkereskedő cégek jóvoltából Magyarországon is időben jelentek meg a technológiai elemek. A komplex technológiai sorok rendelkezésre állnak. Néhány dologban van csak hátrányunk, mint pl. a robotizáció, az adatok valós felhasználása, de ha teljes egészében vizsgáljuk a kérdéskört egyáltalán nem járnak előrébb külföldön sem.

Az interjú forrása: KITE Zrt.