Az EFSA legújabb jelentése szerint továbbra is nagyon magas az uniós határértékeknek megfelelő élelmiszerek aránya. Több mint 125 ezer minta vizsgálata alapján az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok egészségügyi kockázata alacsony.
Jól hangzik a 98 százalék feletti megfelelés
Megjelentek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA legfrissebb adatai a növényvédőszer-maradványokról. A jelentés szerint az európai élelmiszerpiac továbbra is jól teljesít: a vizsgált minták döntő többsége megfelelt az uniós szabályoknak, vagyis nem lépte túl a megengedett növényvédőszer-maradék határértékeket. Az értékelés több mint 125 ezer élelmiszerminta eredményére épül, és három nagy ellenőrzési területet foglal össze: az EU-koordinált mintavételt, a nemzeti hatósági ellenőrzéseket, valamint a fokozott importellenőrzéseket.
A polcokon lévő élelmiszerek nagy többsége rendben van
Az EU-koordinált programban 2024-ben 9842 mintát gyűjtöttek az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland hatóságai. A vizsgált termékek között szerepelt többek között padlizsán, banán, brokkoli, termesztett gomba, grapefruit, dinnye, paprika, szőlő, szűz olívaolaj, búza, szarvasmarhazsír és tyúktojás. Az eredmények alapján a minták 98,8 százaléka megfelelt az uniós előírásoknak. A minták 43,1 százalékában nem találtak mérhető növényvédőszer-maradékot, 54,5 százalékban pedig egy vagy több határértéken belüli maradékanyagot mutattak ki. A határértéket 2,4 százalék lépte túl, de a mérési bizonytalanság figyelembevétele után csak 1,2 százalék minősült ténylegesen nem megfelelőnek.
A februári „almabotrány” kapcsán ebben a cikkben foglalkoztunk korábban a témával.
Nem minden maradék botrány – de a számokat figyelni kell
Fontos különbséget tenni a kimutatható növényvédőszer-maradvány és a szabálytalan tétel között. Attól, hogy egy élelmiszerben mérhető maradékanyag van, még nem jelenti azt, hogy az veszélyes vagy jogsértő. A kulcskérdés az, hogy az adott anyag mennyisége az uniós maximum-maradékanyag határérték, vagyis az MRL alatt marad-e. Ez a termelőknek is fontos üzenet. A pontos technológia, a megfelelő dózis, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása és a dokumentáció nem puszta adminisztráció, hanem piaci belépő. Egy hibás kezelés, rosszul időzített permetezés vagy hiányos nyilvántartás komoly következményekkel járhat.
A nemzeti ellenőrzéseknél is erős a megfelelés
A jelentésben szereplő minták többségét, 86 449 mintát, a többéves nemzeti ellenőrzési programok keretében vették. Ezeknél a mintáknál 98,2 százalékos megfelelési arányt mértek. Ez enyhe javulást jelent a korábbi évekhez képest, hiszen 2023-ban 98, 2022-ben pedig 97,8 százalék volt ez az arány. A minták 58,4 százalékában nem találtak mérhető növényvédőszer-maradékot. A határértéket 3,3 százalék lépte túl, ezek közül 1,8 százalék nem felelt meg az előírásoknak.
Az importnál már izgalmasabb a kép
A jelentés egyik újdonsága, hogy külön kezeli a fokozott importellenőrzés alá eső termékeket. Ezeket az EU határain vizsgálják, jellemzően olyan termékeknél, országoknál vagy kockázatoknál, amelyeket a tagállamok szigorúbb ellenőrzésre jelöltek ki.
A 39 433 importált élelmiszerminta közül 38,3 százalékban nem volt kimutatható maradékanyag, 56,2 százalékban pedig a növényvédőszer-maradvány a jogilag megengedett határértéken belül maradt. A problémás arány itt magasabb volt: körülbelül 5,5 százalék haladta meg az uniós határértékeket, és 3,6 százalék bizonyult nem megfelelőnek. Ezek a tételek nem kerültek az EU élelmiszerpiacára.
A fogyasztó megnyugodhat, a termelő nem lazíthat
Az EFSA értékelése szerint a 2024-ben vizsgált élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok becsült fogyasztói kitettsége alacsony egészségügyi kockázatot jelent. Ez jó hír a vásárlóknak, de nem jelenti azt, hogy a téma súlytalan lenne. A növényvédelem ma már nemcsak szakmai, hanem bizalmi kérdés is. A fogyasztók egyre érzékenyebbek arra, mi kerül az élelmiszerbe, a kereskedelem pedig gyorsan reagál a kockázatokra. Aki szabályosan, pontosan és dokumentáltan dolgozik, az nemcsak a hatósági ellenőrzésen megy át könnyebben, hanem a piacon is erősebb pozícióban marad.
Forrás: EFSA
MezőHír Tudástár: MRL-határérték – Az MRL-határérték a növényvédőszer-maradványok jogszabályban meghatározott legnagyobb megengedett mennyisége az élelmiszerekben. A kimutatható szermaradvány önmagában nem jelent szabálytalanságot, ha az érték a határérték alatt marad. A termelők számára ezért kulcsfontosságú a pontos dózis, a várakozási idő betartása és a kezelések dokumentálása, mert ezek biztosítják az élelmiszer-biztonságot és a piaci megfelelést.