A klímaváltozással a fűszerpaprikában újabb kártevők, vírusvektorok és kórokozók jelentek meg, ezért a termelők további növényvédő szeres kezeléseket alkalmaztak, miközben a fogyasztók egyre inkább a növényvédő szer-maradvány mentes élelmiszereket igénylik. A nemesítők válaszoltak a problémára: az új hibridjelölt állami elismerésre történő bejelentése és regisztrációja 2020 végén várható.
A hazai fűszerpaprikatermelés több mint 250 éves múltra nyúlik vissza. Magyarországon a termelők a talaj- és klímaadottságokhoz alkalmazkodott Capsicum annuum (L.) var. Longum tájfajtákat, valamint és hazai nemesítésű fajtákat és hibrideket termesztik.
A klasszikus szelekciós nemesítési módszer – amely elsősorban a nagy terméshozam, a betakarításkori magas színezőanyag és 18 százalékos szárazanyagtartalom elérésére fókuszált – betegségekre fogékony fajtákat eredményezett.
A klímaváltozással újabb kártevők, vírusvektorok és kórokozók jelentek meg, amelyekkel szemben további növényvédő szeres kezeléseket alkalmaztak a termelők. Ezzel szemben a fogyasztók elvárása a növényvédő szer maradványtól mentes élelmiszer. A megoldás a kibővített rezisztenciacsomaggal rendelkező nagy terméshozamú hibrid fűszerpaprika előállítása, amit a termesztéstechnológia fejlesztése egészít ki.
A szülői vonalak előállítását a génmegőrzési anyagban rendelkezésre álló szegedi és kalocsai tájkörzet tájfajtáiból, nemesítési vonalaiból, valamint a termesztésből kiszorult fajtáiból kiválasztott 150 tételből indították, ismertette eredményüket a XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napokon a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály munkatársai, Pék Miklós, Somogyi Norbert és Bráj Róbert.
A jelenleg köztermesztésben lévő fajták kifejezetten fogékonyak az uborka és dohány mozaik vírusra és a baktériumos levélfoltosságra. A termesztésben lévő fajták közül egyedül a Szegedi-178 mutatott ellenállóságot a dohány mozaik vírus hazai izolátumaival szemben. A rezisztencia gének az eredeti Közép-Amerika géncentrumból származó Capsicum vadfajokból nyerhetők ki.
A kutatók a nemesítésben az egyszerű keresztezést, a beltenyésztést és a doubled-haploid technológiát is alkalmazták annak érdekében, hogy a folyamat végén homogén szülői vonalak álljanak rendelkezésre. A szülői vonalak rezisztenciatesztelését a hazai fűszerpaprika termesztési körzetekben izolált uborka és dohány mozaik vírus, valamint a levélfoltosságot okozó baktérium rasszok izolátumának direktfertőzésével végezték. Az értékelés során a szakemberek nem találtak megfelelő rezisztenciaforrást az uborka mozaik vírussal szemben.
A dohány mozaik vírussal vagy baktériumos levélfoltossággal szemben rezisztenciát mutató 20 szülői vonalat 6 generáción keresztül homogenizálták. A stabil szülői vonalakat kombinálódó képességre tesztelték annak érdekében, hogy megállapítsák, melyek a legjobb anya- és apavonalak.
A potenciális szülői vonalak felhasználásával 48 próbahibrid vetőmagját állították elő, amelyeket szabadföldi kisparcellás kísérletben teszteltek. Valamennyi hibridjelölt ellenállóságot mutatott a szabadföldi környezetben fertőző baktériumos levélfoltossággal és a dohány mozaik vírussal szemben. Egyes hibridjelöltek termésmérete és a terméshozama azonban elmaradt a termelők által elvárt paraméterektől.
Végül egy hibridjelöltet választottak ki, ami teljesítette a célul kitűzött betegségellenállóságot, valamint a termelők és feldolgozók által elvárt mennyiségi és minőségi paramétereket (terméshozam, szárazanyag- és színezőanyagtartalom, csípősség mértéke) is. Az elért eredmények alapján a hibridjelölt állami elismerésre történő bejelentése és regisztrációja 2020 végén várható. A rezisztens hibrid előnye a hagyományos fűszerpaprika fajtákhoz képest az intenzív szabadföldi termesztéstechnológia, illetve fűtetlen fólia alatti hajtatás.
A nemesítési projekt gyakorlatban hasznosuló eredménye, hogy az új fűszerpaprika hibrid alacsonyabb növényvédő szer költség mellett nagyobb terméshozamot eredményez, így jövedelmezőbb termesztést, valamint biztonságosabb élelmiszeripari nyersanyagelőállítást tesz lehetővé.
