Egyre nagyobb gondot okoz a csapadékhiány hazánkban: a tavaszi vetés nem tud kikelni, a legtöbb víz pedig az őszieknek kéne. Bár kedden jött némi eső, országszerte lényegében nem tudta pótolni a talajok mély szárazságát.
Az elmúlt egy hónapban is csak Baranya és Bács-Kiskun megyékben, valamint az északkeleti határszélen hullott 10 mm-nél több eső, de az ország döntő részén ma is 30-50 mm-es a csapadékhiány az átlaghoz képest. A talaj tovább száradt, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a növények számára hasznosítható víztartalom 20 és 30 %-a között van – írja elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. Bár a 20 cm-nél mélyebb talajrétegek vízellátottsága még jó (az őszi és téli csapadék a mélyebb rétegeket feltöltötte), a vízhiány egyre nő.
Az őszi kalászosok a szárbaindulás, a repce a szárnövekedés/zöldbimbós állapot fenológiai fázisában járnak. A csapadékhiány ezeknél a kultúráknál is kezd gondot okozni, mert bár gyökereik egy része a talaj mélyebb, és még jó vízellátottságú rétegébe ér, de az optimális fejlődéshez ez nem elegendő, ráadásul a száraz rétegekből a tápanyagokat sem tudják fölvenni. Az április és a május kritikus időszak, mert a kalászosok e fázisban igénylik a legtöbb nedvességet. A repcén szárazságban nem képződik elegendő oldalelágazás, így kevesebb lesz a virág. A növény ilyen viszonyok között gyorsan el is virágzik, ezért nem kötődik jól. Ez pedig mind csökkenti a termésmennyiséget.
Ugyanakkor a talajhőmérséklet mostanra tartósan elérte a kukorica vetéshez szükséges értéket – ehhez szintén szükség volna csapadékra. A tavaszi vetések keléséhez égetően, de már az őszi vetések fejlődéséhez is egyre nagyobb szükség lenne legalább 20-30 mm országos csapadékra. Bár a zöldtömeg-mennyiség az ilyenkor szokásosnál országszerte továbbra is nagyobb, ez a pozitív eltérés a folytatásban a száraz idő miatt csökkenni fog.
A következő napokban sajnos várható, hogy a talaj nedvességkészletét az erős, néhol viharos szelek tovább csökkentik, a felületeket szárítják. Az OMSZ hosszabb távú számításai szerint mégis reményre ad okot, hogy a most még uralkodó északias áramlás a hét legvégére megfordulhat – ha igen, akkor megérkezhet a várva várt csapadék.