Augusztus 22-én kezdődik a Nyitott Porta Napok 2026 országos programsorozat, amely öt hétvégén keresztül várja az érdeklődőket Magyarország 19 térségében. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza a látogatókat a vidéki élethez, a helyi termelőkhöz és a hagyományos gazdálkodáshoz, miközben erősíti az agroturizmust és a helyi gazdaságokat.
Az eseménysorozat augusztus 22. és október 4. között családi gazdaságok, pincészetek, kézműves manufaktúrák és helyi termelők portáit nyitja meg a nagyközönség előtt. A szervezők idén új honlappal, korszerű regisztrációs felülettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által összeállított országos porta-katalógussal is segítik a látogatók tájékozódását.
A kezdeményezést a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége indította el, megvalósításában pedig több szakmai szervezet is közreműködik, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Kislépték Egyesület, az Agrármarketing Centrum, az Aktív Magyarország, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület.
Egyre népszerűbb az agroturizmus
A „Kóstolj bele tájról tájra!” mottóval meghirdetett program tavaly kiemelkedő sikert aratott. A 2025-ös pilot év során több mint 150 családi gazdaság, pince és kézműves manufaktúra csatlakozott az eseményhez, amely közel tízezer látogatót vonzott.
A résztvevők testközelből ismerhették meg a vidéki gazdálkodás mindennapjait, a helyi élelmiszer-előállítást és a hagyományos mesterségeket, miközben számos gasztronómiai és kulturális programon is részt vehettek.
A kedvező tapasztalatoknak köszönhetően 2026-ban tovább bővül a rendezvénysorozat, amely még több térségben és még több gazdaság bevonásával várja az érdeklődőket.
Öt hétvége, 19 térség
A Nyitott Porta Napok öt egymást követő hétvégén kínál programokat az ország különböző régióiban.
Az első állomás augusztus 22–23-án a Szatmár–Bereg térség lesz. Szeptember első hétvégéjén a Somogyi-dombság és a Balaton vidéke csatlakozik, majd szeptember közepén a Bakonyalja, a Bazaltvidék, Kőszeghegyalja, a Vasi Hegyhát és a Zala-völgy nyitja meg portáit.
Szeptember utolsó hétvégéjén többek között a Balaton-felvidék, a Kisalföld, a Bácska, a Nyugat-Balaton és az Őrség kínál változatos programokat, míg október első hétvégéjén az Alpokalja, Nógrád, a Közép-Tisza vidéke és Hajdú-Bihar várja a látogatókat.
Élmények az egész családnak
A programok többsége ingyenesen látogatható, emellett több helyszínen előzetes regisztrációhoz kötött workshopokat és tematikus foglalkozásokat is szerveznek.
A látogatók kipróbálhatják a gyógynövény-feldolgozást, a méhviaszgyertya-készítést, a fazekasságot, a kovácsmesterséget, a kosárfonást vagy akár a papírkészítést. Emellett betekintést nyerhetnek a zöldségfermentálás, a házi tésztakészítés és a hagyományos kovászos kenyérsütés fortélyaiba is.
A családosokat állatsimogatók, pónilovaglás, vezetett gazdaságlátogatások és számos interaktív program várja, így a Nyitott Porta Napok nemcsak gasztronómiai, hanem valódi közösségi élményt is kínál.
Új porta-katalógus segíti a látogatókat
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén kiemelt szerepet vállal a rendezvénysorozat kommunikációjában. Ennek részeként elkészült egy országos porta-katalógus is, amely bemutatja a korábbi évek résztvevőit és segíti a látogatókat abban, hogy a programok után is kapcsolatban maradhassanak a helyi termelőkkel.
A szervezők szerint a Nyitott Porta Napok nemcsak a vidéki turizmust erősíti, hanem hozzájárul a helyi gazdaságok fejlődéséhez, a termelők ismertségének növeléséhez és a magyar vidék értékeinek bemutatásához is.
Ezt a témát és gazdálkodási formát dolgoztuk fel Kujáni Katalinnal készült interjúnkban is: Jövőképek és túlélési stratégiák – interjú Kujáni Katalinnal
MezőHír Tudástár: agroturizmus – a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó turisztikai forma, amely során a látogatók családi gazdaságokban, pincészetekben és helyi termelőknél ismerhetik meg a vidéki életet, az élelmiszer-előállítást és a hagyományos mesterségeket. Az agroturizmus egyszerre támogatja a helyi gazdaságok fejlődését, a rövid ellátási láncokat és a vidéki közösségek fenntartható működését.
