Új uniós rendelet módosítja több harmadik országból érkező élelmiszer és takarmány hatósági ellenőrzését. A cél egyértelmű: kiszűrni a mikotoxinokkal, növényvédőszer-maradékokkal, etilén-oxiddal vagy Salmonellával szennyezett szállítmányokat.
Megjelent az Európai Bizottság (EU) 2026/1206 végrehajtási rendelete, amely a harmadik országokból érkező, nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok uniós beléptetésére vonatkozó ellenőrzési szabályokat frissíti. A jogszabály a 2019/1793-as rendelet mellékleteit módosítja, és 2026. június 30-tól közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban. (Eur-Lex)
Nem mindegy, honnan jön az áru
A módosítás lényege, hogy az EU a kockázatosnak minősített termékeknél sűríti az azonossági és fizikai ellenőrzéseket. A döntések hátterében a tagállami vizsgálatok, valamint a RASFF élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer adatai állnak. A vizsgált kockázatok között szerepelnek az aflatoxinok, a növényvédőszer-maradékok, az etilén-oxid és a mikrobiológiai szennyeződések is.
Földimogyoró, fűszerek, tahini: ezekre jobban figyelnek
Argentínából a földimogyoró és az abból készült termékek esetében az aflatoxin-kockázat miatt a szállítmányok 20 százalékát ellenőrzik. Burkina Fasóból a padlizsán, Egyiptomból a cukoralma esetében 30 százalékra emelkedik az ellenőrzési gyakoriság a növényvédőszer-maradékok miatt. Srí Lankáról a hosszúbab már 50 százalékos ellenőrzés alá esik, míg Szíriából a szezámmagból készült tahini és halva esetében a Salmonella-kockázat miatt nő 50 százalékra a vizsgálatok aránya.
India különösen érintett
Az indiai római köménynél a növényvédőszer-maradékok miatt 50 százalékra nő az ellenőrzési gyakoriság. Több indiai fűszert mostantól külön-külön, áruk és KN-kódok szerint kezelnek, ami pontosabb hatósági értékelést tesz lehetővé. A szerecsendió, a szerecsendió-virág és a kardamom 30 százalékos ellenőrzési gyakorisággal szerepel a listán, míg az ánizs, badián, édeskömény, koriander, kömény, rétikömény, borókabogyó, gyömbér, sáfrány, kurkuma, kakukkfű, babérlevél, curry és más fűszerek 20 százalékos ellenőrzés alá kerülnek.
Van, ahol enyhítés jön
A rendelet nemcsak szigorít. Az Indiából származó Capsicum nemzetséghez tartozó paprikáknál az aflatoxinokkal kapcsolatos fokozott ellenőrzés már nem indokolt, mert az eddigi eredmények kielégítő megfelelést mutattak. Az indiai fahéj és fahéjvirág átkerül az I. mellékletbe, így már nem szükséges minden szállítmányhoz hatósági bizonyítvány, az etilén-oxid kockázata miatt ugyanakkor 20 százalékos ellenőrzés marad. Kínából a xantángumi etilén-oxid miatti ellenőrzése 10 százalékra, Indonéziából a szerecsendió aflatoxin miatti ellenőrzése 30 százalékra csökken.
Mit jelent ez a hazai szereplőknek?
A magyar importőröknek, feldolgozóknak és kereskedőknek érdemes időben ellenőrizniük, hogy az érintett termékekhez milyen dokumentáció, vizsgálat vagy beléptetési eljárás kapcsolódik. A szigorúbb ellenőrzés nem feltétlenül jelent tiltást, de lassíthatja a szállítmányok beérkezését, többletköltséget okozhat, és nagyobb felelősséget ró az ellátási lánc szereplőire.
Forrás: Európai Bizottság, (EU) 2026/1206 végrehajtási rendelet
MezőHír Tudástár: importellenőrzés – az Európai Unió hatósági ellenőrzési rendszere, amely a harmadik országokból érkező élelmiszerek és takarmányok biztonságát vizsgálja. Kockázatalapú ellenőrzésekkel szűri a növényvédőszer-maradékokkal, mikotoxinokkal, etilén-oxiddal vagy mikrobiológiai szennyeződésekkel érintett szállítmányokat, védve a fogyasztókat és az élelmiszerlánc biztonságát.
