A magyar zöldség-gyümölcs ágazat évek óta folyamatosan veszít erejéből: csökken a termelés, nő az import aránya, romlik az exportteljesítménye és a magyar termelők piaci pozíciója. A szektor tekintélyes vezetői szerint az egyik döntő ok ebben az európai mércével mérve is extrém magas áfa. Vajon most változik a helyzet?
Rohamos leépülés extrém áfával
A zöldség-gyümölcs szektorban az ország önellátó-képessége rohamosan gyengül. A termelési volumen a mezőgazdaság e szektorában ma már mintegy 20–25 százalékkal marad el a 2000-es évek szintjétől, a külkereskedelmi mérleg pedig negatívba fordult, mind több fontos korszerűsítési, versenyképességi beruházás marad el. A szakmai szereplők szerint a problémák egyik legfontosabb oka a kertészeti termékeket terhelő, európai szinten is kiugróan magas, 27 százalékos áfa. Ez nemcsak a fogyasztói árakat növeli, hanem olyan piaci környezetet alakít ki, amely kedvez a szürke- és feketegazdaságnak, miközben egyre nehezebb helyzetbe hozza a szabályosan működő magyar termelőket és kereskedőket.
Rövid távon kiesés, hosszú távon befektetés
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, valamint egyetemi szerzőtársai nemrég elemzésükben arra mutattak rá, hogy a magas áfakulcs gyakorlatilag üzleti modellt épít az áfacsalásra. Aki nem fizeti meg a 27 százalékos adót, az azonnal jelentős árverseny-előnyhöz jut a legálisan működő vállalkozásokkal szemben. Míg a tisztességes termelők számlaadással, nyomon követéssel, telephelyfenntartással, munkabérekkel és adófizetéssel dolgoznak, addig az illegális kereskedelem sokszor készpénzes, gyorsan mozgó és nehezen ellenőrizhető formában működik. Ez különösen a vidéki zöldség- és gyümölcstermesztőket sújtja, akik egyre nehezebben tudják érvényesíteni áraikat a piacon.
A szakértők szerint a jelenség nemcsak az állami bevételeket csökkenti, hanem torzítja a teljes piacot: lenyomja az árakat, rontja a fogyasztói bizalmat és visszafogja a hazai termelés fejlődését. A szakmai szervezetek ezért hosszú ideje sürgetik az áfakulcs 5 százalékra csökkentését. Álláspontjuk szerint ez jelentősen mérsékelné az áfacsalásból származó előnyt, javítaná a legális magyar termékek versenyképességét, és erősítené a hazai ellátási láncokat. Az elemzés szerint az intézkedés rövid távon akár 150 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést is okozhatna, ugyanakkor hosszabb távon javíthatná a piac átláthatóságát, növelhetné az élelmiszerbiztonságot és visszaszoríthatná az import további térnyerését.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a külföldről érkező termékek sok esetben gyakorlatilag nulla százalékos áfával jelennek meg a magyar piacon, ami tovább növeli a hazai gazdák versenyhátrányát. Az áfacsökkentés ezt a különbséget mérsékelhetné, és akár a magyar termékek bolti arányát is érezhetően növelhetné a szezonális időszakokban.
Fordított áfa is felmerült
A szakmán belül ugyanakkor nincs teljes egyetértés abban, hogy az általános áfacsökkentés a legjobb megoldás. Nagypéter Sándor, a Dél-Ker-TÉSZ elnöke szerint a gyorsan változó frisspiaci árak miatt az 5 százalékos áfa hatása idővel eltűnhetne a fogyasztói árakban, miközben jelentős költségvetési kiesést okozna. Véleménye szerint hatékonyabb eszköz lehetne a fordított áfa alkalmazása, amely korábban a gabonapiacon már bizonyította, hogy képes visszaszorítani a csalásokat és tisztítani a piacot. A cél ugyanakkor minden megközelítésnél ugyanaz: csökkenteni az illegális kereskedelem szerepét, erősíteni a hazai termelők pozícióját, és növelni a magyar zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességét.
Nemcsak szabálytalan, rombolja a bizalmat
A szakmai várakozások szerint ugyanakkor fordulat következhet: az Agrárminisztérium új vezetése már jelezte, hogy az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését tervezi. Bóna Szabolcs új szakminiszter szerint a cél az, hogy a magyar termelők versenyképesebbé váljanak, miközben a hazai fogyasztók könnyebben és nagyobb arányban juthassanak magyar zöldséghez és gyümölcshöz.
Kohout Zoltán
MezőHír Tudástár: kertészeti áfacsökkentés – A zöldség-gyümölcs ágazat áfaterhének mérséklése olyan adópolitikai eszköz, amely csökkentheti az illegális kereskedelem árverseny-előnyét, javíthatja a hazai termelők versenyképességét, erősítheti az ellátási láncokat és átláthatóbbá teheti a kertészeti piacot.
