A Pest megyei Növényorvos Kamara egyike az országos szervezet azon területi egységeinek, akik kezdetektől támogatták a Pro-Feed Kft kezdeményezését, a növénytermesztő kollégák növényélettanos továbbképzésének ügyét. Az idei szezonban már negyedik alkalommal szervezte meg Erdész Ferenc megyei elnök úr a szakmai délelőttöt, ezúttal a megye nyugati részében, ahol Kovács Viktória látta vendégül az érdeklődőket.
A kalászosok betakarítása már megindult a környéken, de egyelőre szerény, alig 30 mázsás termésátlagokkal. Egy mintaként kimorzsolt kalász szemei is arról árulkodta, hogy bár a kalászdifferenciálódás idején a kalászpadkák rendre kialakultak, de a kívánatos szemtelítődés sajnos elmaradt.
Első megállóhelyünk egy KWS fajtával vetett kukoricatábla volt. Megfigyelhető volt az állomány heterogenitása. A mintaként felvágott növények egyike 8, míg a másik 16 leveles volt. A fejlődésben jellemzően címervirágzás kezdetén álló növények szárában lassan teljesen kiürültek a szénhidrát (keményítő) raktárak. A bibeszálak egyelőre rendben fejlődnek, hamarosan kibújnak a csuhélevelek takarásából. Már most látható, hogy a csövek csúcsi részén a virágkezdemények nem érték el a megfelelő érettségi állapotot, ezért nem fognak tudni megtermékenyülni. A fejlettségi állapot meghatározásához ismét jól tudtuk használni az 5. ízköz módszert. Szó esett a bór és a kalcium pótlásának szükségességéről, illetve a beporzást követő szemfejlődési időszakban a csövet ellátó levelek működésének biztosításáról. A cső ízesülésénél és az eggyel feljebb található levelek 80-90%-ban felelősek a szemeke asszimilátákkal való ellátásáért. Ezeket a leveleket pedig még ebben az időszakban is el tudjuk érni hagyományos permetezési módszerekkel, és működésüket érdemes mind a magas hőmérséklet, mind az extrém UV sugárzás ellen megvédeni.
A kukoricából egy olyan napraforgó táblába mentünk át, amely hamarosan egy televíziós sorozat egyik epizódjának helyszíne lesz. A stábot még nem, de a heterogén fejlettségű növényeket sikerült megtalálnunk. Még olyan példányt is sikerült kielemeznünk, amelynél a differenciálódási front még felfedezhető volt. Az állomány többsége már BBCH59-es stádiumban volt, de már találtunk kinyílott virágokat is. Ezen megfigyelhettük a Fibonacchi sorozat két elemének számában fejlődő kaszatkezdeményeket, illetve a virágzás lefolyásának gyűrűs mintáját. A magfejlődésről itt is részletesebben beszéltünk, illetve felhívtuk a jelenlévők figyelmét arra, hogy a kaszatok olajtartalma egészen addig növekszik, amíg zöld növényi részek vannak a növényen.
(Fotó: Pro-Feed Kft.)
Pest megyében biztos, hogy folytatjuk a sorozatot, és legközelebb évelő kultúrában, a mogyoródi szőlő ültetvényben találkozunk majd.
Ismétlésként: Mi is az a Fenológia FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológia FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával.
Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológia FIGYELŐT
Forrás és fotók: Szabó István, PRO-FEED Kft.
MezőHír Tudástár: kukorica virágzás – a kukorica fejlődésének kritikus fenológiai szakasza, amikor a címer virágpora és a bibeszálak találkozása meghatározza a sikeres megtermékenyülést és a szemképződést. A víz- és tápanyagellátás, valamint a hő- és UV-stressz ebben az időszakban jelentősen befolyásolja a terméskötődést, a csőtelítődést és a végső terméshozamot.