Olaszországban a gyümölcstermesztők jobb évet zártak, miközben a zöldségágazat és a fogyasztói szokások is átalakulnak.
Kettészakadt az olasz kertészet
Olaszországban tavaly nem minden kertészeti ágazat örülhetett egyformán. A gyümölcstermesztők számára kedvezőbb év alakult, a zöldségtermesztők viszont jóval nehezebb helyzetben voltak. Ez a különbség nemcsak olasz belügy: az európai, így a magyar kertészeti ágazat számára is fontos jelzés. Az olasz piac ugyanis sok szempontból előre mutatja, milyen nyomások érik a mediterrán és közép-európai termelőket: időjárási szélsőségek, emelkedő költségek, erős importverseny, változó fogyasztói igények és egyre tudatosabb vásárlók alakítják a pályát.
A gyümölcs jobban bírta a piacot
A gyümölcstermesztés tavaly kedvezőbb képet mutatott Olaszországban. Egyes termékpályákon a termésmennyiség, az árak vagy a piaci kereslet is támogathatta a gazdálkodókat. A gyümölcs esetében sokszor erősebb a márka, jobban érvényesíthető a minőség, és a fogyasztók könnyebben kapcsolják össze az egészséges életmóddal. Ez különösen fontos a frisspiacon. Az alma, körte, őszibarack, bogyós gyümölcsök vagy más prémium kategóriás termékek esetében a megjelenés, az íz, a származás és a csomagolás is komoly szerepet kap. A vásárló nem egyszerűen kilóra vesz terméket, hanem élményt, biztonságot és egészséget is keres.
(Fotó: Shutterstock.com)
A zöldségeseknek keményebb volt a pálya
A zöldségtermesztők ezzel szemben nehezebb évet zártak. Ebben szerepet játszhattak a termelési költségek, az energiaárak, a munkaerőigény, az időjárási kockázatok és az árak ingadozása is. A zöldségágazat sok esetben érzékenyebb a napi piaci mozgásokra, a túlkínálatra és az importnyomásra. A friss zöldségeknél a termelő gyakran kisebb mozgástérrel rendelkezik. A romlandóság, a rövid értékesítési idő, a gyors árváltozás és a kereskedelmi láncok erős alkuereje mind rontja az ágazat kiszámíthatóságát. Ez a helyzet nem ismeretlen a magyar termelők számára sem.
A vásárló közben egészségesebbet akar
Az olasz élelmiszer-vásárlási szokásokban egyre erősebben megjelenik az egészségtudatosság. A fogyasztók figyelnek arra, mit esznek, honnan származik az élelmiszer, mennyire friss, mennyire természetes, és hogyan illeszkedik az egészséges életmódba. Ez első ránézésre jó hír a zöldség-gyümölcs ágazatnak. Hiszen kevés termékcsoport kapcsolódik olyan erősen az egészséghez, mint a friss áru. A valóság azonban összetettebb: az egészségtudatos vásárló sokszor igényesebb, árérzékenyebb és tájékozottabb is. Nem elég jelen lenni a piacon, meg is kell győzni.
Már nem elég, hogy friss
A fogyasztók ma már nemcsak frissességet várnak. Fontos lett a beltartalom, a nyomon követhetőség, a fenntartható termelés, a csomagolás, a maradékanyag-kockázat és a kényelmi szempont is. Egyre többen keresik az egyszerűen fogyasztható, jól tárolható, biztonságos és jól kommunikált termékeket. Ez különösen nagy feladat a termelőknek és az értékesítő szervezeteknek. A zöldség-gyümölcs ágazatban a verseny már nem kizárólag a termőföldön dől el, hanem a polcon, a címkén, az online kommunikációban és a fogyasztói bizalomban is.
Magyar szemmel: figyelmeztetés és lehetőség
Az olasz példa a magyar kertészet számára is tanulságos. A gyümölcságazat akkor lehet erősebb, ha képes minőséget, egységes árualapot és jól kommunikálható terméket adni. A zöldségágazatnak pedig különösen fontos lenne a szervezettség, a termelői együttműködés, a tárolás, a feldolgozás és a piaci kiszámíthatóság erősítése. A fogyasztói egészségtudatosság közben lehetőséget is jelent. A magyar zöldség és gyümölcs akkor tud jobban érvényesülni, ha nemcsak termékként, hanem egészséges, biztonságos és hazai értékként jelenik meg a vásárlók előtt.
Aki csak termel, könnyen lemarad
A kertészetben ma már nem elég jó termést elérni. Tudni kell, kinek, milyen formában, milyen üzenettel és milyen minőségi garanciával lehet eladni. Az olasz tapasztalat azt mutatja, hogy a termelési siker és a fogyasztói igények egyre szorosabban összekapcsolódnak.
MezőHír Tudástár: zöldség-gyümölcs piac – A zöldség-gyümölcs piac a friss és feldolgozott kertészeti termékek termelését, kereskedelmét és fogyasztását meghatározó rendszer. Alakulását a termelési költségek, az időjárási kockázatok, az importverseny, a fogyasztói szokások, valamint a minőség, a nyomon követhetőség és a fenntarthatóság iránti elvárások együttesen befolyásolják.
