A Fusarium nem látványos ellenség, de ha elszabadul, a termés minőségét, értékesíthetőségét és az élelmiszer-biztonságot is veszélybe sodorhatja.
Jó hír, de nem hátradőlős eredmény
A 2025-ös országos Fusarium-monitoring alapján kedvező képet mutatott az őszi búza helyzete: az országos átlagos belső Fusarium-fertőzöttség 3,9% volt. Ez húszéves összevetésben alacsonynak számít, vagyis országos pánikról nincs szó. A történet azonban nem ennyire egyszerű: a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok szakemberei által vizsgált minták fertőzöttsége 0 és 25% között mozgott, ami komoly területi különbségekre utal. A hatósági monitoringban összesen 456 mintát vizsgáltak. A mintaszám vármegyénként eltért, 2025-ben jellemzően 23–31 minta érkezett egy-egy vármegyéből, míg a Nébih laboratóriuma 6 vármegye 136 mintájának mikrobiológiai vizsgálatát végezte el.
Zala kilógott a sorból
A legfeltűnőbb adat Zala vármegyéből érkezett, ahol a vármegyei átlag 25%-os fertőzöttséget mutatott. Ez a többi térséghez képest erős fertőzöttségnek számít. Zala kivételével ugyanakkor a vármegyei átlagok nem haladták meg a 7%-ot. Ez jól mutatja, hogy a Fusarium nem országos átlagokban támad, hanem táblaszinten okoz kockázatot. Egy kedvező országos adat mellett is lehetnek olyan termőhelyek, ahol a gazdának már komolyan számolnia kell a minőségi veszteséggel.
Nem csak terméskiesés: toxinveszély is lehet
A fuzáriózis a kalászos gabonák egyik legfontosabb gombás betegsége. Magyarországon különösen a Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum jelentős. A kórokozók nemcsak a termés mennyiségét csökkenthetik, hanem a szemek beltartalmát, tápértékét és piaci minőségét is ronthatják. A valódi veszélyt az adja, hogy egyes Fusarium-fajok mikotoxinokat termelhetnek. Ezek közül a legismertebb a DON, vagyis a deoxinivalenol, amely élelmiszer- és takarmánybiztonsági szempontból is figyelt szennyező. Ezért a fertőzöttség nyomon követése nem adminisztratív formaság, hanem a gabona értékesíthetőségének és biztonságos felhasználásának egyik alapja.
Az időjárás dönt, de a technológia sem ártatlan
A fertőzöttség alakulását több tényező mozgatja: a csapadékos, párás időszakok, a termőhely, az elővetemény, a tarlómaradványok mennyisége, a tápanyagellátás és a fajta fogékonysága is beleszólhat. Különösen kockázatos lehet, ha a kalászolás és virágzás idején tartósan nedves, párás körülmények alakulnak ki. A tanulság egyértelmű: a Fusarium elleni védekezés nem egyetlen permetezési döntésen múlik. A vetésváltás, a szármaradvány-kezelés, a fajtakiválasztás, az időzített növényvédelem és a betakarítás utáni tisztítás együtt adhat valódi biztonságot.
A 3,9% biztató, de nem ment fel senkit
A 2025-ös eredmény országosan kedvező, de a Zala vármegyei kiugrás figyelmeztetés. A Fusarium akkor is jelen lehet, amikor nem látszik látványos kártétel a táblán. Aki pedig csak a tonnát nézi, könnyen későn veszi észre, hogy a minőség, a toxinhelyzet és az értékesíthetőség legalább ekkora tét.
Forrás: Nébih
MezőHír Tudástár: Fusarium-fertőzöttség – A Fusarium-fertőzöttség a búza és más kalászos gabonák gombás eredetű betegségi állapota, amely ronthatja a termés mennyiségét, szemminőségét, takarmány- és élelmiszer-biztonsági értékét; fő kockázata a mikotoxinok, különösen a DON megjelenése, ezért termesztéstechnológiai és hatósági monitoringgal követendő.
