Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter vis maior helyzetet hirdetett ki a tavaszi fagykárokra. Az intézkedés a március 1. és május 14. közötti időszakra vonatkozik, és az ország teljes területét érinti, 12 járás kivételével. A döntés különösen fontos azoknak a gazdálkodóknak, akiknél a tavaszi fagy jelentős terméskiesést, minőségi romlást vagy technológiai problémát okozott. A gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben és egyes szántóföldi kultúrákban a tavaszi lehűlések néhány éjszaka alatt komoly károkat idézhetnek elő, amelyek hatása sokszor csak később, a terméskötődésnél vagy a betakarítás előtt válik igazán láthatóvá.
Nem minden járás érintett
Bóna Szabolcs miniszter közleménye szerint a vis maior helyzet az ország nagy részére érvényes, de 12 járás kivételt képez. Ezek a következők: Baranya vármegyében a Bólyi és a Szentlőrinci járás, Győr-Moson-Sopron vármegyében a Mosonmagyaróvári és a Soproni járás, Nógrád vármegyében a Bátonyterenyei járás, Vas vármegyében a Körmendi, a Kőszegi, a Szentgotthárdi, a Szombathelyi és a Vasvári járás, Veszprém vármegyében a Balatonfüredi járás, Zala vármegyében pedig a Zalaszentgróti járás nem tartozik az intézkedés hatálya alá.
A termelőknek ezért érdemes pontosan ellenőrizniük, hogy gazdaságuk, illetve érintett területük melyik járásba tartozik.
(Fotó: Shutterstock.com)
Mit jelent ez a károsult gazdáknak?
A vis maior helyzet kihirdetése adminisztratív könnyítést jelenthet a kárigények benyújtásánál. A közlemény ugyanis a kárigények esetében kiváltja a vis maior bekövetkeztét tanúsító igazolást. Ez a gyakorlatban azért lényeges, mert a fagykárral érintett gazdáknak így nem kell külön igazolást beszerezniük a vis maior esemény bekövetkeztéről. Ez gyorsíthatja és egyszerűsítheti az ügyintézést azoknál, akik támogatási, kárenyhítési vagy egyéb kötelezettség teljesítésével összefüggésben hivatkoznak a tavaszi fagykárra.
A tavaszi fagy a kertészet egyik legnagyobb kockázata
A tavaszi fagykár különösen alattomos jelenség. Sok kultúránál éppen akkor érkezik a hideg, amikor a növény már érzékeny fejlődési szakaszban van: virágzásban, terméskötődés előtt vagy fiatal hajtásnövekedés idején. Ilyenkor néhány fokos lehűlés is elég lehet ahhoz, hogy a várható termés jelentős része sérüljön. A gyümölcstermesztők számára ez az egyik legnagyobb éves kockázat. A kajszi, az őszibarack, az alma, a körte, a cseresznye, a meggy és a szőlő is komolyan megsínyli a tavaszi fagyokat, de helyi adottságoktól és fejlődési állapottól függően más kultúrákban is jelentkezhet kár.
Most a pontos adminisztráció dönthet
A vis maior kihirdetése önmagában még nem pótolja az elmaradt termést, de fontos eszköz lehet a károsult gazdák számára. A következő időszakban a pontos dokumentáció, a határidők betartása és az érintett területek szakszerű nyilvántartása kulcskérdés lesz. A döntés üzenete egyértelmű: a tavaszi fagykár olyan mértékű problémát okozott, amely országos szintű intézkedést indokolt. A gazdáknak most az a legfontosabb, hogy éljenek a lehetőséggel, ellenőrizzék az érintettségüket, és időben intézzék a szükséges bejelentéseket.
Forrás: kormany.hu
MezőHír Tudástár: tavaszi fagykár – a tavaszi fagykár a vegetációs időszak elején fellépő lehűlés vagy fagy miatt kialakuló mezőgazdasági kár, amely főként virágzó gyümölcsösökben, szőlőben és érzékeny szántóföldi kultúrákban okozhat terméskiesést, minőségi romlást, technológiai zavart, kárbejelentési kötelezettséget és kárenyhítési igényt.
