A műtrágyapiacon most nem egyetlen tényező mozgatja az árakat: a logisztika, a karbamidpiac, a nemzetközi kereslet, az árfolyam és a geopolitikai kockázatok egyszerre hatnak a gazdálkodói döntésekre.
A műtrágyavásárlás az utóbbi években sok gazdaságban nem egyszerű beszerzési kérdés, hanem komoly piaci döntés lett. Mikor érdemes vásárolni? Van-e esély árcsökkenésre? Melyik termékkörnél nagyobb a kockázat? Ezekre a kérdésekre adott piaci kitekintést Gyuris Kálmán, a Yara Hungária Kft. képviseletében Mezőberény határában, a BASF Hungária Kft.-vel és az Isterra Kft.-vel közösen tartott szántóföldi szakmai rendezvényen.
Kiegyensúlyozott NPK-ár
Az NPK-műtrágyák és a nitrogéntermékek piaca jelenleg eltérően viselkedik – hangsúlyozta Gyuris Kálmán. A közelmúltban az NPK-vonal az év első hónapjaihoz képest viszonylag kiegyensúlyozott képet mutatott, az árak január óta lényegében azon a szinten maradtak, ahol az év elején elindultak. Ez a forint–euró árfolyam szempontjából sajátos helyzetet teremtett: a korábbi, gyengébb forintos időszakhoz képest bizonyos termékek forintban nézve akár kedvezőbbnek is tűnhetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az NPK-piacon ne lenne áremelkedési nyomás. A következő időszak egyik legfontosabb költségtényezője a logisztika lehet. A szállítási díjak emelkedése tonnánként akár 20–40 eurós többletet is beépíthet az árakba, mivel a fuvarozók egyre kevésbé tudják tartani az év eleji díjszinteket. Ez a hatás különösen azoknál a termékeknél lehet érzékelhető, amelyek nagy távolságból, összetett logisztikai láncokon keresztül érkeznek a felhasználókhoz.
A nitrogénpiac ennél jóval bonyolultabb
Ennek egyik oka, hogy a nitrogénárakat alapvetően meghatározza a karbamid világpiaci helyzete. A közel-keleti válság és a tengeri szállítási útvonalakat érintő logisztikai zavarok miatt a karbamid jelentős része hajókon vagy raktárakban rekedhetett. Egy ilyen piaci zavar nem néhány nap alatt rendeződik: a szállítmányoknak előbb el kell jutniuk a célállomásokra, a raktárkészleteknek ki kell ürülniük, majd a gyártásnak és a logisztikának is vissza kell állnia a megszokott ritmusba.
A kínálati bizonytalanság mellett a keresleti oldal is felfelé húzta a nitrogénpiacot. A déli félteke szezonális igényei mellett Európában is erősebb vásárlási aktivitás jelent meg. Németországban és Franciaországban az elmúlt hónapokban jelentős mennyiségű nitrogént vásároltak a gazdálkodók. Ez azért is figyelemre méltó, mert a terménypiacok közben nem mutattak hasonló mértékű elmozdulást, vagyis a műtrágyapiaci kereslet nem pusztán a gabonaárakból volt levezethető.
Gyuris Kálmán szerint a nitrogénpiacon az elmúlt hetekben mintegy 25 százalékos áremelkedés is megjelent a különböző gyártási és kereskedelmi tételeknél. Ezt ugyan 5–8 százalékos korrekció követte, de a piaci árszint így is magasabb maradt, mint korábban. Ez különösen akkor lényeges, ha a gazdaságok a következő szezon nitrogénellátásáról gondolkodnak, de még kivárnak a beszerzéssel.
Magyarországon a nitrogénpiac ezzel szemben inkább megtorpant. A hazai árak sokszor nem pontosan ugyanabban az ütemben mozognak, mint a világpiaci árak, ez korábban is előfordult. A kérdés most az, hogy a magyarországi árak később közelítenek-e a nemzetközi szinthez, vagy a dél-amerikai kereslet lefutása után a világpiac valamelyest enyhülni tud. Egyértelmű választ nehéz adni, mert túl sok a nyitott tényező.
A bizonytalanság az egyedüli biztos
A piaci bizonytalanságot tovább növelik a szabályozási és geopolitikai elemek: a közel-keleti helyzet, a szén-dioxid-kvóták, valamint az orosz műtrágyára kivetett importvámok mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a következő hónapok árait. Ezek külön-külön is jelentős hatásúak lehetnek, együtt pedig kifejezetten nehezen előrejelezhető környezetet teremtenek.
Az NPK-termékeknél közben Magyarországon földrajzilag is eltérő vásárlási aktivitás látszik. A Yara portfóliójában a 10-24-24 mellett a magasabb foszfortartalmú termékek, például a 16-27-7 és a 13-24-12 iránt is nőtt az érdeklődés. A vásárlások azonban főként a Dunántúlon és Észak-Magyarországon erősebbek, míg például Csongrád-Csanád és Békés térségében jóval visszafogottabbak. Ennek hátterében a csapadékeloszlás, az öntözési lehetőségek és a gazdálkodói kockázatvállalás különbségei is állhatnak.
A gazdálkodói döntés tehát most nem egyszerűen arról szól, hogy magas-e vagy alacsony-e az aktuális műtrágyaár. A fontosabb kérdés az, hogy milyen irányba mozdulhat a piac a következő hetekben, és mekkora kockázatot jelent a kivárás. Gyuris Kálmán óvatos megfogalmazása szerint, aki most rendelkezik forrással, és vásárlásban gondolkodik, nagy hibát várhatóan nem követ el, mert a következő időszakban az árcsökkenésre kevés jel utal.
A műtrágya drágulása tehát nem biztosan bekövetkező, de reális kockázat. A nitrogénpiacon a karbamid, a nemzetközi kereslet és a geopolitikai helyzet miatt nagyobb a bizonytalanság, míg az NPK-termékeknél a logisztikai költségek emelkedése lehet meghatározó. A gazdaságok számára ebből az következik, hogy a műtrágyabeszerzést érdemes nemcsak árlisták, hanem piaci kockázatok alapján is mérlegelni.
Ez a cikkünk is érdekelni fogja: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot
MezőHír Tudástár: Műtrágyapiac – A műtrágyapiac a mezőgazdasági tápanyag-utánpótláshoz szükséges termékek, például a nitrogén- és NPK-műtrágyák árainak, kínálatának és keresletének alakulását jelenti. Az árakat a karbamid világpiaca, az energiaárak, a logisztikai költségek, az árfolyam és a geopolitikai kockázatok is befolyásolják. Ezért a műtrágyabeszerzés ma már nemcsak technológiai, hanem komoly gazdasági döntés is.
