Az áprilisi fagyok sok gyümölcsösben és szőlőben már nemcsak riadalmat, hanem tényleges terméskiesést okoztak. A gazdáknak most a legfontosabb feladatuk a fagykár gyors bejelentése.
A fagy elvitte a termést, de a támogatást még nem
Az idei áprilisi lehűlések több térségben súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben. A virágzó állományok különösen érzékenyek voltak: már a -2 °C alatti hőmérséklet is terméskiesést okozhat, a -4 és -6 °C közötti hideg pedig sok ültetvényben visszafordíthatatlan károsodást jelenthetett. A kajszi, a mandula, az őszibarack és a cseresznye több helyen éppen a legérzékenyebb fenológiai állapotban volt, amikor a fagy lecsapott.
A termést ilyenkor már nem lehet visszahozni, de a kárenyhítési lehetőséget még meg lehet menteni. Ehhez viszont gyors adminisztráció kell, mert a határidő elmulasztása könnyen pénzvesztést jelenthet.
Ne csak a kárt nézze, a határidőt is
A mezőgazdasági kárenyhítési rendszerben a termelők akkor számíthatnak kompenzációra, ha a kárt időben bejelentik. A tavaszi fagykárok esetében a fő szabály szerint a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni a kárbejelentést. A NAK és a MAGOSZ tájékoztatása alapján a tavaszi fagykárok bejelentésére 2026-ban legkésőbb május 31-ig van lehetőség, az Egységes Kérelem beadási időszakához kapcsolódó szabályok miatt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy érdemes az utolsó napig várni. Minél frissebb a bejelentés, annál pontosabban rögzíthetők a körülmények, a károsodott terület és a terméskiesés mértéke. A késlekedés különösen akkor veszélyes, ha több ültetvény, több kultúra vagy eltérő fenológiai állapot érintett.
Mi számít tavaszi fagykárnak?
Tavaszi fagykárról akkor beszélünk, ha a hőmérséklet a talajszint felett két méteren -2 °C alá csökken, és ez a növényállományban igazolható károsodást okoz. Fontos, hogy a káresemény időpontja nem az, amikor a gazda észreveszi a tüneteket, hanem amikor a fagy ténylegesen bekövetkezett az adott területen. Ez a gyakorlatban komoly különbség lehet. A virágok barnulása, a kötődés elmaradása vagy a fiatal terméskezdemények károsodása sokszor csak napokkal később válik látványossá. A bejelentési határidő számításánál viszont a fagy napja a mérvadó. A termelőknek ezért érdemes a helyi hőmérsékleti adatokat, saját méréseket, fotókat és a HungaroMet adatait is figyelembe venniük.
Van segítség, de a gazdának kell lépnie
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai országszerte segítik a termelőket a kárbejelentésben és az Egységes Kérelemhez kapcsolódó ügyintézésben. A felelősség azonban végső soron a gazdáé: a kárt annak kell bejelenteni, aki kárenyhítő juttatásra számít.
A kárbejelentést elektronikusan kell rögzíteni, és célszerű minél pontosabban megadni az érintett területet, a kultúrát, a káresemény időpontját és a várható hozamkiesést. A kárenyhítő juttatás összege kedvezőbb lehet azoknál, akik mezőgazdasági biztosítással is rendelkeznek, illetve akik csatlakoztak a krízisbiztosítási rendszerhez. A NAK tájékoztatói szerint az Egységes Kérelem időszaka több ilyen adminisztratív döntésnél is kulcsszerepet játszik.
A legrosszabb stratégia most a kivárás
A fagy után sok gazda először azt próbálja felmérni, mennyi termés maradhatott. Ez érthető, de veszélyes, ha közben elcsúszik a bejelentési határidő. A kárenyhítésnél nem elég később bizonygatni, hogy nagy volt a baj: a rendszerben időben kell jelezni a kárt.
MezőHír Tudástár: fagykár – a növényállományban alacsony hőmérséklet miatt kialakuló károsodás, amely virágzáskor vagy terméskötődéskor terméskiesést okozhat; a mezőgazdasági kárenyhítés feltétele a káresemény időben, elektronikusan rögzített bejelentése, pontos terület-, kultúra- és hozamveszteség-adatokkal.
