A növényvédelmi kezelések során az elsodródás nem egyszerű technikai hiba, hanem komoly gazdasági kockázat. Sok esetben ugyan a kijuttatott szer nem okoz látványos tünetet a szomszédos kultúrában, mégis kimutathatóvá válhat benne olyan hatóanyag, amely az adott termesztési módban vagy növényben nem engedélyezett. Ez már önmagában elég lehet ahhoz, hogy az értékesítés során súlyos gondok keletkezzenek. Máskor pedig a helyzet ennél is rosszabb: az elsodródó gyomirtó szerek állományritkulást, sőt teljes pusztulást okozhatnak.
A szél nem mellékszereplő, hanem döntő tényező
Permetezés előtt minden esetben fel kell mérni azokat a környezeti tényezőket, amelyek az elsodródást befolyásolják. Ezek közül a legfontosabb az időjárás. A szélerősség, a szélirány, a páratartalom és a hőmérséklet együtt határozza meg, mekkora a kockázat.
A szél ereje alapvetően azt befolyásolja, mennyi permetlé sodródhat el a célterületről, a szélirány pedig azt, hogy ez merre történik. Ha érzékeny terület van a közelben, akkor már enyhe légmozgásnál is indokolt lehet a munka halasztása. Az alacsony páratartalom tovább növeli a veszélyt, mert a cseppekből gyorsabban elpárolog a víz, és ezzel megnő a finom cseppek aránya, amelyek sokkal könnyebben sodródnak el. Magas hőmérsékletnél pedig termikus elsodródás is felléphet, amikor a finom cseppek egyszerűen felemelkednek a levegőbe.
A reggeli nyugalom is tartogathat csapdát
Sokan a reggeli órákat tartják ideálisnak a kijuttatásra, mert ilyenkor általában kisebb a szél. Ez valóban előny lehet, de közben más problémával is számolni kell: a harmat miatt megnőhet a cseppek elfolyásának veszélye. Vagyis a nyugodt idő önmagában még nem garancia a biztonságos kezelésre.
Nem mindegy, mi van a szomszédban
A kezelés tervezésénél kiemelten fontos, milyen távolság van a permetezett állomány és az érzékeny területek között. Ha a közelben biogazdálkodás, házikert vagy érzékeny kultúra található, akkor a legkisebb elsodródás is aránytalanul nagy kárt okozhat. Különösen az ökológiai területeknél komoly a tét, hiszen ott egy nem kívánt hatóanyag jelenléte a termék forgalmazhatóságát is veszélybe sodorhatja. A permetezési napló új szabályaival kapcsolatban ebben a cikkben írtunk korábban.
A gép beállítása legalább annyit számít, mint az időjárás
Az elsodródás nemcsak a szél miatt következik be, hanem a permetező helytelen beállítása miatt is. A szórókeret magassága például alapvető kérdés. Minél magasabban van a keret, annál hosszabb ideig maradnak a cseppek a levegőben, vagyis annál nagyobb az esély arra, hogy elsodródnak. A fúvókák és a célfelület közötti optimális távolság általában 40–60 centiméter. Ezt a gyakorlatban sokan hajlamosak lebecsülni, pedig már egy 10 centiméteres eltérés is jelentősen növelheti az elsodródás kockázatát még kedvezőbb időjárás mellett is.
A cseppméret sorsokat dönthet el
A permetcseppek mérete szintén kulcskérdés. A durvább cseppek kevésbé hajlamosak elsodródni, mint a finomak, ezért az adott környezeti feltételekhez és a növényállomány jellemzőihez kell igazítani a permetezőgép beállítását. Itt nincs univerzális megoldás: minden kijuttatásnál a helyi viszonyokhoz kell igazodni.
Nem rutinmunka, hanem felelősség
Az elsodródás megelőzése nem pusztán szakmai ajánlás, hanem alapvető termelői érdek. Egy rosszul időzített vagy hibásan végrehajtott kezelés nemcsak a saját állomány eredményességét rontja, hanem a szomszédos területeken is komoly következményekkel járhat. A készítményeket ezért kizárólag az engedélyokiratban foglaltak szerint szabad felhasználni, és indokolt esetben érdemes növényvédelmi szakember segítségét is bevonni.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: elsodródás – növényvédelmi kijuttatási hiba vagy kockázat, amikor a permetlé cseppjei a célterületen kívülre jutnak, és a szél, a hőmérséklet, a páratartalom, a cseppméret, valamint a permetezőgép beállítása miatt nem kívánt növényállományban vagy termesztési rendszerben okoznak termés-, minőség- vagy értékesítési problémát.
