Bács-Kiskun megyében második alkalommal hirdette meg a Pro-Feed Kft. és a MNMNK megyei szervezete a terepi oktatást. Ezúttal a jánoshalmi Agroprodukt Kft. látta vendégül a tucatnyi érdeklődőt. A vizsgált növények köre pedig kibővült, hiszen a tavaszi kultúrák első vetései már kisoroltak, így kukoricát és napraforgót is szemlézhetett a csapat.
Kukoricában
Elsőként az egyleveles fejlettségű kukoricában töltöttünk el közel egy órát. A gabonafélékhez hasonlóan elnyelő korlátozott növény fejlettségi állapotáról annyit kell tudni, hogy azt a levelek száma szerint állapítjuk meg a vegetációs időszak elején. Azt a levelet tekintjük élettanilag kifejlettnek, amelynél a levélhüvelye és levéllemeze között megjelenik a levélváll. A kis növényen ezen felül megfigyelhetők voltak már a másodlagos- vagy korona gyökerek. Ezek csatarendbe állásával megnő a kukorica ellenálló képessége, hiszen a maradó gyökerek veszik át a víz- és tápanyagfelvétel feladatát. Kérdésként hangzott el, hogy melyik a növény sziklevele. Erről azt kell tudni, hogy az a magon belül található, és átalakult egy ún. pajzsocskává. Ennek az a szerepe, hogy a táplálószövet lebontásából keletkező anyagokat továbbítsa a fejlődő embrió, majd csíranövény felé.
Loupiac kukorica fajta, BBCH11, a gyökérváltás elindult, a mag tartalékainak egy része még megvan. A vetésidő 2026.04.07. volt
Napraforgóban
Második növényünk a napraforgó volt. Ennek fejlettségi állapota még csak szikleveles volt, bár az első pár lomblevél már megtalálható rajta. Ennél a növénynél azokat a leveleket számoljuk, amelynek hossza a levélnyél ízesülése és a levél csúcsa között min. 4 cm. Nagyítóval vizsgáltuk meg a levelek (így a sziklevelek is) hónaljában lévő rügyeket, amelyek egy esetleges vadkár esetén biztosítják a növény túlélését. Amennyiben pl. a nyúl a sziklevelek alatt rágja el a napraforgót, akkor nem marad hajtásmerisztéma, és a kis növény elpusztul.
SY Sumerio napraforgó fajta, BBCH10. A vetésidő 2026.04.07. volt
Kalászosokban
A kapások után őszi búzát és őszi árpát szemléztünk. A kalászolás és a virágzás közeledtével a beporzás utáni időszak élettanát tekintettük át. Beszéltünk a virágzást követő napokban zajló, a mag csíraképességét meghatározó folyamatokról, illetve a második-harmadik héten zajló szárazanyag beépülésről, ami pedig a minőségi paramétereket és az ezerszemtömeget véglegesíti majd.
Szó volt még a biostimulátorok felhasználási lehetőségeiről, illetve konkrét példákkal is illusztráltuk a káros környezeti hatások kompenzálásának ill. kivédésének lehetőségeit.
A vizsgált növények fejlődési stádiumai:
- kukorica BBCH11
- napraforgó BBCH10
- őszi búza BBCH33
- őszi árpa BBCH48-49
SU Hetti őszi árpa fajta, BBCH48-49, a zászlóslevél kiterült, az első toklászok már megjelentek
Ampleur őszi búza fajta BBCH33. A vetésidő 2025.10.04. volt. Az alsó levelek már leszáradóban, az oldalágak nagy része elhalt
Ismétlésként: Mi is az a Fenológia FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológia FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával.
Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológia FIGYELŐT
Szerző és fotó: Szabó István
MezőHír Tudástár: Fenológiai stádium – A fenológiai stádium a növény fejlődésének olyan jól azonosítható szakasza, amelyhez a termesztéstechnológiai döntések pontosan igazíthatók. A vetés, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás vagy biostimulátoros kezelés eredményessége gyakran azon múlik, hogy a beavatkozás a megfelelő fenológiai stádiumban történjen. Ezért a fenológiai stádiumok ismerete nem elméleti, hanem közvetlen gyakorlati jelentőségű a szántóföldi és kertészeti termelésben.
