Nemcsak a rovarölő szeres védekezésen múlhat az amerikai szőlőkabóca visszaszorítása. Az ÖMKi egri esettanulmánya szerint a metszési gyakorlat és a tőke kialakítása is érdemben befolyásolhatja, mekkora kabócanépesség marad az ültetvényben, miközben a Nébih is hangsúlyozza, hogy a tavaszi metszés és a nyesedék megsemmisítése fontos eleme a védekezésnek.
Nem maga a kabóca a legnagyobb baj
Az amerikai szőlőkabóca azért különösen veszélyes, mert terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát, amely a Nébih szerint a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, és súlyos terméskiesést okozhat. A hatóság 2026 tavaszán is arra figyelmeztetett, hogy a betegség elleni védekezés legfontosabb eszköze a kabóca elleni hatékony fellépés.
Egerben látványos különbség rajzolódott ki
Az ÖMKi kutatói 2022 és 2025 között, egy Eger melletti, rovarölőszerektől mentes Kékfrankos-ültetvényben vizsgálták, hogyan hat a különböző metszési és művelési gyakorlat a kabóca egyedszámára. A két szomszédos parcella közül az egyiken megmaradt a korábban elterjedt, ernyő jellegű művelésmód, a másikon viszont kordonkaros, rövidcsapos metszésre tértek át. Az első évben még nem látszott különbség, a következő években viszont az ernyő jellegű parcellában rendre nagyobb kabócanépességet mértek, két évben statisztikailag is igazolható eltéréssel. Ez a megfigyelés a felhasználó által megadott, a Növényvédelem 2026/3. számában ismertetett kutatási összefoglalón alapul.
A tojásoknak is számít, mi marad a tőkén
A magyarázat a tőkék felépítésében lehet. Az ernyő művelésű parcellában több 2–3 éves tőkerész és nódusz maradt a növényeken, ezek pedig kifejezetten alkalmasak lehetnek az áttelelő tojások számára. Emellett gyakoribbak voltak a sarjhajtások is, amelyeket a lárvák kedvelnek. Ez összhangban áll a Nébih tavaszi ajánlásával is: a hivatal szerint a kabóca tojás alakban a szőlő kétéves részein, a kéreg alatt telel át, ezért a metszés mellett a nyesedék összegyűjtése és megsemmisítése is kulcslépés.
A metszés nem részletkérdés, hanem növényvédelmi fogás
A mostani helyzetben ez különösen fontos üzenet. A növényvédő szerek köre szűkül, az ökológiai és integrált termesztésben pedig minden olyan megoldás felértékelődik, amely kémiai beavatkozás nélkül is képes csökkenteni a fertőzési nyomást. A Nébih kifejezetten kiemeli a tél végi metszés, a nyesedék kezelése, a lemosó permetezés, valamint a tenyészidőszak elején az alsó, fölösleges hajtások rendszeres eltávolításának szerepét.
Nemcsak a vegyszer számít az ökológiai védekezésben
Az ÖMKi korábbi összefoglalói szerint az amerikai szőlőkabóca elleni ökológiai védekezésben a megfigyelés, a megfelelő időzítés és az élőhelykezelés is hangsúlyos. Az intézet más kutatásai arra is rámutattak, hogy a fajgazdag sorköztakarás segítheti a hasznos ízeltlábúak megtelepedését a szőlőben, vagyis a védekezés nem egyetlen fogáson, hanem több, egymást erősítő beavatkozáson múlhat.
Mit érdemes most megfogadni?
A kutatók szerint a szőlőtermesztőknek és a hobbikertészeknek sem szabad félvállról venniük a metszést. A gondosan kialakított tőke, a fölösleges részek eltávolítása és az ültetvény rendezettsége nemcsak műveléstechnikai kérdés, hanem a kabóca elleni megelőzés egyik alapeszköze lehet. A Nébih tematikus oldalán elérhetők az amerikai szőlőkabóca életciklusát és a védekezési időpontokat bemutató anyagok is.
Forrás: ÖMKi
MezőHír Tudástár: amerikai szőlőkabóca – Invazív szőlőkártevő, amely tojás alakban telel át a kétéves tőkerészeken, és vektorként terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát; visszaszorításában a metszés, a nyesedék megsemmisítése, a hajtásritkítás és az időzített növényvédelem egyaránt alapvető.
