A Csendes-óceán térségében 2026 nyarától újra kialakulhat az El Niño, és a klímamodellek szerint akár rendkívül erős, úgynevezett szuper El Niño is fejlődhet belőle. A jelenség világszerte képes felerősíteni a szélsőséges időjárási helyzeteket, Magyarországon azonban főként a téli hónapokban lehet érzékelhető a hatása.
Nem az ok, hanem a gyorsító
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita arra hívták fel a figyelmet, hogy az El Niño nem a globális felmelegedés oka, hanem egy természetes éghajlati ingadozás, amely átmenetileg tovább emelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Egy erősebb esemény akár 0,2 Celsius-fokkal is növelheti a globális éves középhőmérsékletet, míg az ellentétes fázis, a La Niña inkább hűtő hatású. A folyamat lényege, hogy a trópusi Csendes-óceán középső térségében a felszíni víz a szokásosnál melegebbé válik. Ez nemcsak a környező térségek légköri folyamatait módosítja, hanem a teljes globális légköri cirkulációra is hatással lehet.
Már a nyáron beindulhat
A modellek szerint tavasszal még semleges állapot maradhat fenn, májustól azonban gyorsan nő az esélye annak, hogy a rendszer El Niño-fázisba vált. Nyárra ez már kifejezetten valószínű, és az előrejelzések egy része augusztustól már a szuper El Niño lehetőségével is számol. Ez azért különösen fontos, mert egy erős El Niño után a következő év globálisan kiugróan meleg lehet. A világ több térségében ilyenkor nő a hőhullámok, az aszályok, a villámárvizek és a hirtelen lezúduló nagy csapadék esélye.
Magyarországon a tél reagálhat
A magyarországi összefüggések ugyanakkor jóval gyengébbek. A kutatók több ENSO-indikátort vetettek össze a hazai téli és nyári hőmérsékleti, illetve csapadékadatokkal, és azt találták, hogy az El Niño hatása nálunk korlátozott.
A legerősebb kapcsolat a téli időjárásnál mutatkozott. La Niña után kialakuló El Niño esetén – vagyis a mostani helyzethez hasonló forgatókönyvben – Magyarországon gyakrabban fordult elő enyhébb és csapadékosabb tél. Ez a mezőgazdaság számára egyszerre jelenthet előnyt és kockázatot: a téli csapadék javíthatja a talaj nedvességkészletét, a túl enyhe idő viszont segítheti a kártevők áttelelését, és felboríthatja a növények természetes nyugalmi állapotát.
Nyáron nem ez lesz a fő tényező
A nyári hőmérséklet és a nyári csapadék esetében a kapcsolat már sokkal gyengébb. A kutatók szerint jelenleg nincs is érdemi alap arra, hogy a hazai nyári időjárást hosszabb távon ebből a csendes-óceáni jelenségből próbáljuk meg előre jelezni.
Magyarország időjárását továbbra is elsősorban az európai légköri folyamatok alakítják: a szibériai és az azori anticiklon, valamint az Atlanti-óceán és a mediterrán térség felől érkező ciklonok. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy a tartósan beragadó időjárási helyzetek – például a hosszú hőhullámok vagy a blokkoló anticiklonok – határozzák meg a mindennapjainkat.
A gazdáknak nem mindegy, mi jön
A mezőgazdaság szempontjából a fő tanulság nem az, hogy az El Niño közvetlenül eldönti a magyar nyár sorsát, hanem az, hogy a globális rendszerben egyre több energia és vízgőz dolgozik. Ez pedig a szélsőségek irányába tolja az időjárást.
A gazdálkodóknak ezért továbbra is a vízmegtartásra, a talajállapot javítására és a rugalmas technológiai döntésekre kell építeniük. Az El Niño önmagában nem magyaráz meg mindent, de jól mutatja, hogy a klímarendszer egyre kiszámíthatatlanabb, és ehhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell.
Forrás: Másfélfok összefoglalója alapján
MezőHír Tudástár: El Niño – a Csendes-óceán egyenlítői térségének természetes éghajlati ingadozása, amikor a felszíni tengervíz az átlagosnál melegebbé válik, és ez világszerte módosíthatja a légköri cirkulációt, növelve a szélsőséges időjárási helyzetek esélyét; Magyarországon hatása főként enyhébb, csapadékosabb téli időszakokban jelenhet meg.
