Furcsa kettősség rajzolódik ki az agrárkereskedelemben: miközben az Európai Unióba erősebben áramlik a cukor, addig a globális búzaliszt-kereskedelem négyéves mélypontra süllyedhet. A háttérben ugyanaz a folyamat dolgozik: ahol erősödik a helyi feldolgozás, ott visszaesik a késztermékimport.
Több cukor érkezik az unióba
Az AKI márciusi piaci jelentése szerint az Európai Bizottság előzetes adatai alapján az EU cukorimportja a 2025/2026-os gazdasági évben február 26-ig 322 ezer tonna volt. Ezen belül a vámmentes EPA/EBA-megállapodások keretében beérkező cukorimport 74 ezer tonnát tett ki, ami 26 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Az árak mégsem szakadtak be
Januárban az unióban a fehércukor átlagára 516 euró/tonna volt, miközben a fehércukor világpiaci ára 364 euró/tonna körül alakult. Ez azt mutatja, hogy a növekvő import ellenére az uniós piac továbbra is jóval magasabb árszinten mozog a világpiacnál.
Közben a lisztpiac lefelé tart
Ahogy az agraragazat.hu cikke is beszámolt róla, ezzel párhuzamosan az IGC szerint a globális búzaliszt-kereskedelem 2025/2026-ban 16 millió tonnára csökkenhet búzaegyenértékben, ami 3 százalékos visszaesés az előző szezonhoz képest. Ez már a második egymást követő éves mérséklődés lenne, és egyben négyéves mélypontot jelentene. A visszaesés fő oka Irak és Szudán importjának gyengülése.
Nem eltűnik a kereslet, csak helyben őrölnek
Irakban a hazai őrlőkapacitás bővülése és a helyi gabonatermelés erősödése fogja vissza a lisztbehozatalt, Szudánban pedig az őrlés újraindítása csökkenti az importkitettséget. Vagyis itt nem egyszerű keresletösszeomlásról van szó, hanem arról, hogy egyre több ország próbálja házon belül megoldani a feldolgozást.
Van, ahol még nő a lisztéhség
A lisztpiacon azért nem mindenhol gyenge a kereslet. Az IGC alapján Afganisztán, Szíria és Bolívia importja nőhet, Szíria pedig rekordközeli, 1 millió tonnás vásárlással a világ második legnagyobb importőrévé válhat. Exportoldalon Egyiptom visszaesése látványos, Törökország ugyan növeli kivitelét, de még mindig a korábbi átlagai alatt marad.
Ugyanaz a lecke két külön piacon
A cukor és a liszt most ugyanarra figyelmeztet: az agrárkereskedelemben egyre kevésbé az számít, ki mennyi nyersanyagot tud előállítani, és egyre inkább az, hol van feldolgozókapacitás. A lisztnél a helyi malomipar visszafogja az importot, a cukornál viszont az látszik, hogy az uniós piac még mindig erősen vonzza a külső forrásokat.
Forrás: AKI Agrárközgazdasági Intézet és world-grain.com
MezőHír Tudástár: feldolgozókapacitás – az az ipari és technológiai háttér, amely meghatározza, hogy egy ország vagy térség a mezőgazdasági nyersanyagokat milyen arányban képes helyben kész- vagy félkész termékké alakítani, ezáltal befolyásolja az importigényt, az export szerkezetét, a hozzáadott értéket és az agrárpiaci versenyképességet.