Az európai fokhagymatermesztők szerint sürgős beavatkozásra van szükség, mert a megugró termelési költségek és a növekvő import egyre nagyobb nyomás alá helyezik az ágazatot. A francia, olasz és spanyol termelők, valamint kereskedők aceuchali tanácskozásán egyértelművé vált: a fokhagyma-termelés versenyképessége már nem elméleti kérdés, hanem nagyon is gyakorlati probléma. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ha nem jön gyors válasz Brüsszelből, termőterületek és termelési kapacitások veszhetnek el Európában.
Megugrottak a termelési költségek
A szakmai egyeztetésen részt vevők szerint az egyik legsúlyosabb gond a költségoldalon jelentkezik. Az elmúlt időszakban a növényvédő szerek, az üzemanyag, a műtrágyák és más alapvető inputok ára több mint 40 százalékkal emelkedett. A termelők úgy látják, hogy ebben egyszerre játszanak szerepet a szabályozási változások és a nemzetközi gazdasági folyamatok.
Ez a drágulás önmagában is komoly teher, de különösen nagy gondot okoz egy olyan ágazatban, ahol a versenyképességet eleve szűk árrések mellett kell megőrizni.
Kína és Egyiptom felől nő a nyomás
A fokhagymaszektor helyzetét tovább nehezíti, hogy az elmúlt három évben jelentősen nőtt az import, főként Kínából és Egyiptomból. A kínai fokhagymával kapcsolatban korábban megjelent cikkünk itt olvasható. A szakmai szervezetek szerint ez már nem távoli veszély, hanem az európai termesztés fennmaradását érintő kockázat.
A termelők azt kifogásolják, hogy a harmadik országokból érkező áru nem ugyanazon szabályok és költségek mellett készül, mint az uniós termelés. Vagyis miközben az európai gazdáknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük, az importtermékek sok esetben kedvezőbb költséghelyzetből érkeznek a piacra.
Sürgős uniós lépéseket kér az ágazat
A találkozó résztvevői ezért azt javasolják, hogy az európai döntéshozók haladéktalanul lépjenek. Többek között kezdeményezik a védzáradék aktiválását az egyiptomi és kínai importtal szemben.
Emellett felülvizsgálnák a kínai fokhagyma behozatalára 2001 óta érvényben lévő, tonnánként 1200 eurós elrettentő vámot is. A szektor szerint ez az összeg mára veszített a hatásából, mivel több mint húsz év inflációja jelentősen leértékelte.
Nemcsak vámot, szigorúbb ellenőrzést is akarnak
Az ágazat nemcsak a vámvédelem erősítését sürgeti, hanem a hatósági kontroll fokozását is. Javaslataik között szerepel a vámfelügyelet megerősítése, a nyomonkövethetőség javítása, a származás ellenőrzése és a háromszögimport kiszűrése.
A termelők azt is szeretnék, ha a határokon szigorúbban vizsgálnák, hogy az importált fokhagyma valóban megfelel-e ugyanazoknak az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, amelyeket az európai gazdáktól elvárnak.
A termeléshez is több mozgásteret kérnek
A költségek és az importnyomás mellett a termelési oldal problémái is előkerültek. A résztvevők hangsúlyozták, hogy bővíteni kellene az Európai Unióban engedélyezett hatóanyagok körét, mert sok helyen a hektáronkénti hozamok éppen azért estek vissza, mert több korábban használt növényvédelmi eszköz kikerült a rendszerből.
A kérdés tehát nemcsak a piacvédelemről szól, hanem arról is, hogy az európai termelők megkapják-e azokat az eszközöket, amelyekkel elfogadható termésszintet tudnak elérni.
Vidéki térségek is veszíthetnek
A spanyol termelői és forgalmazói szervezet, az ANPCA arra figyelmeztetett, hogy a mostani helyzet már nemcsak a gazdaságok nyereségességét fenyegeti, hanem az egész ágazati és kapcsolódó üzleti hálózat stabilitását is. A fokhagymatermesztés számos vidéki térségben fontos munkaadó, így ha a termőterület csökken, annak foglalkoztatási és térségi hatásai is lehetnek.
Forrás: freshplaza
MezőHír Tudástár: importnyomás – a mezőgazdasági és kertészeti piacokon jelentkező olyan versenyhelyzet, amikor a nagy mennyiségben és gyakran alacsonyabb költséggel előállított behozatal leszorítja az árakat, rontja a hazai vagy uniós termelők jövedelmezőségét, és piacvédelmi, ellenőrzési vagy szabályozási beavatkozást tehet szükségessé.
