A 2026-os almaszezon egyik kulcskérdése lehet, hogy a tavalyi nagy termést több ültetvényben fordulóév követi-e. Ez nemcsak a hozamokra, hanem az európai árakra és a feldolgozóipari piacra is hatással lehet.
Vegyes a belga kép
Bert Morren belga gyümölcstermesztő szerint a körteültetvények egyelőre kedvező képet mutatnak, az almánál viszont már több a bizonytalanság. Náluk az előző értékesítési idény már lezárult: az almát szinte azonnal eladták, a körtét pedig újévig sikerült piacra vinni. Mindez ráadásul egy olyan európai piaci környezetben történik, ahol az alma ára és feldolgozóipari háttere is egyre érdekesebben alakul. Morren összességében elégedetten tekint vissza a szezonra. Nem minden termelő volt ilyen szerencsés. A piacon a szezon végéig jelentős minőségi eltérések mutatkoztak és több helyen laposodó, minőségromlott körtetételekről számoltak be. Ennek oka részben a késői szedés lehetett, de még az időben szedett gyümölcsök között is előfordultak gondok. A háttérben főként a szedéskori meleg és napsütés állhatott.
Fordulóév jöhet?
Az új szezon kapcsán most inkább az alma körül van több bizonytalanság, hiszen tavaly bő termés volt és ez könnyen ahhoz vezethet, hogy egyes ültetvények idén úgynevezett fordulóévbe kerülnek. Ez az almánál ismert jelenség: egy bő termést hozó év után a következő szezonban visszaeshet a terméshozam.
Ez a termelőnek önmagában nem jó hír, a piacnak viszont akár kedvezhet is. Jelenleg ugyanis a nagy kínálat erős árnyomást tart fenn az almapiacon. Ha az idei termés kisebb lesz, az javíthatja az árakat, és némi fellélegzést hozhat az ágazatnak. Vagyis ami az ültetvényben veszteségnek tűnik, az piaci oldalról akár egyensúlyjavító tényező is lehet.
Ukrajnában már látszik az árfordulat
Ezt az összefüggést erősíti az ukrán piac alakulása is. Március elején az EastFruit szakértői szerint érezhető áremelkedés indult el az almapiacon, különösen a jobb minőségű, prémium fajtáknál. Az ország nagyobb áruházláncaiban egyes tételek, például a Golden Delicious és a Red Chief ára már elérte a 70 UAH/kg-os, vagyis nagyjából 630 forintos kilónkénti szintet.
Ez azért figyelemre méltó, mert néhány évvel ezelőtt még jóval alacsonyabb, 15–20 UAH/kg közötti árszint volt jellemző. A drágulás hátterében nem egyszerűen a kínálat szűkülése áll, hanem a teljes ellátási lánc költségemelkedése. Az energiaköltségek, a tárolás, a logisztika és a munkaerő ára egyaránt feljebb került, miközben a szezon végére fokozatosan fogy a valóban jó minőségű áru. Az olcsóbb alma továbbra is jelen van a piacokon, de a prémium kategóriában a magasabb árszint már tartósnak látszik.
Mindez azért is érdekes, mert ha Nyugat-Európában valóban fordulóév jön az almánál, az tovább erősítheti a minőségi alma felértékelődését. Vagyis a kisebb termés nemcsak helyi, hanem tágabb regionális piaci következményekkel is járhat.
Magyarországon is érzékeny pont az almaágazat helyzete
Korábban már írtunk róla, hogy a 2025-ös év a hazai gyümölcstermesztésben különösen súlyos volt, és a fagykárok az almaágazatot is erősen érintették, miközben az európai piacon továbbra is nagy a nyomás a termelői árakon. Közben februárban a magyar alma minősége körül is élénk szakmai vita bontakozott ki, ami rámutatott: a következő szezonban nemcsak a termés mennyisége, hanem a piacképes minőség és a fogyasztói bizalom is kulcstényező lehet a hazai almatermesztésben.
A feldolgozóiparban sem mindegy, mennyi alma marad
A lengyel adatok szintén fontos háttérjelzést adnak. Lengyelország 2025-ben összesen 199,8 ezer tonna almasűrítményt exportált, 1,8 milliárd zloty értékben. Ez éves alapon csak enyhe, 1,3 százalékos visszaesés, de 2023-hoz képest már jóval látványosabb a csökkenés: két év alatt 24,4 százalékkal zsugorodott a kivitel.
Ez azért lényeges, mert Lengyelország továbbra is meghatározó szereplő az európai alma- és feldolgozóipari piacon. Ha a sűrítményexport tartósan mérséklődik, az arra utalhat, hogy a feldolgozóipari alma rendelkezésre állása, a külpiaci kereslet vagy a versenyképesség is változóban van. A legnagyobb felvevőpiac továbbra is Németország, de az is figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok rövid idő alatt jelentősen előrelépett a vevők rangsorában.
A korai fakadás még átírhat mindent
A körténél és az almánál is korai még biztosat mondani. A meleg idő miatt a fák gyorsabban indulnak, és már március elején látszanak a zöld részek. Ez viszont növeli a tavaszi fagy kockázatát. Minél előrébb tart a fejlődés, annál sérülékenyebbé válhat az állomány egy későbbi lehűlés esetén. Morren szerint ettől még nincs ok pánikra, de a gyümölcstermesztésben ilyenkor mindig ott van a bizonytalanság.
MezőHír Tudástár: fordulóév – a fordulóév a gyümölcstermesztésben ismert terméshozási jelenség, amikor egy kiemelkedően bő év után a következő szezonban a fa élettani terhelése miatt csökken a virág- és termésképzés; az almánál ez a hozamot, a termésminőséget, a piaci kínálatot és közvetve az árak alakulását is befolyásolhatja.
