Március 17–20. között Budapest ad otthont annak a nemzetközi, gyakorlatorientált vetőmag-mintavételi workshopnak, amelyre 15 országból érkeznek szakemberek. A négynapos programot a Nemzetközi Vetőmagvizsgáló Szövetség (ISTA), a Nébih és az Alisca-Mag Kft. szervezi, a cél pedig nem kisebb, mint a vetőmag-mintavétel gyakorlatának és minőségbiztosítási követelményeinek közös áttekintése.
Nem mindegy, honnan veszik a mintát
A rendezvényen összesen 33 résztvevő vesz részt Európából, Afrikából és Ázsiából. A szakemberek között vetőmagvizsgáló laboratóriumok munkatársai, mintavételi szervezetek képviselői és a vetőmagszektor szakértői is ott lesznek. A program előadásokból és gyakorlati képzésekből áll, utóbbiak egy része az Alisca-Mag Kft. sárbogárdi telephelyén zajlik majd.
A workshop középpontjában a vetőmag-mintavétel áll, ami első hallásra technikai részletnek tűnhet, valójában azonban a teljes minősítési rendszer egyik alappillére. Ha ugyanis a mintavétel nem szakszerű, az a laboreredmények megbízhatóságát is megkérdőjelezheti.
Ezen múlik a minősítés hitelessége
Kokavecz Gábor, a Nébih Vetőmag Felügyeleti Osztályának vezetője szerint a szakszerű mintavétel kulcsszerepet játszik a vetőmag-minősítési rendszerben, ezért a hivatal számára kiemelten fontos, hogy a hazai gyakorlat összhangban legyen az ISTA nemzetközi szabályaival.
A szakmai workshop egyszerre szolgálja a tudásmegosztást, a módszertani egységesítést és a nemzetközi kapcsolatok erősítését. Ez nemcsak szakmai presztízskérdés: közvetlen hatása lehet a magyar vetőmagágazat versenyképességére is.
Magyarországra jön a nemzetközi gyakorlat
A négynapos esemény célja, hogy részletes képet adjon a vetőmag-mintavételről, valamint az ehhez kapcsolódó minőségbiztosítási követelményekről a különböző növényfajok esetében. Emellett fórumot kínál a mintavételi módszerek megvitatására és a gyakorlati kérdések közös elemzésére.
A program jelentősége abban áll, hogy támogatja az ISTA-szabályok egységes alkalmazását és a nemzetközi szakmai harmonizációt. Ez a vetőmag-kereskedelem megbízhatósága szempontjából is lényeges, miközben a hazai szakemberek első kézből ismerhetik meg a legfrissebb módszertani irányokat.
A vetőmag-előállítás alapja a pontos mintavétel
Varga Péter, a Vetőmag Szövetség képviselője és az Alisca-Mag Kft. laboratóriumvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vetőmag-előállításban a szabályos és pontos mintavétel alapvető jelentőségű, hiszen az egész minősítési folyamat erre épül. Hozzátette: az ilyen workshopok nagy előnye, hogy a gyakorlati szereplők közvetlenül is megismerhetik az ISTA legfrissebb szakmai iránymutatásait, miközben nemzetközi szakértőkkel is kapcsolatba kerülhetnek.
Száz éve szabályozzák a vetőmagvizsgálatot
Az ISTA története egészen a 19. század végéig nyúlik vissza. Az első tudományos alapú vetőmag-vizsgáló laboratóriumot Friedrich Nobbe alapította Németországban 1869-ben. A nemzetközi egységesítés gondolata ebből a szakmai alapból nőtt ki, majd a szervezet 1924-ben hivatalosan is megalakult Cambridge-ben, 26 ország részvételével, köztük Magyarországgal.
Az első nemzetközi vetőmag-vizsgálati szabályokat 1931-ben fogadták el, ezek pedig máig a nemzetközi vetőmag-kereskedelem egyik alapját jelentik. Az ISTA ma már 83 országban van jelen, és meghatározó szerepet tölt be a vetőmag-minőségbiztosítás nemzetközi harmonizációjában.
A Nébihnél ez stratégiai terület
A Nébih-en belül a növénytermesztés és növényvédelem felügyelete stratégiai jelentőségű terület, ezen belül a vetőmagok minőségének és biztonságának ellenőrzése is kiemelt szerepet kap. A hivatal a vetőmagok vizsgálatával, minősítésével és hatósági ellenőrzésével segíti, hogy a termelők megbízható, jó minőségű szaporítóanyaghoz jussanak.
A laboratóriumi vizsgálatok és a fémzárolási eljárások azt szolgálják, hogy a forgalomba kerülő vetőmag megfeleljen a szakmai és jogszabályi követelményeknek. A Nébih tavaly összesen 7500 mintán végezte el a vetőmagok fémzárolásához szükséges minősítő vizsgálatokat.
MezőHír Tudástár: vetőmag-mintavétel – A vetőmag-mintavétel a vetőmag-minősítés alapfolyamata, amely során szabványos módszerekkel reprezentatív mintát vesznek egy vetőmagtételből annak érdekében, hogy a laboratóriumi vizsgálatok (csírázóképesség, tisztaság, nedvességtartalom stb.) megbízhatóan tükrözzék a teljes tétel minőségét; nemzetközi szinten az ISTA szabályrendszere határozza meg a mintavétel eljárásait és hitelességi követelményeit.
