Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette: a brüsszeli testület megkezdi a Mercosur–EU szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását – annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben indított jogi eljárás jelenleg is felfüggeszti a ratifikációs folyamatot. A döntés újra felszította az indulatokat, különösen a gazdatársadalomban.
25 év tárgyalás után élesbe fordul a vita
Az euronews cikke szerint több mint negyed évszázadon át tárgyalt egyezmény az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – között hozna létre mintegy 700 millió embert érintő szabadkereskedelmi térséget.
Von der Leyen szerint a megállapodás „az évszázad egyik legjelentősebb egyezménye”, amely stratégiai előnyt biztosítana Európának a globális versenyben, és új exportlehetőségeket nyitna meg az uniós vállalatok számára. A Bizottság jogi lehetősége arra épül, hogy Argentína és Uruguay már lezárta saját ratifikációs folyamatát, így az EU ideiglenesen alkalmazhatja az egyezmény egyes részeit. Ahogy az agraragazat.hu is megírta, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság vizsgálatot köteles indítani, ha az érintett mezőgazdasági termékek behozatala hároméves átlagban legalább 5 százalékkal emelkedik – ez az eredetileg javasolt 10 százalékos küszöbnél szigorúbb feltétel. További kritérium, hogy az importárak legalább 5 százalékkal alacsonyabbak legyenek a vonatkozó uniós áraknál. Amennyiben a feltételek teljesülnek, az EU ideiglenesen felfüggesztheti a vámkedvezményeket a Mercosur-országokból – Argentínából, Brazíliából, Paraguayból és Uruguayból – érkező termékek esetében.
Parlament kontra Bizottság
Az Európai Parlament januárban többségi támogatással az Európai Unió Bíróságához fordult, ami gyakorlatilag befagyasztotta a hivatalos ratifikációt. A döntés mögött főként agrár- és környezetvédelmi aggályok állnak. A parlamenti megosztottság látványos: míg a német politikai erők a globális piacra jutás lehetőségét hangsúlyozzák, addig francia és baloldali képviselők attól tartanak, hogy az egyezmény tisztességtelen versenyhelyzetbe hozza az európai gazdákat. A kritikusok szerint az EU-s termelők szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírások mellett dolgoznak, miközben a Mercosur-országokból érkező marhahús, baromfi vagy cukor alacsonyabb költséggel kerülhet az uniós piacra.
Gazdatüntetések és politikai feszültség
Az elmúlt időszakban több uniós országban – például Franciaországban és Spanyolországban – gazdák vonultak utcára a Mercosur-megállapodás ellen. A tiltakozók attól tartanak, hogy tartóssá válik az egyenlőtlen versenyhelyzet: miközben az uniós termelők szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak felelnek meg, addig a harmadik országból érkező importtermékek enyhébb feltételek mellett juthatnak be az európai piacra.
Ursula von der Leyen ezzel szemben úgy látja, hogy az egyezmény geopolitikai szempontból erősíti az Európai Unió pozícióját. Szerinte a megállapodás új piacokat nyit meg, és versenyelőnyt biztosít egy olyan időszakban, amikor az EU tudatosan törekszik kereskedelmi kapcsolatai szélesítésére és a partneri kör diverzifikálására.
MezőHír Tudástár: Mercosur-megállapodás – Az Európai Unió és a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) közötti szabadkereskedelmi egyezmény, amely vámcsökkentéssel és kvótákkal bővítené a piacra jutást; agrárszempontból importár- és mennyiségi küszöbökhöz kötött védzáradékokkal kezeli a marhahús-, baromfi- és cukorbehozatal versenyhatását.
