Egyre élesebb hangot ütnek meg az uniós paradicsomtermesztők: szerintük a jelenlegi szabályozási környezet torzítja a versenyt, és tartósan rontja piaci pozícióikat. A vita középpontjában az EU és Marokkó közötti megállapodás, valamint annak legutóbbi módosítása áll.
Feszül a paradicsompiac
Franciaországból, Olaszországból, Portugáliából és Spanyolországból érkezett termelők február 10–11-én a portugáliai Torres Vedrasban egyeztettek az ágazat jövőjéről. A tanácskozás fő üzenete egyértelmű volt: az egységes európai piacon minden szereplőnek – így a harmadik országokból érkező beszállítóknak is – azonos feltételek mellett kellene működnie.
Szigorúbb szabályok, magasabb költségek
Ahogy a fruitveb.hu cikke is fogalmaz, a termelők szerint az uniós gazdálkodókra vonatkozó növényegészségügyi, munkaügyi és szociális előírások jóval szigorúbbak, mint amelyek az importtermékek előállítását szabályozzák. Ez jelentős költségkülönbséget eredményez, ami az európai termelőket versenyhátrányba hozza.
Különösen a spanyol delegáció emelte ki, hogy a marokkói import már eddig is érzékenyen érintette a hazai ágazatot. Spanyolország korábban az EU legnagyobb paradicsombeszállítója volt, ám piaci részesedése az elmúlt években csökkent.
Újabb nyomás Nyugat-Szaharából
A helyzetet tovább bonyolítja az EU–Marokkó társulási megállapodás 2024. október 2-án elfogadott módosítása. Ennek értelmében a nyugat-szaharai termelés is részesülhet a marokkói árukra vonatkozó kereskedelmi kedvezményekből.
Becslések szerint a térség paradicsomtermő területe 2030-ra akár 1000%-kal is bővülhet, elérve a 13 ezer hektárt, és az ott megtermelt volumen 85%-a az uniós piacokra kerülhet. Ez újabb nyomást gyakorolhat az európai árakra és jövedelmezőségre.
Kölcsönösséget követelnek
A szakmai szervezetek szerint az uniós agrárpolitika jelenlegi formájában nem biztosít megfelelő védelmet az európai termelők számára. Ezért a kölcsönösség elvének következetes alkalmazását sürgetik minden jövőbeli külkereskedelmi megállapodásban, valamint a meglévő egyezmények felülvizsgálatát. A paradicsom 2025-ös hazai helyzetéről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A kérdés nem pusztán kereskedelempolitikai vita, hanem az európai zöldségágazat hosszú távú versenyképességének próbája. Ha az uniós termelőknek tartósan magasabb költségszinten kell működniük, miközben az import alacsonyabb szabályozási teherrel érkezik, az könnyen a termelés további visszaszorulásához vezethet. Az „egyenlő pálya” követelése így nem politikai jelszó, hanem gazdasági túlélési stratégia.
MezőHír Tudástár: Kölcsönösség elve a mezőgazdasági kereskedelemben – A kölcsönösség elve azt jelenti, hogy az Európai Unióba importált mezőgazdasági termékek előállítására hasonló növényegészségügyi, környezetvédelmi és munkaügyi szabályok vonatkozzanak, mint az uniós termelőkre. A kölcsönösség célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a piaci torzulások mérséklése. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kölcsönösség hiánya tartós ár- és jövedelmezőségi nyomást okozhat.
