Az elmúlt évtizedek – sőt, könnyen lehet, hogy az elmúlt fél évszázad – legsúlyosabb fagykárát szenvedte el 2025-ben a hazai gyümölcstermesztés. A FruitVeB ágazati beszámolója szerint a teljes termés kétharmada–háromnegyede odaveszett, és a veszteségek nemcsak mennyiségi, hanem piaci és szerkezeti következményekkel is jártak.
Fagy, aszály, hőstressz: egymásra rakódó csapások
A FruitVeb ágazati beszámolójából egyértelműen kiderül, hogy problémák gyökere részben már 2024 nyaráig nyúlik vissza. A közel három hónapos extrém aszály és hőség rontotta a virágrügyek kondícióját, így a 2025-ös szezon eleve bizonytalan alapokról indult. Az április 7–8-i fagy az ültetvények 80–90 százalékát érintette, majd május 10-én újabb lehűlés sújtotta főként az északi és keleti régiókat, ahol a termőterület kétharmada található. A hűvös, fényszegény május gyenge terméskötődést hozott, a júniusi kánikula pedig – aszállyal és magas UV-sugárzással párosulva – tovább rontotta a helyzetet, különösen az öntözetlen, homoktalajú ültetvényekben.
Csonthéjasok: történelmi visszaesés
A legnagyobb veszteséget a cseresznye, a kajszi és az őszibarack szenvedte el: 80–90 százalékos terméskiesés következett be. A kajszi a szokásos 20–30 ezer tonna helyett 2–4 ezer tonnát adott, az őszibarack 5–8 ezer tonnára zsugorodott, a cseresznye pedig 2–3 ezer tonnán állt meg. A hiány az árakban is megjelent: a termelői és fogyasztói árak több esetben a többéves átlag duplájára emelkedtek.
Meggy: ezer forintos ár, soha nem látott piaci helyzet
A meggy piaca példátlan fordulatot vett. A 30–35 ezer tonnás termés európai összevetésben is kirívóan alacsony volt, miközben a készletek gyakorlatilag kimerültek. A feldolgozóipar élénk kereslete extrém árrobbanást eredményezett: a szezonátlag elérte az 1 000 Ft/kg-ot, ami háromszorosa az előző négy év átlagának.
Ez az árszint történelmi csúcs, és jól mutatja, milyen sérülékeny a rendszer, ha egyszerre omlik össze a kínálat és ürülnek ki a készletek.
Alma és körte: kevés termés, nyomott ár
Az alma 160–170 ezer tonnás mennyisége az előző év felét sem érte el. Az étkezési alma 60–70 ezer tonnája messze elmaradt a hazai igényektől, az ipari alma pedig a feldolgozókapacitás töredékét fedezte. Mégsem alakult ki árrobbanás. Az ipari alma 70–80 Ft/kg, az étkezési 160–220 Ft/kg között mozgott. Ennek oka, hogy Európa más térségeiben jó termés volt, így az import – főként Lengyelországból – lenyomta az árakat.
A körte 6–8 ezer tonnás termése szintén gyenge, de a csökkenő hazai volumen miatt a piaci hatás mérsékelt maradt.
Nincs több halogatás: technológiai fordulat kell
A 2025-ös év egyértelmű üzenete: a frisspiaci gyümölcstermesztésben csak az öntözött, jéghálóval fedett, fagyvédelmi technológiával ellátott, intenzív vagy szuperintenzív ültetvények maradhatnak versenyképesek. Az ipari alapanyag-termelésben a jégháló beruházása sokszor nem térül meg, de öntözés és valamilyen szintű fagyvédelem nélkül ott sincs jövő. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e beruházásra, hanem az, hogy ki tud lépést tartani. A 2025-ös év fájdalmas, de kijózanító figyelmeztetés: a klímakockázat ma már nem kivétel, hanem üzemi alapfeltétel. Aki nem alkalmazkodik, az kiszorul.
Forrás: FruitVeb
MezőHír Tudástár: tavaszi fagykár – Virágzáskori (március–május) lehűlés miatti terméskiesés a gyümölcsösökben, amelyet gyakran előző évi aszály/hőstressz gyengítő hatása és későbbi hűvös, fényszegény idő, majd kánikula is súlyosbít; következménye kínálatsokk, árkilengés, valamint öntözésre és fagyvédelmi technológiákra épülő intenzív ültetvényigény.
