Az intenzív mezőgazdaságban – legyen szó szántóföldi vagy kertészeti kultúrákról – hazánkban és külföldön egyaránt egyre nagyobb figyelem irányul a biostimulátorok alkalmazására. Ezek a készítmények ma már fontos részét képezik a modern termesztéstechnológiának, mivel hatékonyan járulnak hozzá a terméshozam növeléséhez, a növények stressztűrő-képességének javításához és a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához.
A biostimulátorok kedvező élettani hatásai miatt egyre gyakrabban alkalmazzák őket olyan kritikus időszakokban, mint a tavaszi fagyok, amelyek súlyos terméskiesést okozhatnak, illetve a nyári hő- és szárazságstressz, amikor a növények teljesítőképessége jelentősen csökken. A biostimulátorok segítik a növények természetes védekező mechanizmusainak aktiválását, így mérsékelhetik a szélsőséges időjárás okozta károkat. A biostimulátorok iránti növekvő érdeklődést és alkalmazási kedvet több tényező is erősíti:‑ a talaj termékenységének csökkenése, amely fokozza az igényt a gyökérzet fejlődését segítő megoldásokra;‑ az éghajlatváltozás egyre gyakoribb stresszhelyzeteket eredményez;‑ a növényvédő szer hatóanyagok kivonása, ami miatt nő az igény az alternatív, környezetbarát technológiák iránt;‑ a fogyasztói elvárások a magasabb minőségű, egészségesebb élelmiszerek iránt;‑ valamint a gazdálkodók kedvező tapasztalatai, amelyek tovább növelik a biostimulátorok elfogadottságát és alkalmazási területeit.
Mindezek alapján jól látszik, hogy a biostimulátorok mára nem kiegészítő, hanem stratégiai jelentőségű elemekké váltak a modern, hatékony és környezettudatos mezőgazdasági termesztésben.
Mik is azok a biostimulátorok? Olyan termékek, amelyek természetes vagy szintetikus anyagokat tartalmaznak, amelyek a növények fiziológiai folyamatait serkenti, de nem helyettesítik a hagyományos tápanyagokat vagy növényvédő szereket. Az ilyen anyagok hatásai közé tartozik a gyökérképződés javítása, a tápanyagfelvétel fokozása, a stressztűrés növelése, valamint a termés minőségének és mennyiségének növelése. Főbb összetevőik lehetnek: ‑ stresszcsökkentő és metabolikus aktivitást javító aminosavak és peptidek, melyek javítják a fotoszintézist és segítenek a stresszhelyzetek leküzdésében.
‑ Biológiailag aktív anyagokban gazdag algakivonatok, mint például az Ascophyllum nodosum kivonata. Az algák fokozzák a növényi hormonok termelését, mint például az auxinok és citokininek.
‑ A talaj- és gyökérélettani folyamatokat serkentő humin- és fulvosavak, amelyek elősegítik a talaj termékenységét és a tápanyagok elérhetőségét. Az élő baktériumok és gombák támogatják a talaj egészségét és a növény gyökérzónájának működését.
‑ Mikrobiális inokulánsok, azaz talajbaktériumok és gombák, amelyek a gyökérkörnyezetet optimalizálják.
‑ Hormonális szabályozók: auxinok, gibberellinek és citokininek.
Hogyan hatnak a biostimulátorok?
A biostimulátorok hatásmechanizmusa nagyon sokrétű. Fokozzák a fotoszintézist, javítják a tápanyagfelvételt és a tápanyagok mobilitását a növényen belül, növelik a metabolikus aktivitást, elősegítik a gyökérrendszer fejlődését és aktivizálják az ellenálló-képességért felelős géneket. Ezek az anyagok csökkentik a növényi stressz (pl. szárazság, só vagy hő) hatásait azáltal, hogy aktiválják a növény stresszválasz mechanizmusait. Javítják a termések beltartalmi értékeit, pulton tarthatóságukat és mennyiségi növekedést is okoznak.
Azok a gazdálkodók, akik beépítik technológiájukba a biostimulátorok használatát és megfelelő módon használják ezeket az eszközöket, számos előnnyel szembesülnek. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a fenológiai fázisnak nagyon fontos szerepe van ezen termékek hatékonyságában.
Mire kell számítanunk amennyiben a megfelelő időpontban a megfelelő készítményt használjuk?
‑ Növekvő terméshozam a tápanyagok hatékonyabb felhasználásával és a jobb fotoszintézis által.
‑ A stressztűrő-képesség javítása: szárazság, extrém hőmérséklet vagy egyéb káros környezeti hatások esetén.
‑ A talajélet serkentése: a talaj mikrobiális aktivitásának növelésével. ‑ Minőségi javulás: több tápanyagtartalom és jobb érzékszervi tulajdonságok.
‑ Fenntarthatóság: csökkentett vegyszerhasználat és kisebb környezeti terhelés.
Mit mutat a gyakorlat? – Cukkini esettanulmány
Őszi, fóliás hajtatású cukkini állományban a növények az ültetés után gyengén indultak fejlődésnek. A palánták lassú növekedést mutattak, a gyökérzet nem fejlődött kielégítően, ami ebben az időszakban komoly hátrányt jelenthet. A gazdálkodó ezért fulvo- és huminsavakkal, valamint tengerialga-kivonatot tartalmazó gyökereztető készítménnyel kezelte a növényeket. A kezelés gyorsan éreztette hatását: a növények vegetatív növekedése látványosan felgyorsult, a lomb színe, feszessége és általános kondíciója jelentősen javult. A gyökérzet fejlődése stabil alapot adott a későbbi termésképződéshez.
A termesztés folyamán a termelő több alkalommal alkalmazott glicin-betaint, aminosavakat és tengerialgakivonatot tartalmazó biostimulátorokat is, amelyek a növények stressztűrését és terméshozását egyaránt javították. Ősszel gyakori probléma a virágpor hiánya, amely kifejezetten megnehezíti a terméskötést. A kezeléseknek köszönhetően azonban ebben az állományban elegendő virágpor képződött, így a megporzás folyamatosan biztosított volt. A növények kondíciója még az októberi fagyos éjszakák után is kiemelkedő maradt, és a hideghatás ellenére a gazdálkodó napi betakarítási rekordokat ért el a kezelt területen. A biostimulátorok tehát nemcsak segítették a növényeket átvészelni a kedvezőtlen körülményeket, hanem hozzájárultak a nagyobb és jobb minőségű termés kialakulásához is.
A gazdálkodó összességében nagyon pozitív tapasztalatokkal zárta az őszi szezont: az állomány egészséges, erős és kiegyenlített volt, a termés minőségével elégedett volt, a termésmennyiség pedig a kezelt területeken megnőt. Egyetlen apró hátrányként említette, hogy a termések szára a szokottnál jobban megnyúlt, így szedés után ezeket vissza kellett vágni. Ez a kisebb kellemetlenség azonban eltörpült a látványos fejlődési és terméseredmények mellett.
[tartalomkoozi_banner]
Szamóca: hogyan áll helyre gyorsan a lemaradt állomány?
A szamócatermesztésben kulcsfontosságú, hogy az állomány már ősszel megfelelően megerősödjön, hiszen a következő évi terméshozam döntő része ilyenkor alapozódik meg. A 2024es szezonban a gazdálkodó nehéz indulással szembesült: az ültetés utáni rendkívül meleg időjárás miatt a frissen telepített palánták nagyon lassan fejlődtek, a gyökeresedés akadozott, és a növények nem tudták a szükséges tápanyagokat felvenni.
Az előző év tapasztalatai alapján azonban már jóval tudatosabban nyúlt a biostimulátorokhoz. Az ültetést követően azonnal fulvo- és huminsavat, valamint algaeredetű hatóanyagokat tartalmazó gyökereztető készítményt juttatott ki, amely gyors gyökérképződést indított el az állományban. A növények hamarabb hozzáfértek a talaj tápanyagaihoz, és a kezdeti stresszes viszonyok ellenére intenzív fejlődésbe kezdtek. Két hét elteltével a kezelést megismételte, ezzel tovább erősítve a gyökérzónát és stabilizálva a fiatal palánták állapotát.
Az ősz során további két lombkezelést végzett aminosav- és tengerialgakivonat tartalmú biostimulátorokkal, amelyek támogatták a tőosztódást. Ezeknek a kezeléseknek nagy jelentősége van: minél több és erősebb tő képződik ősszel, annál nagyobb lesz a tavaszi virág- és terméspotenciál.
A vegetáció végére a gazdálkodó egy erős, jól fejlett, homogén állományt kapott, amely a tél folyamán biztonságosan mehet nyugalomba. A biostimulátoros kezeléseknek köszönhetően a növények tavasszal nagyobb tartalékokkal, jobb kondícióban indulnak, ami gazdaságosabb, megbízhatóbb termést alapoz meg a következő szezonban.
Biostimulátorok fagy ellen? Meglepően jó eredmények
A tavaszi fagyok évről évre komoly károkat okoznak a hazai szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben. A fagykár sok esetben a teljes termés elvesztéséhez vezethet, ezért minden olyan eszköz értékes, amely hozzájárul a növények ellenálló képességének növeléséhez. A biostimulátorok ebben a védekezési stratégiában fontos szerepet tölthetnek be. Nem csodaszerek, ugyanakkor jelentősen javíthatják a növények stressztűrését, így mérsékelhetik a fagykár mértékét. Kezelés hatása jól látható volt: a májusban, közvetlenül a fagyok után készült képeken egyértelmű különbség mutatkozott a kezelt és a kontroll állomány között. Bár a hidegstressz jelei a kezelt állományon is megfigyelhetők voltak, a tőkéken nem alakult ki fürtkár, ami döntő jelentőségű a terméshozam szempontjából. Ezzel szemben a kezeletlen ültetvényben jelentős fürt- és terméskiesést tapasztalt a gazdálkodó.
A védekezés a várható fagy előtt24 órával történt: glicin-betain és tengerialga-kivonat-tartalmú biostimulátorokat juttattak ki lombon keresztül. Ezek a hatóanyagok rövid időn belül képesek javítani a sejtek ozmotikus egyensúlyát és növelni a növények hidegtűrő képességét, így mérsékelve a fagy által okozott károkat. A fagyok elmúltával a kezelést megismételték, hogy segítsék a növényeket a regenerációban és csökkentsék a hideg által kiváltott stresszt.
A tapasztalatok alapján a biostimulátorok alkalmazása hatékony kiegészítője lehet a tavaszi fagyok elleni védekezésnek: támogatják a növények természetes stresszvédelmi mechanizmusait, segítik a gyors regenerációt, és hozzájárulhatnak a termésbiztonság megőrzéséhez még szélsőséges körülmények között is.
Merre tovább a jövő növényvédelmében?
Összegzésként elmondható, hogy a biostimulátorok nem csodaszerek, hanem olyan korszerű, tudományosan megalapozott eszközök, amelyek hatékonyan támogatják a növények természetes folyamatait. A gyakorlati példák jól mutatják, hogy alkalmazásuk túlmutat a hagyományos tápanyag-utánpótláson: segítik a gyökérfejlődést, javítják a növények kondícióját, fokozzák a stressztűrést, és végső soron hozzájárulnak a magasabb és jobb minőségű terméshozamhoz.
A helyes megválasztásával és célzott, időzített alkalmazásával a gazdálkodók ellenállóbb, stabilabb és fenntarthatóbb termesztési rendszert alakíthatnak ki. Mindez nemcsak a termelés biztonságát növeli – például a stresszes időszakok (fagyok, hőség, átültetési sokk) átvészelésében –, hanem hosszú távon gazdaságosabb, kiszámíthatóbb működést is eredményez a mezőgazdaságban.
SZERZŐ: BOZI JÓZSEF • AGRO APOTÉKA KFT.
MezőHír Tudástár: biostimulátorok – Természetes vagy szintetikus eredetű hatóanyagokat (pl. aminosavak, algakivonatok, humin- és fulvosavak, mikrobiális inokulánsok) tartalmazó készítmények, amelyek a növények élettani folyamatait serkentik, fokozzák a gyökérfejlődést, a tápanyag-hasznosulást és a stressztűrést, ezáltal javítják a terméshozamot és a minőséget.
