A kukoricatermesztés kockázata ma már nem elméleti kérdés. Nemzetközi modellek szerint a század végére a globális kukoricahozam átlagosan akár 20–25 százalékkal is visszaeshet a klímaváltozás hatására. A probléma nem csupán a hozamingadozás, hiszen a hőstressz, a vízhiány és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak.
Az EU-s terméskilátásokat figyelő JRC MARS rendszeresen jelzi, hogy Dél- és Kelet-Európában a nyári kultúrák (köztük a kukorica) ismétlődően sérülékenyek, míg nyugatabbra/északabbra gyakran kedvezőbbek a feltételek.
A kukorica „költözik”, a kockázat marad
Az európai termőzónák átrendeződését már nem csak elemzői narratívák, hanem harmonizált, területi bontású EU-adatbázisok is vizsgálhatóvá teszik. Ezekből jól látszik, hogy klimatikus és gazdasági okok együtt tolják el a súlypontokat. Közben az ágazati statisztikák szerint a gabonatermelés EU-szinten is ingadozó, 2024-ben például kis területváltozás mellett a hozamok mozgása döntötte el az összképet.
Cirok: aszálytűrésből technológiai kérdés
A cirok európai térnyerése több forrásban is visszaköszön, hiszen forgóba illeszthető, vízhiányos régiókban célzottan ajánlott alternatívaként jelenik meg, ráadásul a kukoricához képest jobb hő- és szárazságtűrése miatt is gyakran kiemelik. A gyakorlati oldal ugyanakkor gyorsan piacra és beltartalomra helyezi a fókuszt, ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés: Ki a célközönség? Kinek értékesíthető?
Köles: rövid tenyészidő, vízre hangolva
A kölesfélék azért kerültek újra elő, mert rövidebb tenyészidővel és több hasznosítási iránnyal (takarmány, élelmiszer, gluténmentes alapanyag) tervezhetők. Tudományos kísérletekben kifejezetten a vízhasznosítási hatékonyság és a stressz alatti teljesítmény a fókusz: észak-olaszországi (Ravenna környéki) többéves összehasonlító vizsgálatban például a proso köles és a cirok is szerepelt a kukorica mellett, kifejezetten WUE-szemlélettel.
Más európai vizsgálatok szintén a nem öntözött körülmények közötti stabilitást és WUE-mutatókat emelik ki.
A víz a főváltozó: nem rekordtermés, hanem termésbiztonság
A 2025-ös nyári aszály több térségben visszavetette a nyári kapások kilátásait és a monitoring anyagok külön kiemelik a rainfed, vagyis öntözés nélküli stermelés kitettségét. Ebből következik, hogy a vetésszerkezet tervezése egyre gyakrabban „biztosítási logikával” történik: több, eltérő stressztűrésű nyári növény kombinációja csökkentheti az egyoldalú kockázatot. A hazai öntözéssel kapcsolatos friss hírekről itt írtunk részletesen.
Nincs varázsnövény, van portfólió
A cirok és a köles sem „bír ki mindent”: a szélsőségek, a rossz keléskörülmények, a piac és a technológiai fegyelem ugyanúgy döntőek. A friss európai termés-előrejelzések és piaci várakozások is azt sugallják, hogy 2026-ban a kukorica egyes régiókban javulhat a 2025-ös aszályos helyzet után – de ez területenként szétnyíló kockázati térképet jelent, nem egységes visszarendeződést.
MezőHír Tudástár: Kukorica-termésbiztonság – A kukorica hozamstabilitását meghatározó agronómiai és klimatikus tényezők összessége (hőstressz, vízhiány, WUE), amelyet a vetésszerkezet diverzifikálása – például cirok és köles beillesztése – javíthat; cél a kockázatmegosztás öntözés nélküli (rainfed) körülmények között, nem a rekordtermés maximalizálása.
