Kutatómunkám során szakmai együttműködést alakítottam ki Tetiana Shkarban területi szakmérnökkel. A közös kutatás célja egy algakivonatot tartalmazó biostimulátor hatékonyságának vizsgálata, valamint alkalmazhatóságának értékelése trágyázási alternatívaként kápia- és kaliforniai paprikatermesztésben.
Miért Ascophyllum nodosum? – Stressztűrés és növekedés
Az Ascophyllum nodosum az Északitenger zord, változó időjárási viszonyai között élő algafaj. A túlélés érdekében jelentős mennyiségű tartalék tápanyagot és bioaktív vegyületet halmoz fel, például poliszacharidokat, alginátokat, vitaminokat, szerves ozmolitokat és hormonstimuláló anyagokat. Ezek a komponensek elősegítik a növények növekedését és fokozzák ellenálló-képességüket a különböző stresszhatásokkal szemben.
Kísérleti helyszín és beállítás
Kutatásaimat Sárszentmihály, Szőlőhegy területén végeztem, ahol a talajok többnyire nem alkalmasak igényes zöldségfélék termesztésére. A kísérleti terület kedvezőtlen edafikus adottságokkal rendelkezik: a talaj magas sótartalmú, levegőtlen, kötött szerkezetű, továbbá jelentős a kórokozók felhalmozódása. Ennek következtében az elmúlt évtizedben a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapota egyre gyorsuló ütemben degradálódott.
A kísérlet során Ascophyllum nodosum algakivonatból előállított biostimulátort alkalmaztam, amely egyben jelentős tápanyag- és aminosavforrásnak is bizonyult. Vizsgálataimhoz csemegepaprikát (Capsicum annuum var. grossum), azon belül a kápia- és kaliforniai típusokat választottam. A termesztési kísérletet egy „Soroksár 70” típusú, 8 méter széles és 53 méter hosszú, fűtetlen fóliás hajtatóházban végeztem. A tápanyagigény kielégítése érdekében a telepítések előtt granulált szerves ásványi trágyát forgattam a talajba. Ezenkívül kizárólag algatrágyás kezeléseket alkalmaztam. A vizsgálathoz szükséges palántákat saját nevelőben állítottam elő. Az ültetést április 30-án végeztem, a kápia paprikát 4,5 db/m², a kaliforniai paprikát pedig 3,5 db/m² sűrűséggel telepítettem.
Összesen hét alapkezelést állítottam be; egyes kezeléseknél az általam kialakított, aminosavat és huminsavat tartalmazó hatásfokozó komplex kombinációit is alkalmaztam. Minden kezelésnél egységesen – a kontroll kivételével – az algakészítményből 1,6 ml/m², az általam fejlesztett adjuvánsból pedig 2 ml/m² dózist használtam. Az A-jelű kezelések kizárólag algát, míg a B-jelű kezelések algát és adjuvánst is kaptak (1. táblázat).
Típusonként (kápia és kaliforniai) összesen 210 növényt ültettem, kezelésenként 30 példányt. Az ültetéseket véletlen parcellás elrendezésben helyeztem el. A kápiánál a kezelések átlagosan 18%-kal, kaliforniai paprikánál pedig 20%-kal növelték a hozamot a kontrollhoz képest. A piacképes hozam tekintettében a kápia 32%-kal, a kaliforniai 36%-kal múlta felül az A0 kezeletlen eredményeit. Mindkét paprikafajtánál a legjobb produktivitást a B3-as kezelések növényei adták. A piacképes és az összes termés hányadosából kiszámítható az egyes kezelések eladhatósági részaránya, amely minden kezelésnél – a kontroll kivételével – átlagosan 15–17%-kal nőtt. A B3-as ismétlések mindkét típus esetében kiemelkedő eredményt hoztak: az értékesíthető termések aránya 90–98% volt, ami 29–31%-kal haladta meg a kontroll értékeit.
A kápiapaprikánál a kezelések hatása lineárisan növelte az összes és a piacképes termés mennyiségét, míg a kaliforniai típusnál az A1–A3 kezelések esetében a hozamok stagnálást (perzisztenciát) mutattak. A B1, különösen pedig a B2 és B3 ismétlések során a terméshozam maximalizálódott (1. grafikon).
A kezelések hatására a kápiapaprikánál a II. osztályú termések aránya 62%-kal, az I. osztályúaké 57%-kal csökkent, míg az extra kategóriában 35%-os visszaesés, a szuperextra kategóriában pedig 78%-os növekedés volt megfigyelhető a kontrollhoz képest.
Hasonló tendenciát tapasztaltam a kaliforniai paprikánál is: a kezeletlenhez képest a II. osztályban 37%-os, az I. osztályban 44%-os csökkenés mutatkozott, ugyanakkor az extra osztályban 57%-os, a szuperextra osztályban pedig 83%-os növekedés történt. A kísérlet során egyértelműen a prémium kategóriájú termések hozama emelkedett a legjelentősebben (2. grafikon).
A kutatás során nyomon követtem az egyes minőségi osztályokba tartozó termések átlagos bogyótömegének alakulását is. A kontrollhoz képest az átlagos terméstömeg 10–16%-os növekedést mutatott. Mindkét paprikatípusnál a B-jelű kezelések esetében volt megfigyelhető a legjobb minőségű, egyenletesen fejlett termések kialakulása. A kápiapaprikánál előfordultak olyan bogyók, amelyek elérték az emberi alkar hosszát (1., 2. kép), míg a kaliforniai típusnál egyes termések tömege a fél kilogrammot is meghaladta (3., 4. kép).
Vegetatív teljesítmény: gyökér, lombozat, magasság
A kontrollal szemben mindkét paprikánál az alkalmazások a gyökértömeget 35–46%-kal, a növény egyéb szerveinek a vegetatív tömegét 27–37%-kal, a növénymagasságot pedig 22–40%-kal növelték (3. grafikon). Kutatásaim során a kezelések hatására javult a paprikanövények növekedése: erőteljesebb hajtásképződést, élénkebb lombozatot és vaskosabb szárrendszert figyeltem meg.
Vitalitás és tápanyaghiány – heti felvételezések
A kutatás ideje alatt hetente felvételeztem a növények egészségi állapotát, és különös figyelmet fordítottam a tápelemhiányos tünetek értékelésére: azok mértékére és súlyosságára. Stresszhatás fennállása esetén meghatároztam a növények életképességét is. A tápanyaghiányos indexek meghatározását, a növényi stresszhatások értékelését és a vitalitási fokozatok besorolását saját, egységes szempontrendszer alapján végeztem el.
A kápiapaprikánál a kontrollhoz képest a tápanyaghiányok aránya 23%-kal, a tünetek erőssége 72%-kal csökkent, míg a növények vitalitása 60%-kal nőtt. A kaliforniai típusnál a tápanyag-ellátási zavarokkal érintett növények aránya 8%-kal, a tünetek súlyossága 55%-kal csökkent, miközben az életképességi ráta 50%-os javulást mutatott.
A tápelemhiányok gyakoriságában a kezelések között nem tapasztaltam lényeges különbséget, ugyanakkor a tünetek erőssége és a növények vitalitása tekintetében szignifikáns eltérések mutatkoztak a kontroll és a kezelt növények között. A legnagyobb életképességet a B3-as kezelések növényei érték el: a parcellákon mért eredmények 88–97% közötti értéket mutattak, ami 71%-kal haladta meg a kontrollnövények értékét (4. grafikon).
Növekedés és remontáló-képesség – B3 a csúcs
A kutatás során folyamatosan nyomon követtem a növények habitusának alakulását, a növekedés dinamikáját, valamint a reprodukciós folyamatok (bimbózás és virágzás) változásait. Minden növénytani jelenséget rögzítettem és kezelésenként részletesen kiértékeltem.
A0 kontroll: Az ültetést követően közepes gyökeresedés és mérsékelt hajtásképződés volt megfigyelhető. A teljes terhelési időszak alatt növekedéstorpanás jelentkezett, az új hajtások megjelenése csak az első kötések eltávolítása után indult meg. Az első szedéseket követően ugyan a növények növekedni kezdtek, azonban a hőségnapok hatására fokozott generatív irányultság alakult ki, ami 30–40%-os termésdepressziót eredményezett. Ősszel a növények gyenge reprodukciós képessége miatt a remontáló-képesség jelentősen csökkent.
Az A1 és A2 kezelések esetében a kezdeti jó kondíciót követően a terhelés és a hőstressz hatására a növényi hajtáscsúcsok jelentősen legyengültek. Az első szedések után a paprikák visszanyerték növekedésüket, és a nyár végére az általános növénykondíció középerős-erős volt, mérsékelt terméscsökkenés mellett.
Az A3-as parcellákon fejlődő paprikák a tenyészidőszak során jó egészségi állapotot és kielégítő erőnlétet mutattak, csupán a terméskötések csúcsán volt megfigyelhető átmeneti növekedésgátlás. A növények remontáló-képessége ősszel 80% körüli értéket ért el, vagyis 100 virágból 80 életképes bogyó alakult ki.
A B1 és B2 kezelések növényei gyorsan növekedtek, és hamar elérték a szedési ciklust. A hőstressz hatásai mindössze mérsékelt vitalitáscsökkenést okoztak, a remontációs képesség pedig 86% körül alakult.
A B3 kezelés során a növények végig kiváló kondícióban maradtak; a túlkötés sem akadályozta a növekedést. A hajtatás késői, októberi szakaszában a növények kiemelkedően magas kötésszáma mellett a remontáló-képesség elérte a 95%-ot. A terméskötés tekintetében a korai időszakban is a B3-as alkalmazás bizonyult a leghatékonyabbnak (5., 6. kép).
Az őszi időszakban a B3 ismétlések növényeinél a letermett oldalhajtások is újra berakódtak. Egyes növényeken egyetlen hajtásrészen 10–12 bogyó is fejlődött, és méréseim szerint októberben növényenként 2–2,5 kg érett termést tudtam betakarítani (7. kép).
Összegzés: komplex kezelés, kisebb N-igény
A kutatás során az Ascophyllum nodosum tengeri alga alkalmazása hatékonyan befolyásolta a növények teljesítőképességét: növelte az összes és a piacképes termések hozamát, valamint javította a termések minőségét. Méréseim szerint az össztermés átlagosan 18–20%-kal, az értékesíthető termés 32–36%-kal emelkedett, bizonyos kezeléseknél pedig ennél is magasabb értékek voltak tapasztalhatók. A piacképes termések megoszlásában negatív korreláció volt megfigyelhető: a kezelések növelték a magasabb minőségi osztályok részarányát, miközben csökkentették az alacsonyabb kategóriák arányát. Az algakészítmény kifejezetten fokozta a prémium kategóriás termések méretét, növelte a bogyók tömegét, és javította azok küllemét és tetszetősségét (8. kép).
A kápiapaprikánál 56%-kal, a kaliforniai típusnál pedig 70%-kal nőtt az extra és szuperextra kategóriájú termések aránya. A készítmény emellett javította a termések íz- és illatanyag-tartalmát, valamint fokozta azok fogyasztási élvezeti értékét – ezt a vásárlói visszajelzések is alátámasztották. A termésbírálati tesztek során a fogyasztók szívesebben választották az algával kezelt növények terméseit, és a kóstolások alkalmával még a gyerekek is ízletesebbnek, teltebbnek és zamatosabbnak érezték ezeket a paprikákat.
A kezelések hatására nőtt a növények vegetatív hozama: számottevően gyarapodott a gyökértömeg, javult a növekedés és kondíció, valamint az erőteljes szárrendszer kialakulása csökkentette a megdőlés veszélyét. A növények vitalitása jelentősen fokozódott, így hatékonyabban tudták kivédeni a különféle stresszhatások negatív következményeit.
Az algakészítmény mérsékelte a tápelemzavarok megjelenését, és jelentősen csökkentette a hiánytünetek súlyosságát, ezáltal tompította azok manifesztációját. A vizsgálat során mérsékelt nitrogéntrágyázás mellett is kimagasló terméspotenciált sikerült elérni.
A szedések során a növények gyorsan regenerálódtak: az esetleges hajtástöréseket és sérüléseket rövid időn belül kiheverték. Összességében jelentősen javult a növények remontáló-képessége és általános ellenálló-képessége, csökkent a káros környezeti hatások miatti nem kívánt stresszreakció és a termésdepresszió mértéke.
Szakmai meglátások
Az Ascophyllum nodosum alkalmazása kedvezően befolyásolta minden vizsgált növényi paramétert. Különösen hatékonynak bizonyultak azok a kezelések, ahol a foliáris permetezést beöntözéssel kombináltam, illetve ahol a növényeket aminosav- és huminsavtartalmú adjuváns hatásfokozókkal is kiegészítettem (B1, B2, B3 kezelések).
Kutatásaim és szakmai tapasztalataim alapján az A. nodosum alga öntözve és permetezve egyaránt hatékony, azonban az additív és szinergikus hatások miatt a komplex alkalmazás – beöntözve és foliárisan egyaránt – javasolt. Ilyen esetben a hatások sokkal kifejezettebbek, és csökkenthető az algakészítmény hektáronkénti dózisa is. Véleményem szerint az A. nodosum alga közepes nitrogénhiány mellett is hatékonyan alkalmazható, használatával pedig csökkenthető a felhasznált nitrogéntrágyák mennyisége.
Köszönet illeti Tetiana Shkarban kutatási szakreferenst a szakmai támogatásért, valamint a MezőHír szaklap munkatársait az áldozatos munkájukért!
Szerző: Németh Tamás növényorvos-biológus, a paprika és a paradicsom specialistája, kutató, a vegyszermentes termesztés képviselője
Konzultáns: Tetiana Shkarban kutatási és területi exportvezető, Spanyolország
MezőHír Tudástár: Ascophyllum nodosum – Tengeri barna alga alapú biostimulátor, amely bioaktív vegyületeivel javítja a növények stressztűrését, tápanyag-hasznosulását és vitalitását, miközben tartósan növeli a piacképes hozamot és a prémium minőségi arányt intenzív zöldségtermesztésben.
