Tonnánként több tízezer forintot takaríthatott meg az, aki idén is résen volt, és figyelt a hazai műtrágyagyártó karácsonyi akciójára. A gesztust a gázárak lényeges csökkenése tette lehetővé, de lassan elfogy a mozgástér az európai műtrágyapiacon.
Nem a karbonadó fáj a műtrágyapiacnak
Élesedett a műtrágyák uniós importjára vonatkozó szén-dioxid-határkiegyenlítő mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM). Október közepén írtunk róla, hogy ez a rendszer fokozatosan váltja fel az ingyenes kibocsátási egységek kiosztását, és elsődleges célja, hogy megakadályozza a CO₂-intenzív termelés kiszervezését az EU-ból, majd a legyártott termékek visszaimportálását. Mellesleg az összes többi karbonintenzív termék behozatalát is megnehezíti, így a nitrogénműtrágyákét is.
Az európai műtrágyapiacnak mégsem ez az intézkedés fáj a legjobban, hanem az orosz/belorusz műtrágyák behozatalára kivetett extraadó. A nitrogénműtrágyákra 2025. július elsejétől a 6,5%-os vámon felül tonnánként plusz 40 euró adóteher is vonatkozik, míg az összetett műtrágyákra (pl. NPK) plusz 45 euró rakódik rá. 2026 júliusától ugyanezek a plusz terhek 60, illetve 70 euróra nőnek (változatlan vámkulcs mellett), majd 2027 nyarán 80 és 95 euróra módosulnak, végül 2028 nyarától 315, illetve 430 euró terheli minden nitrogén-, illetve összetett műtrágya behozatalát a szankcionált térségből.
Ha a kereskedők megpróbálnák az import fokozásával elkerülni az adóterheket, akkor az adott évre megszabott importküszöb átlépésekor automatikusan a legmagasabb díjszintre emelkedik a teher. (Az importküszöb 2,7 millió tonnáról három év alatt a harmadára csökken.)
Karácsony előtt kellett bespájzolni
A nitrogénműtrágyákra vonatkozó CO₂-határadó bevezetését a Bizottság december 17-én jelentette be – ugyanakkor a vártnál kisebb mértéket jelölt meg. Döntését azzal indokolta, hogy az EU agráriuma nehéz helyzetben van. A piac azonban már lereagálta azt, hogy július óta rendkívül magas importterhek vonatkoznak az orosz/belorusz műtrágyákra, és a kieső mennyiség hiányzik az uniós kínálatból. Ráadásul sok gazdálkodó készletezésbe kezdett a CO₂-adó hatálybalépése előtt.
A végeredmény az, hogy bár a gázárak csaknem 40%-kal(!) csökkentek az elmúlt év során – és ezzel a gyártási költségek is –, ezt a gazdálkodók egyáltalán nem érezték a műtrágya őszi megrendelésekor. Az ipari oldalon viszont jelentősen javult a profit: a gyárak kihasználták azt a helyzetet, hogy az olcsón előállított terméket drágán adhatták el. A szeptember végéig tartó időszakban lényegesen magasabbak voltak az árak, mint 2024-ben. Karácsony előtt azonban – ahogy azt már megszokhattuk – a magyarországi gyártó gesztust gyakorolt a termelők felé, és nagy leárazást hajtott végre. Aki készült az akcióra, az tonnánként több tízezer forintot nyert vele.
A legtöbb nitrogénoldat ára az év végén és 2026 elején már nem változott. Az állóvizet csak az kavarhatja fel, ha India sok karbamidra tart igényt a globális piacról. Az elemzők arra számítanak, hogy az árviszonyok a szilárd nitrogénműtrágyáknak kedveznek idén. A foszforműtrágyák ára továbbra is csökkenő tendenciát mutat, és a kereskedők a következő hetekben további áresésre számítanak. Ez várhatóan január közepe körül válik majd érezhetőbbé.
MezőHír Tudástár: műtrágyaimport-adó – Az EU által az orosz és belorusz műtrágyákra kivetett többletteher, amely a vámon felül tonnánként növekvő fix adót alkalmaz, szűkíti az uniós kínálatot, torzítja az árakat, és a gázárcsökkenés ellenére is magasan tartja a műtrágyaárakat.
