A vetőmagágazatunk továbbra is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági termelésben. Olyan nemzetekkel „játszunk egy ligában”, mint a lengyelek, a románok vagy a dánok. A 2024-es év azonban megmutatta, mennyire sérülékeny ez a rendszer: a vetőmagtermelés 22%-kal csökkent. Különösen a búza szaporító területe esett vissza. Néhány kisebb kalászos viszont hódító útra indult.
Magyarország a 7. helyen
Az Európai Unióban 2024-ben 1968,2 ezer hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot, ami 1%-os csökkenést jelentett. A vetőmag-szaporító terület rangsorát továbbra is Franciaország vezeti (339 ezer hektár). Olaszország 234,1 ezer hektárral a második lett (+8,6%), Spanyolország pedig a harmadik helyre jött fel 210,2 ezer hektárral (+9,3%). Magyarország 2024-ben a 7. helyet foglalta el, Románia előtt – összegez legfrissebb jelentésében az AKI.
Az uniós országokban tavaly összesen 948 ezer hektáron szaporítottak kalászos vetőmagot, ami a teljes szántóföldi vetőmag-előállítás 48%-a. Az őszi és tavaszi búzafélék (durum nélkül) területe 5,3%-kal csökkent, a tritikálé és különösen a tönköly szaporítására is kisebb felületet szántak 2024-ben (-3,1% és -41%).
Csökkent a szaporítóterület
Magyarországon (a zöldség- és virágmagok kivételével) 110,4 ezer hektáron folyt vetőmagtermesztés 2024-ben, 8,4%-kal kisebb területen, mint a megelőző évben. A csökkenés mögött nem egyetlen ok áll, de a 2024-es időjárás döntően rányomta a bélyegét az eredményre. A gazdálkodási év rendkívül száraz és meleg volt, az éves átlaghőmérséklet 2,1 °C-kal haladta meg az 1991–2020 közötti átlagot. Végül 322,5 ezer tonna vetőmagot fémzároltak. A termelés 22%-os csökkenése jóval nagyobb volt, mint amekkorát a terület zsugorodása indokolt volna.
Lényegesen csökkent a búza szaporítóterülete
A kalászosok közül vetőmagcélra őszi búzát vetettek a legnagyobb területen (25,9 ezer hektáron), de ez is 17,2%-kal volt kisebb 2023-hoz képest. Az előállított fajták száma 200 volt (tavaszi búzával együtt). Az AKI adatai szerint a szaporítóterület egyharmadán hazai fajtát vetettek, míg a fennmaradó kétharmadon külföldi nemesítésű fajtát választottak a termelők szaporításra. A termés 150,7 ezer tonna vetőmag-alapanyagot biztosított a 2025-ös vetési szezonra, ennek 90%-át fémzárolták. 2025-ben nagyságrendileg 994 ezer hektáron vetettek őszi búzát árunövényként, amihez a vetőmagszükséglet hozzávetőleg 229 ezer tonna volt (230 kg/ha átlaggal). A fémzárolt alapanyag a vetésterület mintegy 60%-ára adott fedezetet.
Árpa: a vetőmagtermesztésben megtört a növekvő trend
Az őszi árpa szaporítóterülete a korábbi években folyamatosan bővült, 2024-ben viszont megtört ez a trend, és közel 40%-os visszaesés következett be: 7,6 ezer hektáron történt alapanyag-előállítás. Ezzel párhuzamosan a tavaszi árpa vetőmag-előállító területe valamelyest emelkedett, így az őszi : tavaszi arány 7 : 1 lett. A vetőmagterület harmadát két német fajta foglalta el. Végül 46,6 ezer tonna vetőmagot takarítottak be 2024-ben, ebből 40 ezer tonnát fémzároltak (86%). A rendelkezésre álló vetőmagmennyiség mintegy 180 ezer hektárra volt elegendő (220 kg/ha normával). A 2025-ös év őszére tervezett 319,1 ezer hektárnyi árpaterület nagyjából 60 százalékára volt biztosított a szaporítóanyag.
Tritikálét hazánkban 2024-ben 2517 hektáron szaporítottak 33 fajta felhasználásával (őszi és tavaszi), ez 2,1%-os területcsökkenést jelentett az előző évihez mérten. A teljes terület egyharmadán hazai nemesítésűt szaporítottak a gazdák. A termés 61,5%-ban fedezte az őszi vetési szükségleteket.
Előretörnek a kisebb kalászos kultúrák
Rozsot (őszi és tavaszi) 3409 hektáron állítottak elő (20 fajta), ami 34%-os területnövekedést jelentett az egy évvel korábbihoz mérten. Az évek óta első helyen álló német fajta a terület egyötödét foglalta el, majd ezt követte egy magyar nemesítésű fajta. Rozsból több vetőmagot állítottunk elő, mint amennyit a hazai piac igényel, tehát exportra is jut belőle.
Durumbúzát 2187 hektáron szaporítottak 2024-ben (29 fajta felhasználásával), ez 21,6%-os növekedést jelentett az előző évhez képest (98%-ban őszi vetésű). A szaporítóterület legnagyobb részét (közel 10%-át) egy osztrák fajta fedte le. Betakarítás után 48,3%-kal többvetőmagot tudtak fémzárolni, mint 2023-ban. A termés 62,4 ezer hektárra biztosította a vetőmagot, de csak 48,4 ezer hektáron vetettek durumot 2025 őszén. A fennmaradó részt exportálták.
A tönkölybúza vetőmagját 113,5 hektáron állították elő 2024-ben (5 fajta felhasználásával), így a területnagyság az előző évihez képest 35%-kal emelkedett. A felhasznált fajták közül 2 magyar fajta a terület 77%-át fedte le. A megtermelt vetőmag mintegy 1890 hektár vetésterületre volt elegendő, tehát messze nem elég a 16 ezer hektárt meghaladó vetésterülethez mérten.
A legfontosabb kalászosokból importálnunk is kell
Összegezve a fentieket: búzából, árpából, tritikáléból mintegy 60%-ban vagyunk képesek fedezni a hazai igényeket. Tönkölybúzából a termelés szükségleteihez mérten nagyon kevés az itthon szaporított vetőmag. Durumból és rozsból viszont exportra is bőven jut a hazai termesztésből.
Kapcsolódó írásunk: Nagy lesz a kalászosvetési kedv, drágul a vetőmag.
MezőHír Tudástár: kalászos vetőmagtermesztés – A kalászos vetőmagtermesztés a szántóföldi növénytermesztés alapellátó rendszere, amely fajonként eltérő szaporítóterületre, fémzárolásra és genetikai eredetre épül; Magyarországon a búza, árpa és tritikálé csak részben fedezi a hazai igényeket, míg a rozs és a durumbúza vetőmag-termelése exporttöbbletet is képezhet.
