Véget ért a betakarítás, indulnak a tüntetések – már csaknem megszoktuk, hogy ez a menetrend. A következő agrártámogatási ciklus formálódása idején és a Mercosur-egyezmény életbe lépése előtt most van lehetőség az érintett szektorban a véleménynyilvánításra. Több tízezer gazdálkodók várnak Brüsszelbe. Táblázatba foglaltuk a vita lényegét.
December 18-ára nagyszabású, összeurópai megmozdulást szervez az Európai Unió legnagyobb agrárszervezete, a COPA-COGECA. A tiltakozás elsődlegesen az Európai Unió agrárpolitikájának átalakítása ellen irányul, de érinti a dél-amerikai Mercosur-országokkal (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) kötött, ratifikálásra váró szabadkereskedelmi egyezményt is.
Az első kérdés különösen bonyolult, mivel egy teljesen más forrásrendszert alakítana ki a termelés támogatására, amelyben a tagállamoknak is nagyobb szerep jutna. Így nagyon nehéz megbecsülni, hogy melyik célra mennyi pénzt lehet fordítani. (A témáról itt írtunk legutóbb: A saját kormányon fog múlni az agrárbüdzsé.) A Mercosur-megállapodás pedig egy kockázatokkal teli üzlet a mezőgazdaság számára. Az aggodalmakra a szabadkereskedelembe épített importfékkel válaszolt a Bizottság. (Küszöbön a Mercosur-megállapodás, importféket raktak bele.)
A vitás pontok jobb átláthatósága érdekében mindkét témát egy-egy táblázatban foglaltuk össze, egyik oldalról a gazdák érveit sorolva, a másik oldalról pedig az EU-vezetését.
Vita a KAP átalakításáról
| A gazdák érvei a KAP átalakítása ellen | Az EU érvei a KAP átalakítása mellett |
| Az agrárium súlyvesztése a politikában: A KAP önálló alapjának megszüntetése politikai szinten más szakpolitikák (klíma, kohézió, versenyképesség) alá rendelheti a mezőgazdaságot, ami gyengíti a szektor érdekérvényesítését. | Decentralizálás: A támogatások egy egységes pénzügyi alapba (Single Fund) olvasztása egyszerűsíti az adminisztrációt, de nagyobb rugalmasságot ad a tagállamoknak a forrásfelhasználásban. |
| Pénzügyi bizonytalanság: A számítások szerint 20–30%-os nominális forráscsökkenés következhet be az agrártámogatási rendszerben. A gazdák jövedelmének ma legalább a felét a támogatások teszik ki, tehát nagy lenne a jövedelemvesztés. | Eredményközpontú megközelítés: A tagállamok maguk állítják össze a KAP-stratégiai tervüket, a támogatások kifizetése pedig a célok teljesülési mutatóihoz kötődik. Cél: a jövedelmező termelés ne a támogatáslehívás, hanem a termelés hatékonyságán múljon. |
| Versenyhátrányok növekedése: Ha a támogatások elvonása és a szigorú termelési normák fenntartása együtt valósul meg, akkor az versenyhátrányt okoz az alacsonyabb normákkal megtermelt importtermékekkel szemben. | Méltányosabb elosztás: A degresszív kifizetések és a támogatási plafonok bevezetése a kis- és családi gazdaságoknak kedvez. Még több forrásra számíthatnak a fiatal gazdák (a nyugdíjasok rovására) és az ökológiai termelők. |
| Élelmiszer-biztonsági kockázat: A jövedelmek csökkenése miatt a gazdák feladhatják a termelést, ami növeli az EU függőségét a külső piacoktól és veszélyezteti az önellátást. | Válságkezelés és új prioritások: Külön pénzügyi pillér létrehozása a válsághelyzetek kezelésére (klímakatasztrófa, piaci zavarok). A szójatermelés kiemelt támogatása stratégiai célként megmarad. |
Vita a Mercosur-megállapodásról
| Gazdák érvei az egyezmény ellen | EU érvei az egyezmény mellett |
| Környezeti és minőségi kockázat: A dél-amerikai országok alacsonyabb termelési normákat alkalmaznak (pl. tiltott növényvédőszerek, erdőirtás). Ez méltánytalan versenyt teremt és veszélyezteti az uniós élelmiszer-biztonságot. | Geopolitikai szövetség: Az egyezmény erősíti az EU politikai és gazdasági befolyását a régióban, és új piacokat nyit a vámháborúk idején. |
| Piaci zavarok: Az egyezmény által garantált kvóták révén olcsó marha- és baromfihús, cukor, méz, etanol és gabona érkezhetne az EU-ba, ami az árak bezuhanásával járna. | Vámmentesség az európai termékek számára: Az unió ipari termékei mellett a minőségi európai agrártermékek (pl. bor, sajt, szeszes italok) is vámmentesen juthatnak a több százmilliós dél-amerikai piacra. |
| Elégtelen piacvédelem: A gazdák szerint a beígért védzáradékok nem nyújtanak megfelelő védelmet az importnyomás ellen. | Védzáradékok: Az EU lehetővé teszi az import korlátozását, ha az árak túlságosan csökkennek, vagy az importtermékek szokatlanul nagy mennyiségben érkeznek egy-egy uniós tagállam piacára. |
MezőHír Tudástár: gazdatüntetések az Európai Unióban – Az európai gazdatüntetések olyan kollektív érdekképviseleti akciók, amelyek az EU agrárpolitikájának átalakítása, a Közös Agrárpolitika finanszírozása és a Mercosur-szabadkereskedelmi egyezmény miatt várható piaci, jövedelmi és versenyhatások ellen irányulnak, céljuk a mezőgazdasági termelés gazdasági és szabályozási biztonságának megőrzése.
