A szőlőbetegség csendben falja fel a magyar mezőgazdaság borvidékeit: ha nem lépünk összehangoltan, tőkék százezrei és évtizedes munka veszhet el – egymás után kerülhetnek veszélybe ikonikus borvidékeink.
A Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián elhangzott előadás hidegzuhanyként hatott: a szőlő aranyszínű sárgasága ma már nem elszigetelt növényegészségügyi probléma, hanem országos agrárkockázat, amely alapjaiban rengetheti meg a magyar bortermelést. Az alábbiakban összefoglaljuk, miért beszél ma már minden szakember erről a betegségről – és mi történhet, ha későn lépünk.
„Láthatatlan járvány” a tőkék között
Az aranyszínű sárgaság egy fitoplazmás eredetű szőlőbetegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A fertőzött tőkék levelei háromszög alakban felkunkorodnak, fehér fajtáknál aranysárgára, kék bogyójú fajtáknál vörösre színeződnek, a vesszők rosszul érnek be, a tőke fokozatosan legyengül.
A gazdálkodók első kérdése érthetően az: fogyasztható-e a fertőzött tőkékről származó szőlő, illetve bor? A szakmai válasz megnyugtató: a bor és a szőlő emberre nem veszélyes, a probléma nem élelmiszer-biztonsági, hanem növényegészségügyi és gazdasági. A következmények azonban drámaiak lehetnek: a terméshozam 20–50%-kal is visszaeshet, majd néhány éven belül a tőke elpusztul. Egy ültetvényben akár az állomány 80–100%-a is áldozatul eshet.
Más szóval: ami ma „csak pár sárguló levélnek” tűnik, néhány éven belül teljes ültetvények eltűnését jelentheti.
Már szinte a teljes magyar szőlőtermő terület érintett
Az előadás adatai szerint 22 borvidékből 21-ben kimutatták a fertőzést, és 19 vármegyéből 18-ban jelen van a károsító – egyedül Nógrád vármegyében nem találták meg. 2025-ben hat új vármegyében és két új borvidéken jelent meg a betegség, köztük Tokajban és Egerben is.
A legsúlyosabb gócok:
- Zala vármegye,
- a Balaton északi és déli partjának több szőlőterülete (Veszprém és Somogy egyes részei).
Különösen aggasztó, hogy a kórokozó nemcsak a kultúrszőlőben, hanem vad gazdanövényeken – például iszalagon, égeren, bálványfán – is fennmaradhat. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés az ültetvények határain túl, „háttérben” is életben marad, és folyamatosan visszafertőzheti a művelt területeket.
Nincs csodaszer – csak szervezett védekezés
A fitoplazma ellen nem létezik közvetlen kémiai megoldás, a védekezés kulcsa:
- a fertőzött tőkék felderítése és kivágása,
- a terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítése,
- valamint a gazdák, hegyközségek, hatóságok összehangolt munkája.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a kormány 7 pillérre épülő országos akciótervet fogadott el, és 3,8 milliárd forint forrást különített el a járvány lassítására. A program fő elemei:
- országos felderítés és monitoring,
- szemlecsoportok szervezése,
- drónos felderítés,
- állami növényvédő szeres védekezés,
- laboratóriumi kapacitás bővítése,
- szaporítóanyag-ellenőrzés,
- elhagyott, fertőzési gócokat jelentő ültetvények felszámolása.
Légi védekezés és drónos „riadólánc”
Az állami védekezésről szóló rendelet lehetővé tette, hogy meghatározott területeken légi úton juttassanak ki növényvédő szert. A munkát a mezőgazdasági repülők érdekvédelmi szervezete fogta össze, szakmai irányítását a Magyar Növényvédőmérnöki és Növényorvosi Kamara növényorvosai látták el.
Az eredeti tervekhez képest az időjárás és más körülmények miatt végül Somogy vármegyében, több mint 2000 hektáron tudták megvalósítani a légi védekezést. Fontos, hogy az ökológiai és bioterületek eleve kizárásra kerültek a kezelésekből.
A felismerést ma már a technológia is segíti: 2025 őszén 40–50 drónpilóta kezdte meg a drónos felderítést, 7300 hektár szőlőterületet repültek le, és több mint 800 ezer felvétel készült. Ezek szolgálnak alapul egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer betanításához, amely a jövőben automatikusan jelezheti a gyanús tőkéket.
Ha ez a rendszer rutinszerűen működik, a szőlősgazdák lényegesen korábban szerezhetnek tudomást a problémáról – és időben léphetnek.
Szemlecsoportok: amikor a gazdák együtt „járványorvosok”
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa mintegy 200 szemlecsoportot szervezett, amelyek közel 9000 hektár szőlőterületet jártak be, körülbelül 1700 fő részvételével. A csoportok munkáját a vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői koordinálták.
A cél az volt, hogy:
- minél több termelő saját szemével lássa a tüneteket,
- egységes szemlélet és gyakorlat alakuljon ki,
- a gazdák ne csak „elszenvedői”, hanem aktív szereplői legyenek a védekezésnek.
A Nébih ehhez részletes képzési anyagokat, videókat, prezentációkat készített, hogy minden érintett felismerje a beteg tőkéket, és tudja, hogyan kell eljárni gyanú esetén.
Mobil labor és kíméletlen számok
A vizsgálatok felgyorsítására a Nébih mobil laboratóriumi járművet is bevetett, amely Gyöngyösön és Miskolcon állomásozott, így gyorsan tudta fogadni a Mátrai, Eger környéki és Tokaji borvidék mintáit.
- Összesen 3679 minta érkezett,
- amelyek közül 665 minta bizonyult pozitívnak.
Ezek a számok azt üzenik: ez már nem „helyi probléma”, hanem országos agrárügy, amely hosszú távon egész borvidékek jövőjét befolyásolhatja.
Nemzetközi térkép: Európa egyik legfertőzöttebb zónája lettünk
A betegség természetesen nem áll meg az országhatárnál. A régió országai 2011 óta évente tartanak témaspecifikus konferenciát, legutóbb Bécsben. A térképeket egymásra vetítve egy szomorú kép rajzolódik ki:
- Horvátország,
- Szlovénia
- és Magyarország délnyugati területei (Zala, Somogy, Veszprém egyes részei)
együtt alkotják ma Európa egyik legfertőzöttebb szőlőtermesztési gócpontját. Ez nemcsak szakmai presztízskérdés, hanem nagyon is gyakorlati: ha innen „robban ki” a fertőzés, az további térségeket sodorhat veszélybe.
Mit tehet ma egy szőlősgazda – és mi történik, ha nem teszi?
A konferencia egyik legfontosabb üzenete: a tét ma már nem egy-egy parcella, hanem egész borvidékek jövője.
A gazdák számára a legfontosabb lépések:
- Tünetfigyelés: levélsodródás, aranysárga vagy vörös elszíneződés, rosszul beérő vesszők esetén azonnal gyanakodjunk.
- Bejelentés: gyanú esetén a hegyközség, a kormányhivatal növényvédelmi felügyelője vagy a Nébih felé jelezzük a problémát.
- Hatósági egyeztetés: a fertőzött tőkék sorsáról ne önállóan döntsünk – kérjünk szakmai és hatósági állásfoglalást.
- Vektor elleni védekezés: kövessük a kötelező vagy ajánlott védekezési időpontokat az amerikai szőlőkabóca ellen, jogszerűen engedélyezett növényvédő szerekkel.
- Elhagyott ültetvények felszámolása: a gondozatlan, magára hagyott ültetvény ma gyakorlatilag fertőzési gócpont – a környező gazdák kárát is növelheti.
Ha ezek a lépések elmaradnak, a következmény nemcsak egy gyengébb évjárat lehet. Ültetvények tűnhetnek el végleg, a borászatok gazdasági alapjai rendülhetnek meg, és hosszú évekre visszavetheti a magyar szőlő- és bortermelés versenyképességét.
Az üzenet tehát egyértelmű: vagy most lépünk közösen, vagy éveken belül azzal szembesülünk, hogy ikonikus borvidékeinket egy „csendes járvány” tizedelte meg.
Szerző: Dudás Ervin
MezőHír Tudástár: Aranyszínű sárgaság – A fitoplazmás szőlőbetegség ma már 22 borvidékből 21-ben jelen van, terjesztője az amerikai szőlőkabóca. A fertőzés nem élelmiszerbiztonsági, hanem növényegészségügyi kockázat: a tőkék 20–50%-os terméscsökkenés után elpusztulhatnak, akár ültetvények 80–100%-a is elveszhet. A védekezés alapja a fertőzött tőkék kivágása, a kabóca gyérítése és az országos, összehangolt monitoring.
