Második éve a napraforgó a legjövedelmezőbb növény az egész országban. Szerencsés helyzetben, keresleti piac idején lettünk az EU legnagyobb termelői. Az eddigi tapasztalatok persze a jövő évet is meghatározzák. Olyan gazdaságokban érdeklődtünk, ahol legalább 50 hektárt foglalt el a növény.
Jobb ötlet híján, minimáltechnológiával
Csongrád vármegyében, Szentes környékén a másfél tonnától a háromig mindenféle eredmény született a táblákon az adott terület adottságaitól, az esőktől és a kiszolgálás minőségétől függően. Az utóbbi egyre extenzívebb technológiát jelent. „Mifelénk nincs szója vagy repce, az időjárás pedig nem kedvez a legtöbb gombás betegségnek. Gyakorlatilag eltűnt a szklerotínia és a diaporte, némi szürkepenész itt-ott előfordul, de összességében kicsi a kórtani nyomás. Nem voltak hosszú, száraz, forró időszakok sem, így idén nem jelentkezett a makrofomina. A környékbeliek körében alig volt lomb- és tányérvédelem” – sorolja az elért növényvédelmi szakember.
A legkritikusabbnak a hideg májust említette, amikor erős sokk érte a növényt, és nehezen indult meg. Továbbá a tapasztalatai szerint a termelőkben nem tudatosult eléggé, hogy az új, tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil kombinációt tartalmazó állománygyomirtót nem mindegyik Express-toleráns hibrid bírja depresszió nélkül. Problémaként említette még a nyári, magas UV-sugárzást. Mindent egybevetve még mindig a napraforgó a legjövedelmezőbb növény: „Repcét itt csak öntözve lehetne termelni, kukoricából egyre kevesebbet látni, a kalászosok és a napraforgó területe növekszik, a ciroké hullámzóan alakul. A cirok idén gyengén muzsikált, amiben szerepe lehetett annak, hogy erős korai levéltetűfertőzést kapott.”
„A körülményekhez képest jól sikerült a napraforgó, a gyomokat is kordában tartotta az aszály. Egyébként a standard növényvédelmet csináltam, és így lett 2 tonna az átlagom. Jobb évjáratokban 2,5 tonnát tudok megtermelni” – mondja az aszályos Tiszazug egyik gazdaságának vezetője. Akárcsak a többiek, ő is igyekszik a lehető legtöbb támogatási jogcímen bevételhez jutni, mivel a napraforgón kívül nem maradt olyan növény a vetésforgóban, amelyik stabilan nyereséges. A baj csak az, hogy az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) keretében vállalt vetésforgó nem teszi lehetővé, hogy tovább növelje az olajnövény részarányát a földjein. A kukoricát el kellett hagynia, megnövelte az őszi kalászosok területét, főként a búzáét, és cirkot is vetett.
„Rossz a tapasztalatom a cirokkal, aszályban nem tudom elérni vele a fedezeti pontot. A legjövedelmezőbb a napraforgó lenne, és úgy látom, jól bírná a sűrítést is a forgóban, csak a támogatási előírások nem engedik ilyen gyakran visszavetni. Most azt fontolgatom, hogy területet cserélek a szomszédos gazdákkal, és így tartom meg 50 hektár körül a növényt.” Egyéb tavaszi kultúrával nem szívesen kísérletezne, mert minden új növény szaktudást és piacot igényel, rosszabb esetben gépi beruházást is. Tehát évekig tart, mire anyagilag megtérül – ha egyáltalán jónak bizonyul a döntés.
Dél-Békésben már a napraforgót is öntözve termelik – ha csak lehetséges –, és ebből is a biztos értékesítési lehetőséget ígérő étkezésivel foglalkozott az elért gazdaság. „Több fajtát is vetettünk a 65 hektárra. Ezek hagyományos gyomirtási technológiát igényelnek, ami alaposabb szakmai munkát feltételez. A területet kétszer megöntöztük, a termést pedig tisztítani kell, hogy meghaladjuk az elvárt, a 94%-os tisztaságot.” A növényt egyebekben nem kényeztették túlzottan: 2 mázsa 3 x 15-ös alaptrágyát és egy lombtrágyát kapott, a lombvédelmet elvégezték, de a tányérbetegségek ellen már nem permeteztek a légköri aszály miatt. Így lett 3,3 tonna a végeredmény, amivel elégedettek. Tekintve, hogy a kukorica kiesett a vetésforgóból, jövőre 100 hektárra növelik a szotyi területét.
A gomba nem tűnik el, csak átalakul
Fejér vármegye sem nyújt már optimális feltételeket a napraforgó fejlődéséhez. Egy növényvédelmi szaktanácsadó szerint 15-től 40 mázsáig mindenféle termés akadt. Erősen kijöttek a különbségek az egyes területek és technológiák között. „Kiderült, hogy sokat számít a kései vetésidő és a növény megfelelő indítása. Sajnos a piaci bizonytalanságok miatt a gazdák nagy része nem vállal rizikót, és a növényre szánható pénzt mindig az adott év piaci kilátásaiból számolja visszafelé, és eszerint rendeli az inputokat, gyakran az utolsó pillanatra hagyva a döntést. Az is látszik, hogy a legolcsóbb megoldásokat keresik, amik nyilván sosem annyira jók, mint a drágábbak” – fogalmaz a szakember, aki nem a legideálisabb, hanem a leginkább kifizetődő technológiát ajánlja a partnereinek.
Egyébként nem osztja azok véleményét, akik szerint könnyű megoldani a napraforgó gyomokkal vagy a kórokozókkal szembeni védelmét. „Ez az év egyszerű volt, de hosszabb távon az éghajlatváltozás és a szerkivonás ellenünk dolgozik. Az alapgyomirtásból kivont S-metolaklór nagyon leszűkítette a lehetőségeinket, emellett bemosó csapadékból sem érkezik elég. Az állománykezeléshez a szakmabeliek a hagyományos pulsaros és expresses kezeléseket ajánlják, mivel az új expresses készítménnyel szembeni ellenállóságra nem vállalnak garanciát a fajtafenntartók. A szelektív egyszikűirtásra elegendő megoldás létezik, de nem mindegy, hogy egy igényes, adjuvált készítményt választunk-e vagy egy olcsóbbat. Aszály idején, amikor a gyomok viaszrétege vastag, vagy ki sem kelnek addig, amíg a napraforgó fenológiája engedi a kezelést, nagyon nem mindegy, mennyire tudunk hatékonyan beavatkozni” – sorolja a technológiai kihívásokat.
A kórokozónyomás átalakult a klíma miatt. A régi közellenségek, mint a szklerotínia, a fóma és a diaporte eltűnőben vannak, és a nehezen kezelhető, talajból támadó makrofomina nyer teret. A probléma megoldható lenne például Trichoderma gombával, de ezt költségesnek tartják a termelők. A szakember szerint mindaddig megmarad a jelenlegi technológiai színvonal, amíg a napraforgóból ennyi jövedelem realizálható, sőt, a termőterület további növekedése várható, egészen a vetésforgó nyújtotta végső határig. A kukorica területe tovább fog csökkenni, helyére részben a kalászosok nyomulnak be. A szója, a borsó és a cirok termesztése szűkös területre koncentrálódik. „Sajnos, a cirok sem tud teljesíteni nagy aszályban, és a makrofomina képes elfektetni az egész állományt. A legnagyobb baja azonban az, hogy egy kicsit is jobb évjáratban a kukorica megveri jövedelmezőségben.”
Bács-Kiskun vármegye déli részén éveken át a szója élvezett elsőbbséget a tavaszi vetésűek körében, és a napraforgót száműzték a vetésforgóból a közös betegségek miatt. Csakhogy idén ez a harmadik év, hogy a szója gyengén teljesít. „Öntözés nélkül már alig 2 tonna babot csépelünk, és keveset is fizetnek érte. Ennél sokkal jobb eredményt értünk el a lenmaggal, amit 2,5 tonnával takarítottunk be. Most rakjuk össze az új öntözőrendszert, ezzel 250 hektárt tudunk majd lefedni, de ez sem fogja pótolni a hiányzó 200 mm csapadékot” – mondja borúsan a gazdaságvezető.
Feljebb, a Duna mentén még sokféle növénnyel foglalkozik a megkérdezett nagygazdaság, ahol a terület egy része szintén öntözhető. Ide kerülnek a legigényesebb kultúrák, például a hibridkukorica vagy a burgonya, de néha a vetésforgó a lineár alá engedi a napraforgót is. Idén a szotyi területének egynegyedét söpörte át kétszer az esőztető rendszer, összesen 40 mm vízzel kiegészítve a természetes csapadékot. A többi táblának állnia kellett a napsugárzást. Míg tavaly az Erwinia okozott tányérrothadást, idén semmilyen növényegészségügyi probléma nem fordult elő az állományokban. A gyomirtási technológia alapvetően a pulsaros állománykezelésre épít, de idén mintha a gyomokkal is kevesebb gond lett volna.
„Minden költségelemet beleszámolva egy hektárnyi napraforgó 440 ezer forintból jött ki idén, ami azt jelenti, hogy nagyon extenzíven dolgozunk. Az üzemi eredmény több száz hektár átlagában 3,1 tonna lett, és most adtuk el a magas olajsavas magokat 228 ezer forintos áron” – sorolja elégedetten az elért szakember. Tavaly 330 ezerből jött ki egy öntözetlen napraforgó teljes önköltsége, és 250 ezer forintos tonnánkénti áron kelt el a termés. Sokkal több profitot eredményez ez a kultúra, mint a gabonafélék. A vetésforgóban magas szinten hagyta a napraforgót, az őszi kalászosok arányait pedig drasztikusan az árpa javára tolta el. „Az árpa a takarmányiparban a kukoricát helyettesíti, ezért stabil a piaca, emellett könnyen termelhető. Sokkal több fantáziát látok benne, mint a búzában, amiből jövőre megint túlkínálat lesz.”
Ahol minden sikerül, ott is ez a sztárnövény
Az ország nedvesebb térségeiben több a jövedelmező növény, amelyiknek osztoznia kell a területen. Így kisebb a mozgástér a napraforgó területének növelésére, a jó terméskilátások miatt pedig nem indokolt a technológiai színvonal csökkentése. Zala vármegyében egy nagygazdaságban 200 hektár napraforgót vetettek idén, annyit, amennyit a négyéves vetésforgó rendszerint kiad. 3,6 tonna lett az üzemi átlag, a termést két lépcsőben 200 és 230 ezer forintos áron értékesítették. Itt is ez a legjövedelmezőbb növény, mégis hagynak teret a kukoricának, repcének is. Idén a tavaszi vetésűeket az mentette meg, hogy júliusban kaptak egy 70 mm-es esőt, amivel a szezon végéig kibírták a növények.
Az idei tavaszi zimankó visszaigazolta, hogy helyesen döntöttek, amikor a kukoricát vetették el elsőként, és a napraforgót csak április végén, így a májusi fagy még a földben érte a magot. Mivel a napraforgótól sok bevételt várnak, sokat tesznek bele. A 2 mázsa 10:26:26-os komplexen felül itt 3 mázsa meszet is kapnak a táblák, plusz fél mázsa elemi ként. A hibridek fele pulsaros, a másik fele expresses gyomirtási technológiát követ, de az alapkezelés sem marad el, amit Zalában rendben be is mosnak az esők. A gombák elleni védelemben is megtartották a kétszeri kezelést. Problémát csak a vadak okozhatnak a térségben, idén 3-4 hektárt teljesen megsemmisítettek, ilyenkor a vadásztársaságtól kapnak némi bánatpénzt.
Győr-Moson-Sopronban is az olajnövényeket favorizálják. A megszólított gazdaságban 70-70 hektárt kapott a repce és a napraforgó is, de az idei évből azt szűrték le, hogy az utóbbival érdemesebb foglalkozni. „A repce túl sok rovarölő szeres védekezést igényel, és gyengébb az ára. Mivel a napraforgó a jövedelmezőbb, nagyon odafigyelünk rá. Minimum három évet hagyunk, mielőtt visszakerülne a táblába, és nem spórolunk sem a tápanyaggal, sem a gombaölő szerekkel. Itt sok a víz, nagy a pára, a repce miatt is van kórtani kockázat. Közel 4 tonna volt a termésátlagom, a 200 ezer forintos piaci ár pedig bőven elbírja a termelési ráfordításokat.”
Az Alpok vonzáskörzetében 1000 mm csapadék hullott idén. A vetésforgót – ahogy más helyi gazdaságokban is – vetőmagcélú facélia, bükköny, olajretek színesíti, van őszi és tavaszi árpa, búza is. Kukoricát viszont – idén először – már nem vetettek. „Csökken a termése és az ára, magas a szárítási költsége és drága a mozgatása” – indokolja a döntést a gazdaságvezető. Úgy látja, amíg a Kelet-Európába koncentrálódott napraforgó-feldolgozás olyan kevés alapanyaghoz jut, mint tavaly és az idei évben, mindenképpen magas marad a napraforgó ára.
A bőtermésű térségekből kilóg az ország észak-keleti része, ahol hagyományosan kisebb költségből igyekeznek megoldani a termelést, és a fókuszt is más kultúrákra helyezték. „Nálam a repce, a búza és a kukorica a szuperintenzív, mindent megadok nekik. Például a repcét kétszer is regulátorozom, és kilenc alkalommal megyek bele permetezővel. Háromszor kap bórt, nitrogént kétszer folyékony és kétszer szilárd formában. A napraforgó a semleges jövedelmezőségű kultúrák közé tartozik. 350 ezer forint nettó ráfordításból 3,2 tonnás üzemi átlagot értünk el. A vadak nagyon szeretik, emellett talajzsaroló, fél tonnát veszítek miatta a következő kultúrában. A gyomosodástól egyre nehezebb megvédeni, nem tudom tárolni, és sokat veszítek a gyors eladással. Jövőre a négy évvel ezelőtti szintre csökkentem a területét” – halljuk egy borsodi nagygazdaságban.
Ez tehát a ritka kivétel. Az elmúlt két évben – Ukrajnát is beleértve – kevés napraforgó termett Európában. Áruhiány idején élveztük azt, hogy az EU toptermelői vagyunk. A napraforgó az ország szinte minden pontján sztárnövény lett, ráfordítási szintjét csak a várható csapadék korlátozta le. Jövőre egész Európában több talajnedvességgel indul a szezon, ezért erősebb konkurenciára érdemes készülni.
Keresleti piac idején vagyunk ismét top-termelők
Az Európai Bizottság becslése szerint 2025-ben a közösség napraforgótermése 8,5 millió tonna lehet – egy hajszállal jobb csak a tavalyinál, és ez az elmúlt tíz év harmadik legkisebb termése. Az uniós napraforgóterület 0,5%-kal zsugorodott, alig érte el a 4,8 millió hektárt, a termésátlag pedig 1,8 t/ha lett. Romániában még mindig 1,2 millió hektárt fedett a növény, de a becsült termést kisebbre várják, mint a magyarországi eredményt. Miközben mind a hazai, mind a romániai végső szám kisebb lesz a becsültnél, Magyarország második éve töltheti be az EU legnagyobb termelőjének pozícióját. Franciaország a Bizottság becslése szerint a harmadik helyen végezhet.
Gönczi Krisztina
MezőHír Tudástár: napraforgó jövedelmezőség – A napraforgó a legtöbb térségben a legstabilabb bevételt adó kultúra, amelyet alacsony kórtani nyomás, kiszámítható technológia és erős piaci kereslet tart a vetésterületi élvonalban.
