A gazdálkodási napló a közvetlen támogatások igénylési rendszerének kiemelten fontos dokumentuma. Ma már alig akad olyan gazdálkodó, akinek ne kellene a folyamatait gazdálkodási naplóban vezetnie. A napló vezetése önmagában nem elég: minden évben fel kell tölteni a Nébih felületére, és helyszíni ellenőrzéskor be is kell tudni mutatni. Az alábbiakban összefoglaljuk, mire érdemes fokozottan figyelni a napló kitöltésekor.
1. Vízvédelmi sávok
Jogszabályi részletekbe itt nem megyünk bele; a feltételességi rendeletben megtalálhatóak a pontos előírások. A lényeg: mindig a MePAR-ban történt lehatárolás számít, nem az, hogy ténylegesen lát-e vizet a terület mellett. Előfordul, hogy vízvédelmi sáv jelölése szerepel ott is, ahol a helyi tapasztalat szerint évtizedek óta nincs felszíni víz.
Javasolt az egységes kérelem felületén (térképmódban) adott év szeptember 30-ig ellenőrizni a hibaüzeneteket: ha a tábla vízvédelmi sávra fed, a rendszer jelzi. Szerkesztő módban a vízvédelmi sáv területe levágható a tábláról, így megkapja a sávoktól mentes hektáradatot. Fontos megérteni: attól még lehet a MePAR szerint vízvédelmi sáv, hogy a helyszínen nincs víz.
Miért lényeges ez? Mert a vízvédelmi sávok területén nem végezhető növényvédelmi kezelés, műtrágya-kijuttatás és istállótrágyázás; agrotechnikán kívül más tevékenység nem megengedett. Vetés lehetséges, de csak csávázatlan vetőmaggal. A szabálysértés könnyen ellenőrizhető: ha például a permetezés vagy tápanyagutánpótlás hektáradata megegyezik a teljes tábla méretével, miközben a tábla érint vízvédelmi sávot, szankcióra lehet számítani.
2. Állandó víz a közelben
Itt is a MePAR mutatja meg a mérvadó viszonyokat. Érdemes végigellenőrizni, mely táblák esnek állandó víztest 50 méteres védőtávolságába. Az egységes kérelem felületén kapcsolja be a Fedvénytárban a „Folyóvíz” és az „Állóvíz” fedvényeket, és nézze át, melyik táblája közelében jelenik meg a kék fedvény. Számos növényvédő szer, lomb- vagy műtrágya engedélyokiratában előírás a víztesttől tartandó védőtáv (gyakori az 50 m). Az érintett táblákon át kell tekinteni az alkalmazott készítmények engedélyokiratait, hogy a felhasználás mindenben megfeleljen.
3. HMKÁ 2 – Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése
A HMKÁ 2 fedvények MePAR-os megjelenése sokaknál bizonytalanságot okozott. Röviden: az ilyen területeken tilos 25 cm-nél mélyebben művelni, a vizet levezetni, illetve bármilyen mélységben szántani. Gyepen a kaszálás és legeltetés megengedett, más beavatkozás nem.
Ellenőrzés: a Fedvénytárban kapcsolja be a „HMKÁ 2 védett vizenyős terület szántón” fedvényt (gyepen is be lehet kapcsolni, de ott jellemzően nincs egyéb agrotechnika). Adott év szeptember 30. előtt, ha a táblán sárgás jelölések látszanak és „A tábla ráfed a bezárt fedvényre” hibaüzenet jelenik meg, a szerkesztés során levágható a HMKÁ 2 terület, így megkapja azt a hektárértéket, ahol mélyművelés végezhető. Figyelem: más bezárt fedvényeket is levághat a rendszer, ezért célszerű körültekintően ellenőrizni.
4. 12%-os lejtő
Az eGN szinkronizálása esetén a rendszer automatikusan jelzi, ha a tábla 12%-os lejtésű. A Kincstár térképes felületén, a „Táblaadatok” alatt is megjelenik a 12%-os lejtő lefedettsége. Szabály: ha a tábla 2 ha-nál kisebb, a terület 50%-ának kell 12%-os lejtésűnek lennie; ha 2 ha-nál nagyobb, akkor a 12%-os lejtőnek legalább 1 ha-t kell meghaladnia ahhoz, hogy a tábla ebbe a kategóriába essen.
Következmény: az erózió szempontjából kockázatos növényeknél, illetve a 24 cm-nél szélesebb sortávolságra vetett repcénél a művelést direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos módon kell végezni. Ezt célszerű a gazdálkodási naplóban is rögzíteni (megjegyzés rovat). Továbbá, ahol akár 1 m²-en is 12% a lejtés, ott a kijuttatott műtrágyákat 24 órán belül be kell dolgozni a talajba (kivéve fejtrágyázás). Ellenőrzéshez kapcsolja be a „12%-os lejtők” fedvényt, és ha sárga kiemelés jelenik meg, a tápanyag-utánpótlást követő napon legyen rögzített bedolgozási agrotechnika a naplóban.
5. 17%-os lejtők
Ha a tábla 17%-os lejtéssel érintett, az érintett területrészen tápanyag-utánpótlás nem végezhető. Az azonosítás menete hasonló a 12%-os lejtőkéhez, de itt a pontos területnagyságot is meg kell határozni. A kérelem felületén a jobb alsó sarok „Mérés” eszközével, a „17%-os lejtők” fedvény bekapcsolása után körbekattintással mérhető az egyes foltok területe; az összesített értéket ezután a gazdálkodási naplóban le kell vonni a tápanyag-utánpótlási műveletek területéből. Ezt a hatóság jellemzően helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja, ezért érdemes gondosan kimérni.
6. Időpontok rögzítése
Számos támogatási jogcím megköveteli, hogy az agrotechnikai folyamatokat rögzítsék az egységes kérelem felületén. Ügyeljen rá, hogy ezek a dátumok egyezzenek a gazdálkodási naplóban szereplő dátumokkal, különben támogatáscsúszás lehet a következmény. Emellett egyéb jogszabályi/rendeleti időkorlátozásokat is be kell tartani és helyesen vezetni a naplóban. (A teljes lista terjedelmi okból itt nem szerepel; fontos, hogy minden érintett korlátot figyelembe vegyenek.)
7. Engedélyokiratok
A gazdálkodási évben felhasznált számos készítmény alkalmazása engedélyokirathoz kötött. Az előírásokat (pl. azonnali bedolgozás) maradéktalanul be kell tartani: ha az engedélyokirat szerint az anyagot azonnal a talajba kell dolgozni, akkor a kijuttatás napjára talajmunkát is rögzíteni kell a naplóban.
Különösen a növényvédő szerek esetén gyakori a hiba. Az, hogy egy növényvédő szer egy kultúrában engedélyezett, nem jelenti, hogy bármikor felhasználható: figyelni kell az engedélyokiratban rögzített időintervallumokra és a fenológiai állapotra is, és ezt kell beírni a permetezési megfigyelésekhez. A permetlé mennyiségét is az engedélyokirat szerint kell rögzíteni (pl. ha 250 liter szerepel, akkor ennyit kell beírni). A hibák növényvédelmi bírsághoz vezethetnek.
8. Csávázószerek
A csávázószereket a naplóban ugyanúgy növényvédő szerként kell rögzíteni, mint bármely más, permetezővel végzett kezelést. A felhasznált hatóanyagokat meg kell adni. Problémát okozhatnak a külföldről beszerzett vetőmagok: előfordul, hogy a fémzár címkén olyan készítmény szerepel, amelynek nincs magyarországi engedélye – ilyen vetőmag elvileg nem használható fel. Ha nincs konkrét készítmény feltüntetve, ki kell keresni az azonos hatóanyag-tartalmú, megfelelő készítményt, és azt kell rögzíteni.
Külön figyelmet érdemelnek a tiltó listák: AÖP és AKG esetén már a vetőmag vásárlása előtt ellenőrizni szükséges, hogy a készítmények összeegyeztethetők-e a vállalásokkal.
9. Tápanyag-gazdálkodási terv
Nemcsak nitrátérzékeny területen vagy AKG-ban kötelező: aki egységes kérelmet igényel, annak rendelkeznie kell tápanyag-gazdálkodási tervvel. Az eGN-be rögzítés kötelező az AKG-ban, de javasolt mindenkinek, mert papíralapon is szerepelnie kell.
Alapszabály: a kijuttatott hatóanyagok mennyisége nem haladhatja meg a tervben rögzített maximumot. Ettől eltérni csak szervestrágyázás esetén lehet, ahol a kijuttatott nitrogén maximuma 170 kg/ha, de a hasznosuló nitrogén így sem lehet több a tervben rögzítettnél. A hasznosuló nitrogén számítása: a kijuttatott szerves nitrogén 40%-a. Ha a hasznosuló szerves N és a tervben maximalizált N között különbség van, a maradék műtrágyával kiegészíthető.
Fontos: a tápanyag-gazdálkodási terv növényre szól, nem évre. Őszi kultúráknál az előző adott évben kijuttatott hatóanyagokat is be kell számítani. A főnövény lekerülése után a következő növény vetésével új terv lép életbe. Vagyis bármilyen vetés előtt rendelkezni kell tervvel – akkor is, ha nem terveznek műtrágyázást.
10. Táblaméret-korlátozás
Ez a pont azokra az AKG-támogatott gazdálkodókra vonatkozik, akik vállalták a táblaméret-korlátozást.
A lényeg: ha valaki például azt vállalta, hogy 5 hektárnál nem létesít nagyobb táblákat, de a vállalás bevezetését megelőző ősszel (adott év őszén) még őszi növényt vetett, az nem jár szankcióval, hiszen a vetéskor még nem volt rá vonatkozó előírás. A következő vetésnél azonban már be kell tartani az 5 hektáros korlátot. Ezt a gyakorlatban úgy lehet biztosan teljesíteni, hogy a gazdálkodási naplóban a vetésforgó rögzítésekor több másodvetést vagy több következő évi főnövényt vesznek fel, és figyelnek arra is, hogy a másodvetések táblánként se lépjék túl az 5 hektárt.
A fenti tíz szempont a leggyakoribb hibaforrások közül válogat. Ezeken túl is akadnak olyan részletek, amelyekre érdemes figyelni a hiánytalan és szabálykövető adminisztráció érdekében. Ha a gazdálkodó bizonytalan valamely előírás értelmezésében, célszerű jogszabályi hivatkozással ellenőrizni, vagy szakember véleményét kérni. A gondos előkészítés és a naprakész, pontos naplózás a támogatások biztonságának alapja.
SZERZŐ: MORVA TAMÁS MORVANOVENYDOKI.HU
MezőHír Tudástár: Gazdálkodási napló – A gazdálkodási napló precíz vezetése kulcsfontosságú a mezőgazdasági támogatásokhoz: a legkisebb adminisztrációs hiba is bírságot vagy támogatásvesztést okozhat.
