Ausztrália – az adott évi terméstől függően – a világ árpapiacán megjelenő árumennyiség 15–20 százalékát adja, amivel világelsőnek számít. Nekünk sem mindegy, mennyire olajozottak az értékesítési csatornáik.
Búzából szintén nem kevés az ausztrálok világpiaci részesedése, 7–14 százalék. A következő aratáskor várhatóan 33-34 millió tonna búzát és 14-15 millió árpát fognak betakarítani, az előbbi 20, az utóbbi 10%-kal múlhatja felül a múlt évi eredményt. Fontosak lesznek az olajozottan működő értékesítési csatornák.
Nagy pofonok Pekingtől
Az elmúlt öt évből háromban Ausztrália erős kereskedelemkorlátozó intézkedést élt át Kína részéről, ami alapvető hatással volt az árpa piacára – globális következményekkel. 2020. májusa és 2023 augusztusa között Peking 80,5%-os importvámot vetett ki az ausztrál árpára, ez idő alatt főként kanadai árpát vásárolt. Ausztrália kénytelen volt leginkább Szaúd-Arábia (39%) piacán túladni az áruján, alaposan bezavarva ezzel a franciák, németek és oroszok árpaeladásaiba.
A vámok megszüntetését követően Kína újra az ausztrál árpa legnagyobb vásárlójává lépett elő 3 millió tonna termény megvásárlásával, de az ausztrál exportőrök nem mondtak le teljesen az újonnan kiépített alternatív piacokról (Japán, Vietnám…) sem.
Peking az elmúlt években időnként az ausztrál búzával kapcsolatban is olyan kijelentéseket tett – „nagyítóval fogja vizsgálni a beérkező tételeket” –, amelyek elbizonytalanították az exportőröket. A búza terén azonban sokkal színesebb az ausztrálok exportpiaca, ezért nem jelentett nehézséget, hogy Indonézia, Vietnám, a Fülöp-szigetek és más országok vegyék fel a Kínából kiszoruló többletet.
Inkább alkalmazkodnak – és ez jó nekünk
Canberra azt tanulta a leckéből, hogy érdemesebb jobban megismernie a kínai igényeket. Gabonakutatók, -termesztők és -exportőrök összefogásával egy olyan projektet hajtanak végre, amelynek célja az ausztrál és a kínai takarmányipar közötti együttműködés fejlesztése. „A kínai sertéshizlalás igényei folyamatosan változnak, a felhasználás technikai követelményei és módszerei is egyre összetettebbé válnak” – indokolta a törekvést Richard Simonaitis, a Grains Australia vezérigazgatója.
A lényeg az, hogy az ausztrálok szeretnének minél inkább megfelelni a kínai elvárásoknak, erősíteni a bizalmat a felek között, ezáltal biztosítani a piaci részesedésüket az ottani takarmánypiacon. A cél érdekében ausztrál gabonatermesztők és -exportőrök látogatnak Kínába a takarmányipar működésének tanulmányozására. A projekt érinti az árpát, a búzát, a csillagfürtöt és egyéb takarmánycélú terményeket.
Ha Ausztrália sikerrel jár, az megkönnyebbülést hoz az európai árpatermesztők számára is, hiszen így sokkal kevesebb súrlódással adhatják el az árujukat a Közel-Keleten. Ez a magyarországi termelést is támogatja, hiszen az Európából eltűnő árpamennyiség támaszt ad a helyi áraknak is.
MezőHír Tudástár – Ausztrál árpa és a kínai piac hatása
Ausztrália a világ árpapiacának 15–20%-át adja, így kulcsszereplő a globális gabonakereskedelemben. A 2020–2023 közötti kínai vámháború után Canberra most alkalmazkodással válaszol: gabonakutatók és exportőrök közösen dolgoznak a kínai takarmányipar igényeihez illeszkedő árpatermesztésen. Az új együttműködés stabilizálhatja az árpapiacot, csökkentve az európai exportnyomást – ami magyar termelők számára is kedvezőbb árkörnyezetet teremthet.
