Aszály, hullámzó árak, munkaerőhiány – a mezőgazdaság ma folyamatos nyomás alatt dolgozik. A dunapataji Anti-Stress Day-en arról beszéltek a gazdák és a szakértők, hogyan fordítható mindez tervezhető hozammá és stabil bevétellé tudatos öntözéssel, technológiai fegyelemmel és közösségi összefogással.
Ne a gondokat, a megoldásokat beszéljük meg
A Kukorica Kör Egyesület célja egyszerű: egymástól tanulni és közösen cselekedni. A moderált beszélgetést Daoda Zoltán és Fórián Zoltán vezette; kifejezetten vitára és tapasztalatmegosztásra építettek, mert így születnek a használható válaszok. A helyzet súlyát sem rejtették véka alá: a magyar agrárgazdaság negatív spirálba került, amit csak szervezett, magas szintű együttműködéssel lehet megállítani. Az Egyesület épp azért jött létre, hogy a kukoricatermesztéshez szükséges szemléletet gyorsan és koncentráltan adja át a termelőknek.
Öntözés, ami számokkal győz meg
A gyakorlati példákat Dusnoki Csaba hozta, aki ma 250 hektáron öntöz, főként automata, center pivot rendszerekkel. A recept kukoricában: a tenyészidőben 200 mm vízpótlás, a növény napi 4–5 mm igényéhez igazítva; a tenyészidőszak elején 7–12 mm, csúcsterheléskor 20 mm, mindez talajszondás méréssel és előre beállított ütemezésre építve. Mit hoz ez a gyakorlatban? Az öntözés akár megduplázza a hozamot: egy jól vezetett, öntözetlen tábla 7 t/ha körüli termést ad, öntözéssel ehhez +7 t/ha is hozzájön. A forintosítható többlet 500–700 ezer Ft/ha, a piaci ártól függően.
A beruházási oldal is könnyen számolható: egy komplex fejlesztésnél a beruházás teljes költsége 4–5 millió Ft/ha, de ez a stabilitás ára. Az üzemeltetés villamos hajtásnál tervezhető: 450 Ft/mm/ha; 200 mm pótlásnál ez 90–100 ezer Ft/ha. E számok alapján támogatott beruházásnál 2–3 év, magasabb fajlagos költségnél 5–6 év a reális megtérülés.
A finomhangolás hozza a pluszt: a fertigáció (tápanyag-kijuttatás az öntözővízzel) jól időzítve +2 t/ha termést adott a gyakorlatban; érdemes éjszaka öntözni, hogy a kijuttatott víz a növényben dolgozzon, ne a levegőben párologjon el. Kiemelendő, hogy az öntözés nem „bekapcsolom és kész”, hanem mérésre és fegyelemre épülő technológia. Ha lazul az ütemezés vagy a tápanyagellátás, akkor alacsonyabb a hozam, és csúszik a megtérülés.
Fórián Zoltán: képességből lesz jövedelem
Fórián Zoltán szerint ma már nem az a kérdés, van-e bizonytalanság – hanem az, hogy tudunk-e erre üzemszerű választ adni. A kulcs hármas: technológiai fegyelem, piaci kompetencia és szervezett együttműködés. A piaci oldal tanulható: ha értjük, mi mozgatja a nemzetközi árakat, jobb időzítéssel és szerződésekkel mérsékelhető a kitettség. Az Erste Bank vezető agrárszakértője európai példát is hozott: a déli tagállamok ott vetnek kukoricát, ahol meg tudják adni a genetikának, amire szüksége van – máshol nem. Így lett náluk 30%-kal nagyobb az átlaghozam; a kulcs az öntözés és a fegyelmezett technológia.
Daoda Zoltán: minden elem számít, a közösség felgyorsít
Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület vezetője kiemelte, hogy a termelés egy „rendszer”, nincs „elengedhető” elem. Ha a víz, a tápanyag, a növényegészség vagy a talajmunka bármely ponton hibázik, az egész eredmény lejtmenetbe kerül. Megoldás: megelőzés, szabályos kivitelezés és közösségi tudásmegosztás – együttműködéssel lehet a spirált megfordítani.
Piac, most nem kegyes – ezért kell a technológiai tartalék
A fórum résztvevői szerint Magyarország ismét importra szorulhat kukoricából; a lengyel rekordtermés és az európai kínálat nyomást gyakorol az árakra. A terméskiesés sok térségben nem biztos, hogy kompenzálható az árakkal – különösen 5 t/ha alatt. Ezért kulcs a belső tartalék: víz (öntözés), pontos tápanyag-gazdálkodás, növényegészség és piaci rutin. Ezek együtt alakítják a bizonytalanságot kezelhető kockázattá – és tartják egyben a gazdaságot még gyengébb piaci környezetben is. Miért kell lépni? Ahol nincs öntözés, ott a kukorica sok helyen kivonul – ahol van, ott marad és jövedelmet termel. „Ez matek”: oda vessünk, ahol biztosítható a költségszint és a megtérülés, a többit alakítsuk át vagy engedjük el. Röviden: technológia + piac + közösség. Ha ezt a hármast egyszerre erősítjük, a mezőgazdaságban a stresszből szervezett, kiszámítható profit lesz.
Toxinosnak mondják a kukoricát? Legyen ellenminta!
2025 ismét egy aszályos, toxinos évjárat, ezért a kukorica betakarításának elején a MAGOSZ a megfelelő szerződések és az ellenminták fontosságára figyelmeztet. A tavalyi évben az érdekvédelmi szervezetek azt tapasztalták, hogy sok a panasz a kukorica toxinszintjéhez kapcsolódó mérési eltérések miatt, ezért a Termékpiaci törvény módosítását kezdeményezték. Idén nyáron hatályba is lépett az új szabályozás, amely a mintavételezés és az ellenminta képzését is szerződésbe foglaltatja a minőségi elvárásokhoz kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben.
(1) A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss vagy gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszeripari termék esetében a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági, vagy minőségmegőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.
(2) A termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék vonatkozásában a termék átadásának időpontját követően minőségi kifogásnak akkor van helye, ha a felek között létrejött írásbeli szerződés erről rendelkezik.
(3) Ha a termelő által a feldolgozó, a felvásárló vagy a forgalmazó részére értékesített mezőgazdasági termék átvétele és ellenértékének megállapítása a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott minőségi mutatók alapján történik, úgy az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell
a) a minőség meghatározásának módját, beleértve a mintavételezés időbeli és technikai lebonyolításának és a műszeres mérés típusának leírását, és
b) a teljesítési és a minőségi vita rendezésének módját, beleértve az ellenminta képzését, az ellenminta időbeli felhasználását, a minőségellenőr tevékenységét, független és akkreditált harmadik fél laboratórium megnevezését és igénybevételének szabályait tartalmazó rendelkezéseket.
(4) A kötelezettségek betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint.
SZERZŐ: DUDÁS ERVIN
MezőHír Tudástár – „ellenminta”
Az ellenminta a mezőgazdasági termékek (pl. kukorica) minősítésénél levett másodlagos minta, amelyet a vizsgálati eredmények vitás eseteiben használnak fel. Jogszabály írja elő, hogy a szerződésben rögzíteni kell az ellenminta képzésének módját és felhasználási szabályait. Ez biztosítja a termelő védelmét, ha a toxintartalom vagy más minőségi mutató mérésében eltérés van.
