Kína lakossága elöregszik, kevesebbet fogyaszt, miközben igyekszik a belső élelmiszer-termelést felfuttatni. Peking tervei szerint 9 év múlva már ötödével kevesebb szóját importál az ország. Ennyivel több marad a világpiacon, lefelé szorítva a többi olajnövény árát is.
100 millió tonnás import
A világ népességének 22%-át etető Kína mindössze a termőföldek 7%-ával rendelkezik. Emiatt Peking kiemelten kezeli az élelmiszer- és takarmánybiztonság kérdését. A termelés erősen függ a támogatásoktól. Az elmúlt két évben az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdák elbizonytalanodtak. Az USDA szerint a következő években a szójatermelés enyhén csökkenhet Kínában, miközben a fogyasztás 2025/26-ra 124 millió tonnára nőhet. A belföldi szójatermelés csak 19,8 millió tonnára tehető, így a behozatal 2025/26-ban 106 millió tonnára rúghat, ami kismértékű növekedést jelent az előző évhez képest, ugyanakkor elmarad a 2023/24-es rekordtól (112,2 millió tonna).
A „Soy China” modell
Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború következményeként Peking új stratégiát épít: olyan szójaellátási láncot alakít ki Brazíliával, amelyik kifejezetten a kínai fenntarthatósági és minőségi előírásoknak felel meg. Az úgynevezett „Soy China” kezdeményezés a „Boi China” modell mintájára jött létre, amelyben brazil marhahúst termelnek kifejezetten a kínai piac igényeire szabva.
A program célja, hogy kizárólag Kínára szabott szójatermesztési és exportvonal jöjjön létre Brazíliában. A hangsúly az átláthatóságon, a környezeti és társadalmi szempontok betartásán van. 2024-ben Kína szójabehozatalának 71%-a Brazíliából származott – és ha Brazília tényleg külön fajtákat állít elő Pekingnek, ez az arány még tovább nőhet.
Ötödével csökken Kína szójaigénye
Kína elkészítette a 2025–2034-as időszakra vonatkozó stratégia tervét, eszerint az agrártechnológiai fejlesztések és a magas hozamú, stressztűrő fajták elterjesztése révén a következő évtizedben a termények hozamai 7,8%-kal nőhetnek. A szója átlagtermése 2,78 tonna/hektárra emelkedik, az import pedig évi 79–86 millió tonnára csökkenhet 2034-re. A teljes terményimport 113 millió tonnára eshet vissza, ami évente átlagosan 3,1%-os csökkenést jelent. Az importstruktúra ugyanakkor diverzifikálódik (kevesebb szója, de több gabonaféle lesz benne), ami nagyobb mozgásteret biztosít Kínának a világpiacon.
Mindez azt jelenti, hogy ha Brazília szójatermelése nem változik, akkor a mainál 20 millió tonnával több lesz a világpiacon eladásra váró szója mennyisége 2034-ben. A bőséges szójakínálat az összes többi olajnövény árára is hatással van – ahogy ezt idén is tapasztaljuk.
MezőHír Tudástár
Szójaimport – A szója a világ egyik legfontosabb fehérje- és olajforrása, amelyet elsősorban állati takarmányozásban, élelmiszeriparban és bioüzemanyagok előállításában használnak. A világ legnagyobb importőre Kína, amely a teljes globális kereskedelem több mint 60%-át adja. Az import nagysága közvetlenül befolyásolja a világpiaci árakat: ha Kína csökkenti a behozatalt, az több millió tonna szóját szabadít fel, ami lefelé nyomja az olajmagárakat világszerte. A „Soy China” modell példája is mutatja, hogy a szójakereskedelem stratégiai kérdés, amely egyszerre érinti az agrárgazdaságot, a külkereskedelmet és a fenntarthatósági politikát.
