Egyik biodízel olyan, mint a másik, de ha Európa fenntarthatósági címkéket akar hozzá, kaphat azt is – gondolkodnak a kínai kereskedők. A német cégek pedig asszisztálnak a csaláshoz, mert nekik is jó, ha olcsón vehetnek sok klímakreditet érő biodízelt.
Németország 2023 májusában kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kínai biodízelimportot. Ugyanis egy hónap alatt több mint a duplájára nőtt a különösen fenntarthatónak számító, HVO, azaz hidrogénezett növényi olajból készülő biodízel Európába szállított mennyisége. Ez gyanút keltett: a német kormány feltételezte, hogy a termékek esetleg hamisan vannak címkézve.
Pálmaolajjal kevert biodízel?
A gyanú szerint ez a klímabarát üzemanyag nemcsakhogy nem HVO, hanem pálmaolajat is kevertek hozzá, ami 2023 óta nem kaphatja meg a „fenntartható” minősítést sem Németországban. A német ipar a klímasemlegességre való törekvés során olyan alapanyagokkal igyekszik dolgozni, amelyekkel igazolni tudja, hogy sokat tesz a klímavédelemért. A német elszámolási rendszer arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy pálmaolajat már ne használjanak, a repcét pedig 2030 után fokozatosan kivezessék az üzemanyaggyártásból.
A repcéből készülő, elsőgenerációs biodízel fele annyit ér a cégek üvegházhatásúgáz-elszámolási mérlegeiben, mint egy HVO biodízel. Más uniós tagállamokban, például Franciaországban, nem gyakorolják a kettős elszámolást, így ott a HVO nem ér többet, mint a repcemagból előállított biodízel. (Ebben cikkben írtunk erről részletesen.) Mindez azt eredményezi, hogy a kínai biodízel (melynek eredeti forrása Indonézia és Malajzia) szinte kizárólag Németországba érkezik.
A kész biodízelről már senki nem tudja megmondani, hogy miből készült. Így Kína továbbra is csalhat a dokumentumokkal, a német vevők pedig boldogok, hogy olcsón jutnak sok klímakreditet érő üzemanyaghoz. Eközben a fenntarthatóan előállított európai bioüzemanyagok ára és a gyártásuk gazdaságossága rohamosan csökken a kínai dömping miatt.
Perelnek, de kevés reménnyel
Az Európai Bizottság elismerte a tanúsítási rendszer gyengeségeit, de nem tudta igazolni a csalás tényét, és nem tervezett konkrét intézkedést az ügyben. A német biodízelipar így továbbra is tehetetlen. Ezért összefogott a francia olajmag- és fehérjenövény-termelőkkel, és együtt indítottak kerestet az Európai Bizottság ellen. A vád szerint a Bizottság nem vizsgálta meg a kínai csalásra vonatkozó bejelentéseket az előírt határidőn belül.
Az eset szép példája annak, mennyire nehéz termelési elvárásokat erőltetni a globális piacra, erkölcsi, környezetvédelmi és egyéb szempontokat számonkérni olyanoktól, akik csak üzleti kapcsolatban vannak egymással. A német vásárló éppúgy hunyó az ügyben, mint a kínai eladó. Az áldozat pedig egy európai iparág, amelyik annak köszönheti a létét, hogy 30 éven át azt jutalmazták, ha repceolaj helyettesíti az ásványi olajat. A Német Bioüzemanyag-ipari Szövetség ezért azt javasolja, hogy töröljék el a kettős elszámolást az olyan országokból származó bioüzemanyagok esetében, amelyek nem teszik lehetővé a német vagy európai hatóságok általi ellenőrzést.
MezőHír Tudástár: A német biodízelpiac 2023-ban gyanús importnövekedést tapasztalt Kínából: egy hónap alatt több mint duplájára emelkedett a HVO (hidrogénezett növényi olaj) biodízel behozatala. Felmerült a gyanú, hogy a terméket hamisan címkézik, és pálmaolajat is tartalmaz – ami Németországban 2023 óta nem kaphat „fenntartható” minősítést. A HVO Németországban kétszer annyi klímakreditet ér, mint a repcealapú biodízel, így az import szinte kizárólag oda irányul. A kész biodízel eredetét már nem lehet megállapítani, ami lehetőséget ad a dokumentumokkal való csalásra. Az olcsó kínai import rontja az európai fenntartható biodízel piaci pozícióját és jövedelmezőségét. A német és francia termelők az Európai Bizottság ellen indítottak keresetet, amiért az nem vizsgálta ki határidőre a bejelentéseket. A szakmai szervezetek a kettős elszámolás megszüntetését sürgetik olyan országok esetében, ahol nincs lehetőség európai ellenőrzésre.
